Újabb oroszellenes szankciók Brüsszelben

Az Európai Unió újabb szankciókat vezet be Oroszország ellen, miközben Donald Trump amerikai elnök és kormányzata tárgyalásokra készül Moszkvával Ukrajna jövőjéről.  

Trump külügyminisztere, Marco Rubio kedden azt nyilatkozta – mint írta az Euronews –, hogy az EU-t hamarosan bevonják a tárgyalásokba, mivel a szankciók kérdését Európának is meg kell vitatnia. „A szankciókat mások is bevezették, az Európai Uniónak is asztalhoz kell ülnie, mert ők is korlátozásokat vezettek be” – mondta Rubio.

Hozzátette, hogy minden félnek engedményeket kell tennie, de tagadta, hogy Európát kizárták volna a tárgyalásokból. Az EU egyértelművé tette, hogy továbbra is fenntartja a Moszkvára nehezedő nyomást. „Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy továbbra is nyomást gyakoroljunk a Kremlre” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Az EU nagykövetei szerdán megállapodtak az új intézkedésekről, amelyek célja az orosz háborús gazdaság további gyengítése:

1. Az orosz alumínium betiltása

Az EU kitiltja az orosz elsődleges alumíniumot, amely az uniós import 6 százalékát teszi ki. Korábban már tiltották az alumíniumból készült termékeket (pl. csövek, huzalok), de most az alapanyagokra is kiterjesztik a tilalmat.

2. A „szellemflotta” elleni fellépés

Az EU feketelistára tesz 73 új hajót, amelyeket orosz olajcsempészettel gyanúsítanak. Ezek öreg, biztosítás nélküli hajók, amelyek gyakran kikapcsolják helymeghatározó rendszereiket, és trükkökkel próbálják elrejteni az olaj eredetét. A cél megakadályozni, hogy Oroszország megkerülje az olajembargót.

3. Tizenhárom orosz bank kizárása a SWIFT-rendszerből

Az érintett pénzintézetek nem tudnak többé nemzetközi tranzakciókat lebonyolítani.

4. Nyolc orosz médium betiltása

Orosz propagandacsatornák sugárzási engedélyének felfüggesztése.

Az EU külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben hivatalosan elfogadják a szankciókat, amelyek az ukrajnai invázió harmadik évfordulójára időzítve lépnek hatályba.

Kijev terrortámadásokat hajthat végre Németországban, a balti államokban és Skandináviában, de lehetséges, hogy akár Szlovákiában és Magyarországon is – közölte az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat sajtóirodájára hivatkozva a TASZSZ állami hírügynökség.

„Ukrajna a legnagyobb valószínűséggel Németországban, a balti államokban és Skandináviában próbál majd (terrortámadásokhoz hasonló) műveleteket végrehajtani” – derült ki a jelentésből.

Megjegyezték, ezeknek az államoknak az együttműködése Oroszországgal a legalacsonyabb szintű az Európai Unióban (EU), a különleges szolgálatok közötti terrorizmusellenes kapcsolatok gyakorlatilag leálltak.

A Kreml szerint bár nem kizárt, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök még ebben a hónapban találkozhat, de valószínűbb, hogy erre később kerül sor.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője sajtótájékoztatón szerdán arra a kérdésre, hogy még ebben a hónapban sor kerülhet-e Putyin és Trump találkozójára, az Interfax orosz hírügynökség tudósítása szerint azt mondta: „Ez lehetséges, de valószínűleg mégsem lesz.”

Azt mondta, hogy a rijádi találkozón elsősorban az orosz–amerikai kétoldalú kapcsolatokra összpontosítottak, de nagyon-nagyon fontos lépés volt a harmadik évéhez közeledő ukrajnai háború rendezése felé – írja az MTI.

„De ez csak az első lépés. Természetesen lehetetlen mindent egy nap vagy egy hét alatt rendbe hozni. Hosszú út áll még előttünk” – tette hozzá.

Egy másik kérdésre kitérve Peszkov megemlítette, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Egyesült Államokkal folytatott rijádi tárgyalásokat követően világosan megfogalmazta: Oroszország elutasítja nyugati fegyveres erők jelenlétét Ukrajna területén.

„Tegnap Lavrov külügyminiszter teljesen egyértelműen vázolta az álláspontunkat ebben a kérdésben, egyszerűen, mindenre kiterjedően” – mutatott rá Peszkov.

Peszkov szólt arról is, hogy az ukrajnai választások és a tűzszünet sorrendjéről nem lehet Moszkvában vagy Washingtonban dönteni. Mint elmondta, az Oroszországi Föderáció és az Egyesült Államok Rijádban eszmecserét folytatott erről a témáról. „Ebben a kérdésben természetesen nem lehet döntést hozni Moszkvában és Washingtonban” – emelte ki. „A kérdésben van bizonyos véleménycsere. De ez ennél tovább nem mehet.”

Peszkov „kacsának” minősített minden olyan jelentést, amely az Oroszországi Föderáció és az Egyesült Államok „valamilyen” tervéről szól ebben a kérdésben. „Egyelőre ezek a megbeszélések, mindegyikük valamilyen politikaközeli jelleget hordoz” – fejtette ki.

Szólt arról is, hogy Kijevnek politikai akaratot kell mutatnia a rendezésre, de a kérdésben Volodimir Zelenszkij meglehetősen ellentmondásos kijelentéseket tesz. Peszkov szerint Moszkva és Washington politikai akaratot mutatott, most a kijevi rezsim politikai akaratának kellene megmutatkoznia.

A szolgálat azonban hozzátette: szerintük az is lehetséges, hogy az ukránok Szlovákiát vagy Magyarországot választják célpontul, mert így elveszíthetnék hitelüket az ukrajnai konfliktusban különleges álláspontot elfoglaló EU-tagok.

Kijevbe érkezett szerdán első látogatására Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja, egy nappal azután, hogy Ukrajna elítélte a Szaúd-Arábiában folytatott orosz–amerikai tárgyalásokat – jelentette az ukrán közszolgálati televízió.

Kellogg reggel vonattal érkezett Lengyelországból Kijevbe, és az állomáson Bridget Brink, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete fogadta – jelentette a Szuszpilne ukrán közszolgálati televízió.

Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról számolt be, hogy Kellogg február 22-ig szándékozik az ukrán fővárosban maradni. A tervek szerint megbeszéléseket folytat majd Zelenszkijjel, Rusztem Umerov védelmi miniszterrel, Olekszandr Szirszkijjel, az ukrán fegyveres erők főparancsnokával és esetleg Kirill Budanovval, a katonai hírszerzés vezetőjével.

Donald Trump élesen bírálta Volodimir Zelenszkijt egy bejegyzésben a Truth Social platformon, ahol diktátornak nevezte az ukrán elnököt.

„Szeretem Ukrajnát, de Zelenszkij borzalmas munkát végzett, az országa romokban hever, és milliók haltak meg szükségtelenül – és ez még mindig folytatódik…” – írta Trump.

A Sky News a honlapján közölte, hogy az amerikai elnök szerint Zelenszkij „csak egy mérsékelten sikeres komikus”, aki belemanipulálta Amerikát egy 350 milliárd dolláros háborúba, amelyet nem lehet megnyerni.

„Nem hajlandó választásokat tartani, nagyon alacsony a népszerűsége Ukrajnában, és az egyetlen dolog, amiben jó volt, hogy úgy játszott Biden elnökkel, mint egy hegedűvel”

– állította Trump. „Egy diktátor választások nélkül – Zelenszkijnek gyorsan kell cselekednie, különben nem marad országa.”

Trump azt is mondta, hogy az Egyesült Államok sikeresen tárgyal a háború befejezéséről Oroszországgal, és hogy ezt mindenki elismeri olyan eredményként, amit csak az ő kormányzata tud elérni.

Trump azt sugallta, hogy az ukrán elnök csak 4 százalékos támogatottsággal bír, ugyanakkor a Sky News szerint a legfrissebb közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy valójában 50 százalék körüli az elfogadottsága – hasonló Trump saját támogatottsági rátájához.

Szerinte milliók haltak meg, azonban a Sky News úgy véli, a legmagasabb becslések sem támasztják ezt alá. Az ENSZ szerint csaknem 12 300 civil halt meg a háború kezdete óta, de ez a szám valószínűleg ennél magasabb, mivel sok esetet nem tudtak függetlenül ellenőrizni.

A katonai veszteségeket mindkét fél titokban tartja, de:

• Ukrajna szerint eddig 43 ezer ukrán katona halt meg (bár a valódi szám ennél jóval magasabb lehet, és a sebesültek, eltűntek, fogságba esettekkel együtt több százezer fő lehet a teljes veszteség),
• Oroszország nem közöl pontos adatokat a saját veszteségeiről, de a brit hírszerzés 700 ezer körülire becsülte az oroszok teljes veszteségét.

Az ukrán elnök visszautasította Trump állításait, mondván, hogy az amerikai politikus egy dezinformációs buborékban él.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke azzal vádolta Donald Trumpot, hogy dezinformációt terjeszt, miután az Egyesült Államok elnöke azt állította, hogy Ukrajna indította az Oroszországgal vívott háborút.  

A CNN cikke szerint Zelenszkij kedden Kijevben újságíróknak nyilatkozva visszautasította Trump állításait, és hangsúlyozta, hogy a háború lezárásáról szóló bármilyen megállapodásban Ukrajnának is részt kell vennie. „Sajnálatos módon Trump elnök – akit tisztelek mint egy olyan nemzet vezetőjét, amely mindig támogatta Ukrajnát – a dezinformációs térben él” – mondta Zelenszkij.

Trump többször kijelentette, hogy a háborút minél előbb be kell fejezni, akár Ukrajna területi veszteségeinek árán is. Az ukrán vezetés és szövetségeseik számára azonban aggasztó, hogy Trump időnként a Kreml narratíváját visszhangozza, és Ukrajnát és a NATO-t teszi felelőssé a konfliktusért.

Úgy vélik, az amerikai elnök nemcsak szóban támogatja Moszkva álláspontját. A múlt héten előbb tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, mint Zelenszkijjel, és ezt követően amerikai és orosz tisztviselők tartottak magas szintű egyeztetéseket a háború lezárásáról Rijádban – Kijev részvétele nélkül.

Trump nemrég azt mondta, hogy az Egyesült Államok csak akkor küld további segélyt Ukrajnának, ha cserébe hozzáférést kap az ukrán ásványkincsekhez. Zelenszkij erre reagálva kijelentette, hogy az Egyesült Államok Ukrajna ritkaföldfémkészletének 50 százalékát kérte – anélkül hogy biztonsági garanciákat ajánlott volna cserébe.

„Nem adhatom el az államunkat” – fogalmazott az ukrán elnök.

Trump kedden este azt mondta, hogy Ukrajna maga tehet a háborúról, és már három éve véget kellett volna vetnie neki.

Zelenszkij szerint ez az állítás történelmileg téves, és pontosan illeszkedik a Kreml propagandájához.

Szerinte a háború valójában 2014-ben kezdődött, amikor Oroszország törvénytelenül annektálta a Krímet, majd oroszbarát szakadárokat kezdett támogatni Kelet-Ukrajnában. 2022 februárjában Oroszország teljes körű inváziót indított.