Elképesztő veszteségeket szenvedtek az ukránok Kurszknál

Négyszázra nőtt a kurszki régióban megsemmisített ukrán harckocsik száma – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a határ menti Kurszk megyében az elmúlt nap folyamán több mint 240 ukrán katona esett el vagy sebesült meg, három pedig megadta magát, valamint egyebek között egy harckocsi és öt egyéb páncélozott harcjármű semmisült meg. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig mintegy 69 120 katonát, 400 harckocsit, 322 gyalogsági harcjárművet, 289 páncélozott szállítójárművet, 2210 páncélozott harcjárművet, 2503 gépkocsit, 568 tüzérségi löveget és 52 sorozatvetőt veszítettek.

A TASZSZ hírügynökség orosz katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy

az ukrán fegyveres erők a szomszédos Szumi megyében, Marjine településnél tartalékokat vonnak össze, hogy megpróbálják felmenteni a kurszki határvidéken bekerített csapataikat.

Ide dobták át mások mellett a Ptahi Magyara elit drónkezelői zászlóaljat is. Az összevont erőket orosz pilóta nélküli repülőszerkezetek támadják.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) pénteken közölt adatai értelmében Kurszk megyében az ukrán támadásnak 43 ezer károsultja van. 2022 óta a régióban 167 civil vesztette életét, félezer pedig megsebesült. Több ezer polgári infrastrukturális létesítmény semmisült vagy rongálódott meg. Ezen és más bűncselekmények tényállása alapján 736 büntetőeljárást indítottak.

Az SZK a Kurszk megye és más oroszországi régiók elleni dróntámadások felelősei között nevezte meg Kirilo Budanovot, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének vezetőjét, Mikola Olescsukot, a légierő és Olekszij Neizspapát, a haditengerészet parancsnokát, akik ellen távollétükben vádat emeltek, és körözést adtak ki. Az SZK nukleáris terrorizmus kísérlete címén indított eljárást a kurszki atomerőmű 2023 őszén történt megtámadása miatt.

A hatóság közölte, hogy folytatódik a kurszki régió elleni támadásban szerepet vállaló zsoldosok elleni büntetőügyek kivizsgálása.

A vádlottak között vannak brit, grúz, paraguayi, dán, perui, kolumbiai és egyéb állampolgárok. Több ellen már ítéletet hoztak.

Az orosz katonai tárcának a március 15-21. közötti időszakra vonatkozó, pénteken kiadott hadijelentése szerint az orosz hadsereg 15 csoportos csapást mért precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán katonai repülőterek infrastruktúrájára, drónösszeszerelő üzemekre, drónirányítókat kiképző központokra, lőszer- és üzemanyagraktárakra, továbbá az ukrán fegyveres alakulatok ideiglenes telepítési helyeire. A heti összefoglaló értelmében

az orosz hadsereg a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön tudott előrenyomulni, és ezekben a napokban mintegy 10 300 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt hét során az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egy MiG-29-es repülőgépet, 18 harckocsit és 124 egyéb páncélozott harcjárművet, 28 amerikai JDAM irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők hét rakétáját, továbbá 1113 repülőgép típusú pilóta nélküli repülőszerkezetet, közülük 536-ot a különleges hadművelet övezetén kívül.

Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője pénteken újságíróknak kijelentette: annak ellenére, hogy az ukrán hadsereg tartalékokat dobott át Pokrovszk (oroszul: Krasznoarmejszk) és Toreck (Dzerzsinszk) térségébe, az orosz fegyveres erők továbbra is urai a helyzetnek a hadszíntéren.

Pusilin szerint az ukrán csapatok „kapaszkodnak” a domináns magaslaton lévő Csasziv Jar városba, amelynek elfoglalása után az orosz hadsereg számára operatív tér nyílik Kramatorszk, Szlovjanyszk, Konsztyantinivka felé. Azt mondta, hogy ennek ellenére az orosz erők szinte mindenütt előrenyomulnak a régióban.

Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke pénteken felkereste a Pokrovszknál harcoló Központ csapatcsoportosítás parancsnokságát.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken tüzérségi és dróntámadást.

A luhanszki régióból két, Belgorod megyéből pedig egy civil haláláról érkezett jelentés, sebesülésről több helyről is. Harkiv megye orosz ellenőrzés alá került részén mentőautót támadott egy FPV-drón, a jármű vezetője légnyomást kapott.

Az eddigi legerősebb ukrán dróntámadás érte Szaratovot és Engelst – közölte csütörtökön szaratovi régió kormányzója, Roman Buszargin csütörtökön a Telegramon.

A kormányzó szerint az engelszi katonai reptéren – amelyen egyebek között stratégiai bombázók állomásoznak – tűz ütött ki, a közeli házakból a lakókat kimenekítették.  A közösségi médiában terjedő helyszíni videókon szintén azt lehet látni, hogy egy nagy robbanás történt a térségbe.

A felvételeken az is látszik: a detonáció annyira erős volt, hogy még a robbanás hulláma is károkat okozott a közeli épületekben.

A városi kórház, egy iskola és két óvoda ablakai kitörtek. A támadás következtében két ember megsérült és mintegy harminc magánházban károk keletkeztek.

Az Engelszi járásban rendkívüli állapotot rendeltek el, az iskolák csütörtökön átálltak a távoktatásra.

A katasztrófaelhárító szolgálatok megerősített beosztásban dolgoznak.

A katonai témájú orosz Telegram-csatornák arról számoltak be, hogy a reptéren Tu-95MS, valamint KH-101-es típusú orosz rakéták is megsemmisültek a csapásban (ez, ha igaz, magyarázat lehet arra is, hogy miért volt ennyire nagy a detonáció). A robbanás teljes hatósugara feltételezések szerint több kilométeres lehetett.

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint csütörtökre virradóra összesen 132 drónt lőttek le orosz légtérben, közülük 54-et a szaratovi régió felett. A szaratovi és a szamarai polgári reptér forgalmát felfüggesztették.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy újabb nyugati F-16-os vadászgépek érkeztek Ukrajnába. A The Kyiv Independent jelentése szerint az elnök nem árulta el a pontos darabszámot, de hangsúlyozta, hogy az orosz állításokkal ellentétben egyetlen repülőgépet sem lőttek le az előző napokban.

„További F-16-osok érkeztek Ukrajnába. Az oroszok hazudtak, amikor azt állították, hogy lelőttek egyet – semmit sem lőttek le. A jó hír az, hogy több F-16-os gép is megérkezett” – mondta Zelenszkij szerda este.

Ukrajna már a háború kezdetétől kérte a nyugati partnerektől az F-16-os vadászgépek szállítását. Az első repülőgépek 2024 augusztusában érkeztek meg, miután több nyugati ország jóváhagyta a kezdeményezést.

A legjelentősebb hozzájárulást Hollandia tette, amely 24 F-16-os átadását vállalta.

Dánia 19 ilyen gépet ígért, és már 2024-ben megkezdte azok leszállítását. Norvégia 6 és 22 közötti mennyiséget bocsát Ukrajna rendelkezésére, míg Belgium szintén jelezte, hogy F-16-osokat küld, bár a pontos számot még nem hozták nyilvánosságra.

Az F-16-os vadászgépek kulcsszerepet játszanak az ukrán védelemben. Ezeket a többfunkciós harci repülőgépeket légvédelmi feladatokra, például orosz rakéták és drónok elfogására, valamint támadó hadműveletekre is használják és nagyban segítik az ukrán légerő munkáját.