EU-csúcs Ukrajnáról: Brüsszel a gyorsított felvétellel katasztrófába sodorná Európát

EU-csúcs kezdődik Brüsszelben: Ukrajna, a közös európai védelem, a versenyképesség és a migráció ügyében kellene döntéseket hozni, döntéseket előkészíteni a tagállamok vezetőinek. Éles viták várhatóak. Kezdjük talán a legfontosabbal, az orosz-ukrán háború ügyével. A március 6-i rendkívüli EU-csúcson Orbán Viktor megvétózta az Ukrajna támogatásáról szóló zárónyilatkozatot, mert a magyar kormány álláspontja szerint Ukrajna feltétlen támogatása, a háború további támogatása nem egyeztethető össze a békepárti magyar állásponttal. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen egyértelműen a gyorsított csatlakozása mellett áll, ami nem csak hazánkat, hanem egy sor európai országot hozna súlyosan hátrányos helyzetbe.

EU-csúcs: Ukrajna gyorsított felvétele számos stratégiai ponton ellentétes a magyar érdekekkel

A véleménynyilvánító szavazás eredménye fogja meghatározni a magyar kormány pozícióját Ukrajna európai uniós tagságával kapcsolatban - jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden Brüsszelben. Bóka János szerint az Európai Tanács csütörtöki ülésének zárónyilatkozat-tervezete az ukrajnai helyzetről jelenlegi formájában eltér attól, amit a magyar kormány a jelen körülmények között támogathatónak ítél. Problémásnak nevezte, hogy a szövegben utalás szerepel Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának a gyorsítására, amellyel kapcsolatban emlékeztetett: a magyar kormány által kezdeményezett véleménynyilvánító szavazás az ukrajnai "csatlakozási folyamat felgyorsítására irányuló törekvések fényében különösen indokolt".

Véleménynyilvánító szavazás lesz Ukrajna európai uniós tagságáról

Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy Magyarország nem fog hozzájárulni Ukrajna uniós tagságához, és ebben a kérdésben nem hajlandó kompromisszumot kötni.  Erről a miniszterelnök a Patriótának adott interjúban nyilatkozott.
 

Az unió csak hitelfelvétellel képes finanszírozni a háborút és Ukrajna támogatását, ez pedig hosszú távon fenntarthatatlan - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint Ukrajna mindig is egy olyan ország volt, amely csak nagy nemzetközi hitelekből volt képes fenntartani magát. Ha az ország csatlakozna az Unióhoz, akkor ezt a terhet a tagállamoknak kellene átvállalniuk, beleértve Magyarországot is. Orbán Viktor konkrét számokkal is alátámasztotta, hogy mit jelentene Ukrajna csatlakozása az európai adófizetők számára.

• A magyarok családonként évente körülbelül félmillió forintot fizetnének az ukrán tagságért– mondta.

A magyar miniszterelnök szerint Ukrajna felvétele három hatalmas pénzügyi terhet róna az unióra:

• Ukrajna újjáépítése – amelyet európai uniós pénzből kellene finanszírozni.
   
• Az ukrán állam fenntartása – hiszen az ország önerőből nem képes fedezni saját kiadásait.
   
• Az agrár- és kohéziós alapok elosztása – amelyben az ukrán gazdák és régiók komoly versenytársat jelentenének a jelenlegi uniós kedvezményezetteknek, köztük Magyarországnak is.
  A kormányfő szerint Brüsszel továbbra is nyomást gyakorol Ukrajna felvételére, azonban „a kijózanodás nem kerülhető el”. Úgy véli, hogy előbb-utóbb minden tagállam kiszámolja ennek gazdasági következményeit, és belátja, hogy az ukrán tagság fenntarthatatlan.

Magyarország nincs egyedül, az ellenállás erősödhet
 

A miniszterelnök arról is szólt, hogy bár Magyarország az egyetlen ország, amely nyíltan érvel Ukrajna uniós csatlakozása ellen, a háttérben többen osztják ezt a véleményt. 

 Orbán Viktor szerint előbb-utóbb ezek a háttérbeszélgetések be fognak kerülni a hivatalos tárgyalásokba is. A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is a békét támogatja, és nem kíván részt venni az ukrán hadsereg finanszírozásában vagy az ország gyorsított uniós csatlakoztatásában. A legnagyobb vitát a brüsszeli csúcson Ukrajna ügye fogja kiváltani.
– jelentette ki. Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy Magyarország nem fog hozzájárulni Ukrajna uniós tagságához, és ebben a kérdésben nem hajlandó kompromisszumot kötni. 

A miniszterelnök szerint Magyarország stratégiai együttműködése a békét sürgető nemzetközi szereplőkkel – köztük az Egyesült Államokkal és Donald Trump jelenlegi elnökkel – egyértelmű alternatívát jelent Brüsszel háborús politikájával szemben.