Eddig teljes siker az árrésstop

A kormányzati beavatkozás sikeres, az ezer érintett termékből mintegy 760-nál csökkentek az árak – tájékoztatta a hirado.hu-t Eitmann Norbert, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) sajtófőnöke. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ennek alapján úgy számol, hogy idén 4,5–5 százalék közötti lesz az éves infláció.

Mint ismeretes, a kormány március 17-től tízszázalékos árréskorlátozást vezetett be 30 élelmiszer-kategóriában, amely több mint ezer terméket érint. A fogyasztói árak emelkedése ugyanis január után februárban sem mérséklődött. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint az élelmiszer-árrésszabályozásnak már márciusban kézzelfogható eredményei lesznek.

Áprilisra pedig, amikor is már teljes mértékben érvényesül az árrésstop hatása, két százalékponttal csökken az élelmiszer-infláció, vagyis a jövő hónapban hét százalék alá megy a pénzromlás üteme. A miniszter mindez alapján úgy számol, hogy idén 4,5–5 százalék közötti lesz az éves infláció. A miniszter azt is bejelentette: az élelmiszer-árrésszabályozás hatálya alá vont termékeknek átlagosan 16 százalékkal csökkent az bolti ára, de ez egyes esetekben elérhette akár a 40 százalékot is.

Több száz terméknél csökkentek az árak

Eitmann Norbert, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) sajtófőnöke a hirado.hu kérdésére elmondta: a fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket az NKFH szakmai irányításával minden vármegyében a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatalok végzik. Az eddigi tapasztalatok szerint a kereskedők betartják a profitplafonra vonatkozó rendelkezéseket.

A kormányzati beavatkozás sikeres, az ezer érintett termékből mintegy 760-nál csökkentek az árak. Ott nem történt árcsökkenés, ahol már eleve is tíz százalék alatt volt az árrés – mondta.

Eitmann Norbert szerint ha a helyszíni ellenőrzés „jogsértést valószínűsít, a fogyasztóvédelmi hatóságnak hatvan napja van a tényállás tisztázására, vagyis a vállalkozás nyilatkozatának beszerzésére és értékelésére, majd a megfelelő szankciót tartalmazó határozat meghozatalára. Bírság kiszabására ez alapján a 2025. március 17-én hatályba lépett rendelkezések tekintetében még nem került sor”.

Az NKFH sajtófőnöke szerint a kormányhivatalok az árrésre vonatkozó jogszabályok megsértése esetén termékkategóriánként ötmillió forint bírságot szabnak ki, míg a saját márkás termékek arányára és a forgalmazott termékek mennyiségére vonatkozó előírások megszegése esetén akár kétmillió forint is kiszabható lesz termékkategóriánként.

A hirado.hu arra vonatkozó kérdésére, hogy mi történik akkor, ha a megismételt ellenőrzés során ismét megállapítják a jogszabálysértést – vagyis azt, hogy a kereskedő nem tartotta be az árrés követelményeit –, Eitmann Norbert azt válaszolta:

„Bírságolásra naponta többször is lehetőség van”, és a későbbi esetekben akár magasabb is lehet a bírság, mint első alkalommal.

Hozzátette: a hagyományos boltokon kívül ugyanezeket az ellenőrzéseket az online webáruházakban is el fogják végezni.

Közel ezer terméket vizsgálva, azok kicsivel több mint háromnegyedének csökkent az ára kisebb-nagyobb mértékben – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium lapunkhoz eljuttatott terméklistájából. Az árrésstop harminc termékkategóriát érint, és a listán harminc olyan termék van, amelyek ára igen látványosan, a felével vagy közel a felével csökkent. Alapélelmiszerekről lévén szó, nem meglepő módon a legnagyobb árrés a tejtermékeken volt, a harminc leginkább leszállított árú termékből huszonöt tej vagy tejtermék. A vaj esetében is igen jelentős az árkülönbözet, jóval kevesebbe kerül hétfő óta, de egyes joghurtok, sajtok és a tejföl is olcsóbb, van, amelyikből a laktózmentes változat is.

A hétfőtől életbe lépett a boltokban az árrésstop, amelynek értelmében a kereskedői árrés bizonyos termékeknél nem haladhatja meg a tíz százalékot.

A tejtermékek esetében különösen szembetűnő volt, hogy mennyire magas árréssel dolgoztak az üzletek. A tejfölt átlagosan több mint kétszer annyiért árulták az boltok, amennyiért vették, de a vajért vagy a gyümölcsjoghurtért is majdnem a beszerzési ár dupláját kérték el.

A Központi Statisztikai Hivatal és az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján idén januárban

 a beszerzési és a fogyasztói ár között, a gyümölcsjoghurtnál ez 87, a vaj esetében pedig 86 százalék.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a kiskereskedelemben termékenként eltérő az alkalmazott árrés nagysága, ezt saját belső árpolitikájuk, a beszállítókkal való megállapodások és az aktuális piaci helyzet befolyásolja, vagyis az, hogyan alakul a vásárlók árérzékenysége.

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője ennek kapcsán lapunk minapi megkeresésére úgy fogalmazott, az elmúlt időszakban a saját márkás liszteknél jellemzően tíz százalék alatt, míg a gyártói márkáknál akár hetven százalék felett is alakult a különbözet a beszerzési ár és a fogyasztói ár között. De ugyanez az eltérés a saját és a gyártói márkák között a tej esetében is megjelenik 16, illetve hatvanszázalékos aránnyal. A gyártói márkás trappista sajt esetében ezzel szemben harmincszázalékos, míg például a csirkemellfilénél csak alacsony, 3,5 százalékos az árrés. Látható tehát, hogy még az alapvető élelmiszerek esetében is nagyon nagy a szórás, a különböző láncok között még ennél is változatosabb kép adódhat.

Általánosságban elmondható, hogy a kiskereskedők az alapvető élelmiszereken magasabb árrést alkalmazhatnak, azért, mert ezek fogyasztását a háztartások nem tudják elkerülni, míg ha a nem árrésstopos termékek az intézkedés hatására jelentősen drágulnának, a kereslet számottevően visszaesne.

Nem elhanyagolható az árrésstopos termékek aránya sem az üzletekben. Az alapvető élelmiszerek aránya ugyanis a forgalmon belül a kiskereskedelemben jellemzően fordítottan arányos a mérettel. Nincs szó arról, hogy a kisebb üzleteket sújtaná az intézkedés, két okból sem. Az árrésstop csak a nagyobb, egymilliárd forintot meghaladó éves forgalmat lebonyolító üzleteket érinti. Másfelől a kisebb üzletek eddig sem áralapon versenyeztek, esetükben a legnagyobb vonzerőt mindig is a kényelem és az elérhetőség jelentette. Például a kisebb településeken vagy a kertvárosi övezetekben is megtalálhatók, ahol a napi bevásárlást könnyebb elintézni, mint a jellemzően a forgalmasabb csomópontokban megtalálható, nagyobb láncoknál.