A boltok próbálták elrejteni az árrésstopot

A korábbi élelmiszerárstophoz hasonlóan a jelenlegi árréskorlátozásról is kötelező a tájékoztatás a boltokban Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök rendelete alapján, amely péntek este jelent meg a Magyar Közlönyben.

A megjelent rendelet szerint a hipermarket, nagy méretű szupermarket, szupermarket, diszkont és a diszkont területi minimumánál kisebb, de bruttó 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletet üzemeltető kereskedőknek az üzlet vásárlók által használható összes bejáratánál, az üzletben szokásosan használt információs táblákkal megegyező méretű, de legalább 297×420 milliméter nagyságú (A3 méret) méretben, jól látható információs táblán kell közölnie az érintett árucikkek listáját, közvetlenül a termék mellett – egyedi árkiírás alkalmazása esetén az egyedi árkiírás mellett –, jól látható helyen, legalább 80×50 milliméter nagyságú méretben pedig egy figyelemfelhívó címkét kell elhelyezni.

A 200 négyzetméternél kisebb üzletekben ugyanez a szabály, de mivel általában csak egy bejáratuk van, ott kell kitenni a táblát. A termékek mellé szánt felirat ezeknél nem szükséges.

Az a kereskedő, aki kizárólag csomagküldő kereskedelmet folytat, vagy van internetes honlapja, annak felületén szintén jól látható méretben köteles közzétenni a tájékoztatót, valamint az egyes termékek ára mellett a figyelemfelhívást. Mivel ez az előírás most nem az alaprendelettel egy időben jelent meg, csak jövő szombattól, március 29-étől hatályos.

Az indokolatlan áremeléseket meg kellett akadályozni – ez áll Orbán Viktor péntek délutáni Facebook-bejegyzésében, amely tételesen is felsorolja, hogy milyen termékeket hány százalékkal emeltek meg a kereskedelmi láncok.

A kereskedelmi láncok áremeléseit sorolja fel tételesen a kormányfő péntek délutáni posztja, amelyhez a következőt írta: „760 termék árát már lenyomtuk a héten. Az indokolatlan áremeléseket letörjük!”

Mint megírtuk, március 18-tól a kiskereskedők nem alkalmazhatnak 10 százaléknál magasabb árrést harminc alapvető élelmiszer esetében. Az árkorlátozás célja a spekulatív áremelések visszaszorítása és az élelmiszer-infláció csökkentése.

Az érintett termékek között szerepelnek a legfontosabb húsok, tejtermékek, liszt, cukor és tojás is.

Az érintett termékek köre több száz árucikket is lefed, hiszen például a tejföl esetében nem csak egy konkrét márkára, hanem minden fajtára vonatkozik a szabályozás.

Az árrésstop szabályainak legkésőbb május végéig kell érvényben maradniuk.

A szabályszegő kiskereskedőkre termékkategóriánkként ötmillió forintos bírságot szabhatnak ki, illetve a polcokról eltűnő termékek esetén is szankciók várhatók.

Az árrésstop nem vonatkozik a kisebb, egymilliárd forint alatti éves árbevételű üzletekre.

Az eddigi tapasztalatok szerint a kereskedők betartják a profitplafonra vonatkozó rendelkezéseket. A kormányzati beavatkozás sikeres, az ezer érintett termékből mintegy 760-nál csökkentek az árak – tájékoztatta a hirado.hu-t Eitmann Norbert, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) sajtófőnöke. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ennek alapján úgy számol, hogy idén 4,5–5 százalék közötti lesz az éves infláció.

Mint ismeretes, a kormány március 17-től tízszázalékos árréskorlátozást vezetett be 30 élelmiszer-kategóriában, amely több mint ezer terméket érint. A fogyasztói árak emelkedése ugyanis január után februárban sem mérséklődött. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint az élelmiszer-árrésszabályozásnak már márciusban kézzelfogható eredményei lesznek.

Áprilisra pedig, amikor is már teljes mértékben érvényesül az árrésstop hatása, két százalékponttal csökken az élelmiszer-infláció, vagyis a jövő hónapban hét százalék alá megy a pénzromlás üteme. A miniszter mindez alapján úgy számol, hogy idén 4,5–5 százalék közötti lesz az éves infláció. A miniszter azt is bejelentette: az élelmiszer-árrésszabályozás hatálya alá vont termékeknek átlagosan 16 százalékkal csökkent az bolti ára, de ez egyes esetekben elérhette akár a 40 százalékot is.

Több száz terméknél csökkentek az árak

Eitmann Norbert, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) sajtófőnöke a hirado.hu kérdésére elmondta: a fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket az NKFH szakmai irányításával minden vármegyében a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatalok végzik. Az eddigi tapasztalatok szerint a kereskedők betartják a profitplafonra vonatkozó rendelkezéseket.

A kormányzati beavatkozás sikeres, az ezer érintett termékből mintegy 760-nál csökkentek az árak. Ott nem történt árcsökkenés, ahol már eleve is tíz százalék alatt volt az árrés – mondta.

Eitmann Norbert szerint ha a helyszíni ellenőrzés „jogsértést valószínűsít, a fogyasztóvédelmi hatóságnak hatvan napja van a tényállás tisztázására, vagyis a vállalkozás nyilatkozatának beszerzésére és értékelésére, majd a megfelelő szankciót tartalmazó határozat meghozatalára. Bírság kiszabására ez alapján a 2025. március 17-én hatályba lépett rendelkezések tekintetében még nem került sor”.

Az NKFH sajtófőnöke szerint a kormányhivatalok az árrésre vonatkozó jogszabályok megsértése esetén termékkategóriánként ötmillió forint bírságot szabnak ki, míg a saját márkás termékek arányára és a forgalmazott termékek mennyiségére vonatkozó előírások megszegése esetén akár kétmillió forint is kiszabható lesz termékkategóriánként.

A hirado.hu arra vonatkozó kérdésére, hogy mi történik akkor, ha a megismételt ellenőrzés során ismét megállapítják a jogszabálysértést – vagyis azt, hogy a kereskedő nem tartotta be az árrés követelményeit –, Eitmann Norbert azt válaszolta:

„Bírságolásra naponta többször is lehetőség van”, és a későbbi esetekben akár magasabb is lehet a bírság, mint első alkalommal.

Hozzátette: a hagyományos boltokon kívül ugyanezeket az ellenőrzéseket az online webáruházakban is el fogják végezni.

A profitplafon hatására a múlt péntekihez képest 10 és 30 százalék közötti mértékben, vagy akár 40 százalékkal is csökkenhettek egyes élelmiszerek árai a boltokban – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szóvivője i videóüzenetében.

Az összehasonlításra kiválasztott 1,5 százalékos dobozos tej ára 639 forintról 372 forintra, a 330 grammos kiszerelésben kapható 20 százalékos tejfölé 959 forintról 433 forintra, a 100 grammos vaj ára 959 forintról 571 forintra, az M-es tojás tízes csomagjának ára 1019 forintról 973 forintra, a 400 grammos sertés párizsi ára 999 forintról 712 forintra csökkent. Palóc André ezek alapján megállapította, hogy

az intézkedés működik, a különbség már az első napon kézzelfogható

– számolt be az MTI.

A kormány továbbra is küzd az áremelők ellen, és arra törekszik, hogy a családokon tudjon segíteni – tette hozzá.

Az NGM hétfő reggeli közleménye szerint

a 10 százalékos profitplafon 30 alapvető élelmiszer-kategóriát érint,

olyanokat, amelyekből a nyugdíjasok és a családosok a legtöbbet vásárolják.

A kormány folyamatosan ellenőrzi a korlátozás betartását, végső esetben kész a hatósági árak újbóli bevezetésére is – közölték.

Az árrésstop 30 termékkategória mintegy 1000 termékét érinti, a hétfő esti adatok alapján ezeknek az élelmiszereknek az ára átlagosan 16 százalékkal csökkent – közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter budapesti sajtótájékoztatóján.

A miniszter elmondta: a 16 százalékos átlagos csökkenés meghaladja a kormány várakozását, és mivel még vannak átárazások, az árcsökkenés még nagyobb is lehet. Az első tapasztalatok alapján sikeres a beavatkozás – jelentette ki.

Az árakat a március 13-i adatokhoz hasonlítják. Legnagyobb mértékben,

több mint 50 százalékkal egyes tejek, joghurtok, tejfölök, túrók és zsiradékok árai csökkentek

– jelezte.

Kedden este tárgyal a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a beszállítókkal, akiket szintén arra kérnek, hogy önkéntesen vállalják áraik fixálását. Ha ezt nem teszik meg, akkor náluk is szabályozási eszközzel élnek – közölte Nagy Márton. Hozzátette: ha a beszállítók nem emelnek árat, akkor csak árcsökkenés lesz a következő időszakban.

A miniszter ismertette: az 1000 termékből mintegy 760-nál csökkentek az árak, míg 160-nál nem volt árcsökkenés, ami lehetséges, ha 10 százalék alatt volt az árrés.

Körülbelül 70 esetben tapasztaltak kis áremelkedést. Ezt vizsgálva két okot találtak, egyrészt adathibát, másrészt, hogy március 13-án egyes termékeknél éppen akció volt, és ennek befejezése után emelkedett az ár – mutatott rá.

Az online Árfigyelőbe feltöltik a március 13-i listát, és ehhez lehet minden nap hasonlítani a termékek ármozgását – hívta fel a figyelmet. A miniszter emlékeztetett, a kormány május végén dönt majd arról, hogy az árrésstop befejeződik, folytatódik, vagy akár tovább kell lépni, mert nagyobb árcsökkenést kell elérni.

Az üzletek esetleges mennyiségi korlátozásai kapcsán Nagy Márton hangsúlyozta: ellátási zavar nem lehet, minden fogyasztó számára elérhetőek lesznek a termékek,

nem kell megrohanni a boltokat, szükségtelen készleteket felhalmozni. A mennyiségi korlátozások a kereskedők egymás közötti vásárlási lehetőségeinek korlátozására irányulnak, nem a fogyasztók vásárlásaira – emelte ki.

Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta azt is: az árrésstop az élelmiszerek mintegy harmadát érinti. Ha az ellenőrzések során azt tapasztalják, hogy elindul a többi termék árának emelkedése, akkor azt vissza fogják szorítani – jelentette ki Nagy Márton.