Árrésstop. Ellenőrzéseket indít a kormányhivatal

Kivizsgálja a budapesti főispán az élelmiszer árstop megsértése miatti vásárlói panaszokat. "Mi azt szeretnénk, hogy az árak valóban csökkenjenek és a vásárlók megelégedésére történjen minden értékesítés” – közölte Sára Botond, aki szerint a profit-plafon betartását egyrészt azért ellenőrzik, hogy tartósan fenn tudják tartani az alacsony élelmiszerárakat, ugyanakkor azonban azt is fontosnak tartják, hogy a kereskedők minden intézkedést betartsanak.

Az élelmiszerárak profitplafonja kapcsán a Gazdasági Minisztériumban háromoldalú megbeszélés zajlott, melyen a szaktárca mellett Budapest Főváros kormányhivatala, valamint az élelmiszerforgalmazó boltok képviselői vettek részt. Mint ismert, a kormány a március 17-től tíz százalékos árréskorlátozást vezetett be 30 élelmiszer-kategóriában, amely több mint ezer terméket érint. A fogyasztói árak emelkedése ugyanis január után februárban sem mérséklődött.

A kormányzati beavatkozás hatására az ezer érintett termékből nagyjából 800-nál csökkentek az árak. Csakis ott nem történt árcsökkenés, ahol már eleve is tízszázalék alatt volt az árrés.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint az élelmiszerárrés-szabályozásnak már márciusban kézzelfogható eredményei lesznek, áprilisra pedig, mikor is már teljes mértékben érvényesül az árrésstop hatása, két százalékponttal csökkenni fog az élelmiszer-infláció, vagyis a jövő hónapban hét százalék alá megy majd a drágulás mértéke.

A miniszter mindez alapján úgy számol, hogy idén 4,5–5 százalék közötti lesz az éves infláció.

Eitmann Norbert, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) sajtófőnöke a hirado.hu kérdésére elmondta, hogy a fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket az NKFH szakmai irányításával minden vármegyében a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatalok végzik. Sára Botond, a budapesti kormányhivatalokat vezető főispán tájékoztatása szerint a profit-plafon betartását

egyrészt azért ellenőrzik, hogy tartósan fenn tudják tartani az alacsony élelmiszerárakat, ugyanakkor azonban azt is fontosnak tartják, hogy a kereskedők minden intézkedést betartsanak.

Mint azt a főispán a közösségi médiában elmondta: „Jeleztük a kereskedőknek, hogy a beszerzési árral kapcsolatban be fogjuk kérni az alátámasztó dokumentumokat. Az árrésstopnak és ennek az intézkedésnek köszönhető, hogy most drasztikusan csökkentek az árak. Azt kértük, hogy ezzel kapcsolatban megfelelően tájékoztassák a vásárlókat, hiszen ezek nem akciók keretében történnek”. Sára Botond ugyanakkor azt sem hallgatta el, hogy az élelmiszerárak profitplafonjának március 17-i bevezetése óta „érkezett már a kormányhivatalhoz vásárlói panasz. Ezeket természetesen mi ki fogjuk vizsgálni és az ellenőrzéseket le fogjuk folytatni. Mi azt szeretnénk, hogy az árak valóban csökkenjenek és a vásárlók megelégedésére történjen minden értékesítés” – mondta a közösségi médiafelületén Sára Botond, fővárosi főispán.

A hirado.hu ezirányú kérdésére Budapest Főváros Kormányhivatalának sajtóosztálya azt válaszolta, hogy a főváros illetékességi területén a profitplafon rendelkezéseinek betartását 2025. május 31-ig folyamatosan ellenőrzik.

Március 17-e óta minden nap tart ellenőrzést a kormányhivatal.

Az eddigi tapasztalataik szerint a boltokban nem minden esetben álltak rendelkezésre „teljeskörűen a beszerzési árakat alátámasztó dokumentumok”, ezért azok utólagos bekéréséről kellett intézkedniük. Mint az a sajtóosztálynak a hirado.hu által feltett kérésekre adott válaszban olvasható: „kevés kivételtől eltekintve az tapasztalható, hogy az érintett vállalkozások többsége együttműködő magatartást tanúsít. Ugyanakkor a vásárlók részéről a termékek rendelkezésre állását, valamint az érintett termékek árát kifogásoló bejelentések érkeztek a kormányhivatalhoz.

A panaszokban jelzett üzleteket a fogyasztóvédelmi munkatársaink kiemelten ellenőrzik.

A kormányhivatal a vásárlói tájékoztatás és marketing fogások szempontjából is folyamatosan monitorozza a kereskedelmi gyakorlatot, különös figyelemmel arra, hogy a tapasztalt „akciós” ártájékoztatások megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak” – olvasható a kormányhivatal sajtóosztályától a hirado.hu kérdéseire kapott tájékoztatóban.

Eitmann Norbert szerint ha a helyszíni ellenőrzés „jogsértést valószínűsít, a fogyasztóvédelmi hatóságnak hatvan napja van a tényállás tisztázására, vagyis a vállalkozás nyilatkozatának beszerzésére és értékelésére, majd a megfelelő szankciót tartalmazó határozat meghozatalára. Bírság kiszabására ez alapján a még nem került sor”.

A NKFH sajtófőnöke szerint

a kormányhivatalok az árrésre vonatkozó jogszabályok megsértése esetén termékkategóriánként ötmillió forint bírságot szabhatnak ki,

míg a saját márkás termékek arányára és a forgalmazott termékek mennyiségére vonatkozó előírások megszegése esetén termékkategóriánként akár kétmillió forint is kiszabható lesz.

Az eddigi tapasztalatok szerint a kereskedők betartják a profitplafonra vonatkozó rendelkezéseket. A kormányzati beavatkozás sikeres, az ezer érintett termékből mintegy 760-nál csökkentek az árak – tájékoztatta a hirado.hu-t Eitmann Norbert, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) sajtófőnöke. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ennek alapján úgy számol, hogy idén 4,5–5 százalék közötti lesz az éves infláció.

Mint ismeretes, a kormány március 17-től tízszázalékos árréskorlátozást vezetett be 30 élelmiszer-kategóriában, amely több mint ezer terméket érint. A fogyasztói árak emelkedése ugyanis január után februárban sem mérséklődött. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint az élelmiszer-árrésszabályozásnak már márciusban kézzelfogható eredményei lesznek.

Áprilisra pedig, amikor is már teljes mértékben érvényesül az árrésstop hatása, két százalékponttal csökken az élelmiszer-infláció, vagyis a jövő hónapban hét százalék alá megy a pénzromlás üteme. A miniszter mindez alapján úgy számol, hogy idén 4,5–5 százalék közötti lesz az éves infláció. A miniszter azt is bejelentette: az élelmiszer-árrésszabályozás hatálya alá vont termékeknek átlagosan 16 százalékkal csökkent az bolti ára, de ez egyes esetekben elérhette akár a 40 százalékot is.

Több száz terméknél csökkentek az árak

Eitmann Norbert, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) sajtófőnöke a hirado.hu kérdésére elmondta: a fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket az NKFH szakmai irányításával minden vármegyében a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatalok végzik. Az eddigi tapasztalatok szerint a kereskedők betartják a profitplafonra vonatkozó rendelkezéseket.

A kormányzati beavatkozás sikeres, az ezer érintett termékből mintegy 760-nál csökkentek az árak. Ott nem történt árcsökkenés, ahol már eleve is tíz százalék alatt volt az árrés – mondta.

Eitmann Norbert szerint ha a helyszíni ellenőrzés „jogsértést valószínűsít, a fogyasztóvédelmi hatóságnak hatvan napja van a tényállás tisztázására, vagyis a vállalkozás nyilatkozatának beszerzésére és értékelésére, majd a megfelelő szankciót tartalmazó határozat meghozatalára. Bírság kiszabására ez alapján a 2025. március 17-én hatályba lépett rendelkezések tekintetében még nem került sor”.

Az NKFH sajtófőnöke szerint a kormányhivatalok az árrésre vonatkozó jogszabályok megsértése esetén termékkategóriánként ötmillió forint bírságot szabnak ki, míg a saját márkás termékek arányára és a forgalmazott termékek mennyiségére vonatkozó előírások megszegése esetén akár kétmillió forint is kiszabható lesz termékkategóriánként.

A hirado.hu arra vonatkozó kérdésére, hogy mi történik akkor, ha a megismételt ellenőrzés során ismét megállapítják a jogszabálysértést – vagyis azt, hogy a kereskedő nem tartotta be az árrés követelményeit –, Eitmann Norbert azt válaszolta:

„Bírságolásra naponta többször is lehetőség van”, és a későbbi esetekben akár magasabb is lehet a bírság, mint első alkalommal.

Hozzátette: a hagyományos boltokon kívül ugyanezeket az ellenőrzéseket az online webáruházakban is el fogják végezni.

A korábbi élelmiszerárstophoz hasonlóan a jelenlegi árréskorlátozásról is kötelező a tájékoztatás a boltokban Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök rendelete alapján, amely péntek este jelent meg a Magyar Közlönyben.

A megjelent rendelet szerint a hipermarket, nagy méretű szupermarket, szupermarket, diszkont és a diszkont területi minimumánál kisebb, de bruttó 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletet üzemeltető kereskedőknek az üzlet vásárlók által használható összes bejáratánál, az üzletben szokásosan használt információs táblákkal megegyező méretű, de legalább 297×420 milliméter nagyságú (A3 méret) méretben, jól látható információs táblán kell közölnie az érintett árucikkek listáját, közvetlenül a termék mellett – egyedi árkiírás alkalmazása esetén az egyedi árkiírás mellett –, jól látható helyen, legalább 80×50 milliméter nagyságú méretben pedig egy figyelemfelhívó címkét kell elhelyezni.

A 200 négyzetméternél kisebb üzletekben ugyanez a szabály, de mivel általában csak egy bejáratuk van, ott kell kitenni a táblát. A termékek mellé szánt felirat ezeknél nem szükséges.

Az a kereskedő, aki kizárólag csomagküldő kereskedelmet folytat, vagy van internetes honlapja, annak felületén szintén jól látható méretben köteles közzétenni a tájékoztatót, valamint az egyes termékek ára mellett a figyelemfelhívást. Mivel ez az előírás most nem az alaprendelettel egy időben jelent meg, csak jövő szombattól, március 29-étől hatályos.