Zelenszkij az amerikai alelnökkel tárgyal

Pénteken kezdődik a Müncheni Biztonsági Konferencia, amelynek középpontjában az orosz-ukrán háború lezárása áll. Az amerikai elnök kezdeményezése és Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése jelentős szerepet kapott a folyamatban, ám több európai vezető aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Ukrajna inkább háttérszereplőként tűnik fel a tárgyalásokon. A konferencián Zelenszkijnek lehetősége lesz egyeztetni az amerikai alelnökkel, JD Vance-szel a békefolyamatról.

Donald Trump hosszú és produktív telefonbeszélgetésként jellemezte a Putyinnal folytatott egyeztetést, amelyben szó esett Ukrajnáról, a Közel-Keletről, az energiapiacról, a mesterséges intelligenciáról és a dollár szerepéről is. Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán háborút mihamarabb be kell fejezni, és közölte, hogy az Egyesült Államok tárgyalásokba kezd Oroszországgal. Bejelentette, hogy kapcsolatba lép Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és amerikai diplomaták megkezdik az egyeztetéseket a béke érdekében.

Az amerikai elnök lépése éles kritikát váltott ki Európában. Annalena Baerbock német külügyminiszter kijelentette, hogy egy olyan békemegállapodás, amelyet Ukrajna és Európa bevonása nélkül kötnének meg, elfogadhatatlan. Hangsúlyozta, hogy a fenntartható békéhez hosszú távú biztonsági garanciákra és Ukrajna EU-integrációjának támogatására van szükség – írja a BBC.

Az ukrán parlamenti képviselő, Lesia Vaszilenko szerint „rendkívül valószínűtlen”, hogy az Egyesült Államok és Oroszország egyoldalúan rákényszeríthetné a békét Ukrajnára.

Felidézte, hogy Ukrajna 2022-ben is a nemzetközi támogatás hiánya ellenére kitartott az orosz agresszióval szemben, és most sem fogadna el egy olyan megállapodást, amely területi engedményeket követelne.

Miközben a béketárgyalásokról folynak a viták, Zelenszkij bejelentette, hogy orosz dróntámadás okozott jelentős károkat a csernobili atomerőmű védőpajzsában. Bár a sugárzás szintje nem emelkedett, az ukrán elnök szerint Oroszország támadása világméretű biztonsági fenyegetést jelent.

Európai vezetők attól tartanak, hogy Trump diplomáciai megközelítése gyengítheti a transzatlanti kapcsolatokat. Wolfgang Ischinger, a Müncheni Biztonsági Konferencia korábbi elnöke szerint a jelenlegi helyzet a transzatlanti „együttműködés egyik mélypontját” jelenti. Bár minden fél a háború lezárását akarja, fennáll a veszélye, hogy Trump és Putyin egyoldalú megállapodása aláásná a NATO és az EU szerepét a régió biztonságában.

A következő hetekben kulcsfontosságú lesz, hogy az Egyesült Államok mennyire veszi figyelembe szövetségesei álláspontját a tárgyalások során.

Az Egyesült Államok Oroszország legfőbb tárgyalópartnere az ukrajnai konfliktus rendezése ügyében – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Pervij Kanal és a Rosszija 1 tévécsatornának adott csütörtökön interjúiban.

„Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a fő partner számunkra ebben a folyamatban Washington” – válaszolt Peszkov arra a kérdésre, hogy az európai országok részt vehetnek-e az ukrajnai rendezésben.

A szóvivő elmondta, hogy a Vlagyimir Putyin orosz és a Donald Trump amerikai elnök közötti szerdai telefonbeszélgetés során

nem esett szó az európai részvételről az ukrajnai helyzet rendezésében.

Úgy vélekedett, az európaiaknak maguknak kell letárgyalniuk Washingtonnal, hogy valahogyan biztosítsák a helyüket.

Mint fogalmazott, Ukrajna „így vagy úgy, de részt fog venni a tárgyalásokon. A Moszkva szerint lejárt megbízatású Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jogállásának kérdése nem került szóba Putyin és Trump telefonbeszélgetése során.

Az elnöki eszmecsere hangnemét a szóvivő konstruktívnak, munkajellegűnek és meglehetősen őszintének minősítette. Úgy vélekedett, hogy

a két államfő találkozójának előkészítése heteket vagy hónapokat vehet igénybe.

Mint mondta, a jövőbeli tárgyalások módozatait az elnökök munkatársai fogják megtárgyalni.

Peszkov szerint, miután a két vezető kinyilvánította a politikai akaratát, és megadták a szükséges utasításokat az asszisztenseknek a munkakapcsolatok kezdeményezésére, egy kis türelemre van szükség, amíg ezek az elkövetkező napokban és hetekben eljutnak a konfliktus rendezéséről egyezkedő orosz tárgyalócsoporthoz.

A szóvivő nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a két vezető a személyes találkozó előtt ismét telefonon tárgyaljon egymással. Putyin egyesült államokbeli és Trump oroszországi látogatását az aktuális események dinamikájától tette függővé.

Peszkov azt mondta, hogy ha a nagy országok meg akarják osztani a győzelem napjának örömét Oroszországgal, akkor szívesen látják őket május 9-én Moszkvában, ez Trumpra is vonatkozik. A szóvivő szerint

a két elnöknek a kölcsönös látogatások előtt egy harmadik országban kell találkoznia.

A helyszínről egyelőre nem született döntés. A szóvivő megerősítette, hogy valóban felmerült Szaúd-Arábia, amelynek trónörököséhez mindkét elnök jól viszonyul.

”Putyin nem egyszer beszélt arról, hogy készek vagyunk belemenni az ilyen béketárgyalásokba, és céljainkat éppen a béketárgyalásokon keresztül, politikai és diplomáciai eszközökkel akarjuk elérni” – nyilatkozott Dmitrij Peszkov.

Volodimir Zelenszkij „nagyon jónak” értékelte csütörtökön Donald Trump amerikai elnökkel folytatott előző napi telefonos megbeszélését, egyúttal feltételekhez kötötte az Oroszországgal való tárgyalások megkezdését. Az ukrán elnök erről a hmelnickiji atomerőműben tett látogatásakor beszélt újságíróknak – írja az MTI.

Zelenszkij az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint emlékeztetett arra, hogy ez volt a harmadik telefonbeszélgetése Trumppal. Arra reagálva, hogy Trump előbb beszélt szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Zelenszkij megjegyezte:

„Nem tartom prioritásnak, hogy először beszélt az Oroszországi Föderációval. Bár ez nem túl kellemes.”

Az ukrán elnök közölte, hogy ő a személyes találkozóknak nagyobb jelentőséget tulajdonít a telefonos megbeszéléseknél. Jelezte egyúttal: csakis ukrán–amerikai találkozók után, és azt követően tartja „igazságosnak” a tárgyalásokat Oroszországgal, miután kidolgozták a tervét annak, miként lehet „Putyint megállítani”.

Zelenszkij elmondta: az amerikai elnökkel folytatott beszélgetése során szóba került az észak-koreai csapatok részvétele is a háborúban Oroszország oldalán.

Trump lenyűgözőnek nevezte az ukrajnai gyártású drónokat

– emelte ki.

„Tisztában van azzal, hogy mi dróntechnológiában az elsők, de legalábbis az elsők között vagyunk a világon” – fűzte hozzá az ukrán elnök.

Az Európai Uniónak gyorsan ki kell józanodnia a háborús őrületből, és tudatosítania kell: ahhoz, hogy túléljen, önálló nézeteket és álláspontokat kell képviselnie – jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő csütörtökön Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között lezajlott telefonbeszélgetésre reagálva.

A szlovák miniszterelnök – a pozsonyi kormányhivatal által az MTI-nek is eljuttatott – állásfoglalásában hangsúlyozta: ma az EU Ukrajna után a második a legyőzöttek sorában. Azután, hogy az unió mennyi pénzt ajándékozott Ukrajnának, senki nem tárgyal vele, és az unióban nem is sejtik, mi zajlik az amerikai–orosz kapcsolatokban, amelyek abszolút mértékben döntőek lesznek az ukrajnai konfliktus lezárása szempontjából.

„Az EU Ukrajna után második a legyőzöttek sorában.

És ez csakis azért van így, mert mind a mai napig nincs saját álláspontja a lényeges külpolitikai kérdésekben, és az ukrajnai háború tekintetében,

csak vakon másolta a Biden-kormányzatot”

– fogalmazott Robert Fico. Hozzátette: az ukrajnai helyzetről az unióval ma senki sem „beszél”, és kínosnak tűnhet egyes uniós tagállamok és intézmények igyekezete, hogy helyet kapjanak a béketeremtés tárgyalóasztalánál.

A szlovák miniszterelnök állásfoglalásában rámutatott: Donald Trump a Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése után legalább felhívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és közölte vele, hogy mire számíthat, az EU-nak, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek viszont nem telefonált senki.

„Az uniónak gyorsan ki kell józanodnia a háborús őrületből

és tudatosítania kell, hogy önállónak kell lennie nézeteiben és álláspontjaiban ahhoz, hogy túléljen. Különben mély válság vár rá” – írta állásfoglalásában Robert Fico.

A szlovák miniszterelnök hangsúlyozta: egyedül ez a két elnök, Vlagyimir Putyin, akit az európai médiában a legundorítóbb jelzőkkel illettek, illetve Donald Trump, akit ugyanilyen jelzőkkel kezdenek illetni az európai médiában, lesznek azok, akik eldöntik, hogy mi történjen Ukrajnával. Hozzátette: nem kell különösebb szakértelem ahhoz, hogy látni lehessen, mi fog következni:

Trump mindent visszakér Ukrajnától, amit Biden a háború támogatására adott,

majd rákényszeríti Európát, hogy még több gázt vásároljon az Egyesült Államoktól, és megemelje védelmi kiadásait a NATO-n belül. Hozzáfűzte: Putyinnak megmaradnak az általa ellenőrzött területek és a garancia, hogy Ukrajna soha nem lesz a NATO tagja,

Ukrajna pedig elveszti területei egyharmadát és ásványkincseit,

a többiek pedig csak asszisztálhatnak ehhez. „Mi pedig az EU-ban csak tehetetlenül nézhetjük mindezt” – jelentette ki Robert Fico.