Zelenszkij atomfegyverekkel védené meg Ukrajnát

Ezekkel a szavakkal folytatta ámokfutását a helyi sajtó szerint is drogproblémákkal küzdő, illegitim államfő.

Az elmúlt hónapokban Zelenszkij többször is sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy országa a biztonsági garanciákért cserébe feladta a területén állomásozó szovjet atomfegyvereket. A Szovjetunió 1991-es felbomlását követően Ukrajna mintegy 1700 nukleáris robbanófejet örökölt, amelyek azonban végig Moszkva operatív ellenőrzése alatt maradtak.

Oroszország azzal érvelt, hogy Ukrajnának eleve nem is voltak atomfegyverei, mivel a szovjet eszközök jogilag Moszkvához tartoztak. Orosz tisztviselők azt is többször kijelentették, hogy az 1994-es budapesti memorandumot, amely a még meglévő nukleáris fegyverek birtoklását rendezte, a NATO keleti terjeszkedése aláásta, ami Moszkva létfontosságú biztonsági érdekeit fenyegeti. Az Egyesült Államok a 2014-es kijevi Majdan-puccs támogatásával a memorandumot irrelevanciába taszította.

A múlt hónapban a Lex Fridman amerikai podcasternek adott interjújában Zelenszkij hasonlóan panaszkodott, hogy „az atomfegyverek voltak Ukrajna biztonsági garanciái”.

Novemberben Vlagyimir Putyin elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország kénytelen lesz minden rendelkezésre álló megsemmisítő eszközt felhasználni, ha Ukrajna atomfegyverekhez jutna. Kijelentette: „Mit gondolnak – a józan ész szintjén –, ha az az ország, amellyel most lényegében katonai műveleteket folytatunk, atomhatalommá válik, mit kellene tennünk? Ebben az esetben használjuk fel az összes – hangsúlyozom – pontosan az összes megsemmisítő eszközt, amely Oroszország rendelkezésére áll – hangsúlyozta. – Ezt nem fogjuk megengedni” – tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de a tárgyalóasztalnál jelen kell lennie az Egyesült Államoknak és Európának is – írja az MTI.

Zelenszkij, aki Piers Morgan brit újságírónak és televíziós személyiségnek adott másfél órás interjút, kijelentette: Ukrajna készen áll arra, hogy véget vessen a háború „forró szakaszának”, és „jobban vágyik a békére, mint bárki a világon”.

Hozzátette ugyanakkor: Ukrajnának erőteljes biztonsági garanciákra van szüksége annak érdekében, hogy Putyin ne kezdjen újból háborút „két hónap múlva, fél év múlva, egy év múlva”.

Az ukrán elnök kijelentette: diplomáciai útra kell terelni a rendezést, és Ukrajna kész részt venni egy olyan tárgyalási formulában, amelyen Oroszország mellett az Egyesült Államok és Európa is jelen van.

Hozzátette: véleménye szerint a leggyorsabban úgy lehet áttérni a konfliktus diplomáciai rendezésére, ha Ukrajna „már ma” garanciákat kap arra, hogy csatlakozhat a NATO-hoz.

Zelenszkij szerint Ukrajna felvételével a NATO egy erős hadsereggel bővülhet, ugyanakkor az ukrán NATO-tagság Oroszország számára is garanciát jelentene arra, hogy Ukrajna nem indít ellene háborút.

Arra a felvetésre, hogy Putyin éppen a NATO keleti bővítésére hivatkozva indította el a háborút, és továbbra is elfogadhatatlannak tartja Ukrajna NATO-csatlakozását, Zelenszkij úgy fogalmazott: az orosz elnök már akkor elkezdte az Ukrajna elleni katonai fellépést – először a Krím elfoglalásával –, amikor még nem volt szó Ukrajna NATO- és EU-csatlakozásáról.

Hozzátette: az Ukrajna elleni orosz invázió valós oka nem a NATO volt, viszont a háború kezdete óta több más ország csatlakozott az atlanti szövetséghez.

Az ukrán elnök kijelentette azt is, hogy ha már most feloldják a háború kezdete után Oroszország ellen foganatosított nemzetközi szankciókat, az növelné egy újabb orosz invázió kockázatát. Szavai szerint Putyin ugyanis nagyon fél attól, hogy az orosz gazdaság összeomlik, és attól is, hogy az oroszok ezután szembefordulnak vele, és akár hatalmát is elveszítheti. Ezért a háború befejezéséhez szükséges, hogy a nagyhatalmak diplomáciai és gazdasági lépéseket tegyenek Oroszországgal szemben.

Zelenszkij szerint Oroszország soha nem támadta volna meg Ukrajnát, ha Ukrajna az 1994-es Budapesti memorandum alapján nem mond le azokról a nukleáris fegyverekről, amelyek a Szovjetunió megszűnése után a területén maradtak.

„Semmit nem kaptunk cserébe a nukleáris fegyverek feladásáért” – fogalmazott. Hozzátette: Ukrajnának NATO-tagságot vagy NATO-fegyverzetet kellett volna kérnie a nukleáris fegyverek feladása fejében.

Kijelentette: az ukrajnai nukleáris fegyverek eltávolításáról Oroszország és az Egyesült Államok állapodott meg, Ukrajna viszont elvesztette védelmét és biztonsági garanciáit.

A háborús veszteségekről szólva az ukrán elnök azt mondta: 300–350 ezer közé tehető az elesett orosz katonák száma, 600–700 ezren megsérültek, és hozzávetőleg 50–70 ezer orosz katonát eltűntként tartanak nyilván.

Zelenszkij szerint az ukrán oldalon 45 100-an vesztették életüket a háború kezdete óta és 390 ezren sebesültek meg.

Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az Izjum városát kedden ért orosz rakétacsapás halálos áldozatainak száma a legutóbbi adatok szerint ötre nőtt, a sebesülteké pedig meghaladta a negyvenet. Közülük eddig 24-et szállítottak kórházba, hármuk állapota súlyos. A sebesültek között van egy hatéves kisfiú és egy 16 éves lány is. A városban 170 lakásban keletkeztek károk – tette hozzá.

Az Ukrajna keleti részében harcoló ukrán erők Horticja hadseregcsoportja a Telegramon arról számolt be, hogy a Harkiv megyei Kupjanszk térségében lévő egyik településnél – amelyet nem neveztek meg – az ukrán csapatok rohama miatt az oroszok kénytelen voltak feladni előretolt állásaikat.

A közleményben hozzátették:

az ukrán hírszerzés információi szerint azon a területen, ahonnan az oroszok visszavonultak, parancsnokaik az elveszített állások visszaszerzésére utasították az orosz katonákat, azzal fenyegetve meg saját alárendeltjeiket, hogy különben lelövik őket.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról adott hírt, hogy újabb öt gyereket sikerült a régió orosz megszállás alatti részéből ukrán ellenőrzésű területre juttatni. A legfiatalabb gyermek 8 éves, a legidősebb pedig 17, az öt közül három fiú és két lány.

Az ukrán légierő a Telegramon közölte, hogy Oroszország az éjjel 65 különböző típusú drónnal támadta Ukrajnát, ezekből 37 megsemmisült, 28 pedig nem ért célba. Az ukrán vezérkar keddi összesítése szerint az orosz hadsereg Ukrajnában már közel 843 ezer katonát veszített el. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek 18 orosz harckocsit, 66 tüzérségi rendszert és 92 drónt – írta a vezérkar.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn jelezte, hogy megállapodást akar kötni Ukrajnával arról, hogy hozzáférjen Ukrajna ritkaföldfém-anyagaihoz, cserébe pedig biztosítaná, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja az Oroszország elleni háborúját.

Az Ovális Irodában újságíróknak nyilatkozva Trump panaszkodott, hogy az Egyesült Államok több katonai és gazdasági segítséget nyújtott Ukrajnának, mint európai partnerei, és hozzátette: „Olyan megállapodást szeretnénk kötni Ukrajnával, amely biztosítja, hogy amit adunk nekik, azt ritkaföldfémekkel és más dolgokkal fedezzék.”

Az APNews arról ír, Trump azt sugallta, hogy az ukrán kormány részéről kapott jelzéseket egy esetleges megállapodásra, amely lehetővé tenné az Egyesült Államok számára a modern, csúcstechnológiás gazdaság számára kulcsfontosságú elemekhez való hozzáférést.

„Biztosítani akarom a ritkaföldfémek ellátását” – tette hozzá Trump.

„Több száz milliárd dollárt fektetünk be. Nekik nagyszerű ritkaföldfém-készleteik vannak. Én biztosítani akarom ezek elérhetőségét, ők pedig hajlandóak erre.”

Trump, aki korábban azt mondta, hogy gyorsan véget vetne a háborúnak, kijelentette, hogy folynak a tárgyalások a konfliktus lezárásáról.

„Sokat haladtunk előre Oroszország és Ukrajna ügyében” – mondta Trump. „Majd meglátjuk, mi történik. Véget fogunk vetni ennek az értelmetlen háborúnak.”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton az Associated Pressnek nyilatkozva kijelentette, hogy elfogadhatatlannak tartja az Egyesült Államok és Oroszország közötti tárgyalásokat Ukrajna részvétele nélkül.

„Lehetnek saját kapcsolataik, de Ukrajnáról beszélni nélkülünk – az mindenki számára veszélyes”

– mondta Zelenszkij.

Elmondása szerint csapata kapcsolatban áll a Trump-adminisztrációval, de ezek a megbeszélések egyelőre „általános szinten” zajlanak, és szerinte hamarosan személyes találkozókra is sor kerülhet a részletesebb megállapodások kidolgozása érdekében.

„Többet kell dolgoznunk ezen” – tette hozzá Zelenszkij.

Ukrajna az ásványkincseibe történő befektetéseket illetően nyitott az együttműködésre a partnerországokkal, mivel ez része az ukrán győzelmi tervnek is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, miután találkozott Rafael Grossival, az ENSZ alá tartozó Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával.

Az államfő a sajtótájékoztatón emlékeztetett egyúttal arra, hogy Oroszország már 2014-ben elfoglalt ásványkincsekben gazdag területeket Ukrajnától. „Nyitottak vagyunk arra, hogy mindezt partnereinkkel együtt fejleszthetjük, akik fegyvereikkel, jelenlétükkel és szankciócsomagjaikkal segítenek megvédeni földünket és visszaszorítani az ellenséget” – idézte az ukrán elnököt az Interfax Ukrajina hírügynökség.

Zelenszkij azt mondta, hogy

már megvannak a munkaidőpontok Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottja csapatának kijevi látogatására,

a pontos időpontról és a csoport összetételéről megkezdődtek az egyeztetések. Hozzátette, hogy kedden egyebek mellett erről is beszélt telefonon Andrij Jermak, az elnöki iroda vezetője Michael Waltz amerikai elnöki nemzetbiztonsági tanácsadóval. Az ukrán elnöki iroda közleménye szerint Jermak és Waltz szót ejtettek az ukrán és az amerikai elnök mielőbbi személyes kapcsolatfelvételének szükségességéről is.