Újabb késes támadás, most Franciaországban

Halálos kimenetelű késes támadás történt szombaton délután a kelet-franciaországi Mulhouse-ban: egy 37 éves algériai férfi, akit a hatóságok figyeltek esetleges radikalizálódása, terrorizmusra hajlamossága miatt, meggyilkolt egy járókelőt, és megsebesített három önkormányzati rendőrt – közölte a terrorellenes ügyészség, amely nyomozást indított az ügyben.

Egy ember életét vesztette, három pedig megsebesült a kelet-franciaországi Mulhouse városában szombaton egy késes támadásban – adta hírül az EuroNews.

Emmanuel Macron „iszlamista terrorakciónak” minősítette a késes támadást, mivel a férfi „Allahu Akbar” („Isten a legnagyobb”) kiáltással támadt a helyi rendőrökre – olvasható a Reuters-en.

A férfi Allahu akbart kiáltva rendőrökre támadt egy mulhouse-i piacon.

Egy járókelő, egy 69 éves portugál férfi próbált közbeavatkozni, a támadó őt halálosan megsebesítette. Három rendőr megsebesült, egyikük állapota súlyos.

A feltételezett tettest elfogták és őrizetbe vették. A belügyminisztérium tájékoztatása szerint egy kiutasított algériai állampolgárról van szó – írja az MTI.

Bruno Retailleau belügyminiszter a bűntény után a német határ közelében fekvő városba utazott. Az elkövetővel kapcsolatban a TF1 televízióban azt közölte, hogy a férfinak pszichés problémái voltak, és korábban már elítélték terrorizmus dicsőítése miatt. Hozzátette azt is, hogy véleménye szerint ezt a terrorcselekményt ismét a bevándorlási ügyek rendezetlensége idézte elő.

Az elkövető illegális bevándorló volt, mégis szabadon mozgott Franciaországban. A miniszter amellett foglalt állást, hogy kitoloncolásukig rács mögé kellene zárni az elítélt és „nagyon veszélyesnek” minősített illegális bevándorlókat.

Retailleau az eset kapcsán Algériát is bírálta, és elmondta: az észak-afrikai ország nem volt hajlandó visszafogadni a kiutasított férfit,

akinek az ügyében tíz alkalommal próbálta a francia belügyminisztérium felvenni a kapcsolatot az algériai konzulátussal, de egyszer sem jártak sikerrel.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy a francia kormány mindeddig túl kedves volt, de most az egyensúly helyreállítása érdekében kilátásba helyezte, hogy az ügynek következményei lehetnek az algériai állampolgárokra vonatkozó vízumszabályok tekintetében.

Súlyosan megsebesült egy férfi a berlini holokauszt-emlékműnél elkövetett késes támadásban – írja a BBC a német média nyomán.

Az eset péntek este történt a német főváros Berlin Mitte városrészében – írja a Nius.de német hírportál. A portál hozzáteszi, az áldozat kritikus állapotban van. Az áldozat állítólag nagy mennyiségű vért veszített a támadás után.

„Súlyosan megsebesült egy férfi péntek este, mert késsel megszúrták a Berlin központjában található holokauszt-emlékműnél” – közölte a német rendőrség az X-en az MTI szerint.

Az áldozatot kórházba vitték. A Berliner Zeitung című lap jelentése szerint a támadó és indítéka ismeretlen, és jelenleg szökésben van. A Tagesspiegel című lap információi szerint a rendőrség lezárta az emlékművet és környékét, és hajtóvadászatot indított az elkövető felkutatására.

„Egy egyelőre azonosítatlan férfi gyanúsított megtámadott egy ott várakozó férfit, aki olyan súlyosan megsérült, hogy a tűzoltóknak kórházba kellett vinniük, hogy sürgősségi ellátást kapjon”

– tudatta Florian Nath rendőrségi szóvivő, aki elmondta azt is, hogy tudomása szerint az áldozat nincs életveszélyben. Nath azt is világossá tette, hogy a rendőrség szerint a lakosságot nem fenyegeti közvetlen veszély. A 2005-ben megnyitott, mintegy 2700 kőtömbből és emlékközpontból álló óriási emlékmű a nácik által a második világháború idején meggyilkolt mintegy hatmillió zsidó előtt állít emléket Berlin központjában, a Brandenburgi kapu és az amerikai nagykövetség szomszédságában.

Hat hónappal, szeptember 15-ig meghosszabbítják a tavaly ősszel ideiglenes jelleggel bevezetett ellenőrzést Németország összes szárazföldi határán – jelentette be Olaf Scholz  a búcsúzó német kancellár.

A „számok azt mutatják”, hogy a 2024 szeptemberében bevezetett határellenőrzések „hatékonyan csökkentik az illegális bevándorlást” – írta Scholz közleményében.

Nancy Faeser belügyminiszter szerdán azt közölte: az ellenőrzéseknek köszönhetően sikerül feltartóztatni olyan bűnözőket, akik az embereket árucikként csempészik át a határokon. A tárca adatai szerint 47 ezer embert fordítottak vissza a határokon hamis úti okmányok vagy hiányzó vízum miatt, a menedékkérelmek száma egyharmadával csökkent 2023-ról 2024-re, és mintegy 1900 embercsempészt vettek őrizetbe.

Németország először 2015-ben állította vissza ideiglenesen az ellenőrzést az osztrák határon, majd ezt 2023-ban kiterjesztette a lengyel, a svájci és a cseh határszakaszokra is. Tavaly szeptemberben pedig elrendelte a határellenőrzés bevezetését az ország összes szárazföldi határán az illegális bevándorlás jelentette nyomásra, az iszlamista terrorizmusra és a transznacionális bűnözésre hivatkozva.

1000 németre 6 elítélt jut, 1000 külföldire pedig 21– ez derül ki a német szövetségi statisztikai hivatal adataiból, amelyeket az AfD képviselője, René Springer kérdésére közöltek.

Míg 2013-ban csak alig minden negyedik elítéltnek nem volt német útlevele, addig tíz évvel később a hatósági adatok már más képet mutatnak: a 656 901 elítélt 39 százaléka külföldi volt. 2013-ban a külföldiek aránya 24 százalék volt (185 042 elítélés) az összes, 755 938 elítéltből – hívta fel rá a figyelmet a Nius hírportál.

Tíz év alatt 170 ezerrel csökkent az elítélt németek száma – ezzel szemben 71 ezerrel több ítélet született külföldiek ellen – számolt be a V4NA Nemzetközi Hírügynökség. Németországban a bűnelkövetők 14 éves kortól számítanak büntethető korúnak. Ha az elítélteket a lakosságon belüli arányokhoz viszonyítjuk, még egyértelműbbé válik az eltérés:

2023-ban 1000 németre pontosan 6 ítélet jutott; ugyanebben az évben 1000 külföldire körülbelül 21.
Vagyis több mint háromszor annyi, mint a németekre.

René Springer AfD-s politikus a Bild német lapnak azt mondta, hogy ez a fejlemény

a teljesen elhibázott bevándorláspolitika egyenes következménye.

Hozzátette, meg kell szüntetni az ellenőrizetlen migrációt, és meg kell erősíteni polgárok védelmét az importált bűnözéssel szemben.

A német választási kampányban az AfD egyik fő üzenete a választók felé az volt, hogy

a bűnözés összefügg a migrációval,

és a hagyományos pártok képtelenek fenntartani a közbiztonságot. Az elmúlt hetekben több migránsok által elkövetett támadás is megrázta Németországot.

A napi egymillió eurós bírság ellenére Magyarország ragaszkodik álláspontjához, nem akarunk illegálisan érkező embertömeget az országban – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában.

Bakondi György hangsúlyozta, Nyugat-Európában szinte naponta történnek már olyan súlyos bűncselekmények – nők elleni erőszak, késes támadás és gázolás – , amelyeket az illegális bevándorlás során érkezett emberek követnek el – írja az MTI.

Sok migránsnak a kiutasítás vagy a politikai menedékjog elutasítása miatt már el kellett volna hagynia az uniós országokat, de továbbra is itt tartózkodnak, ennek a megoldatlan kérdésnek rendkívül súlyos következményeit minden ember érzékeli – hívta fel a figyelmet a politikus.

Bakondi György elmondta, a negatív jelenségek, illetve a magyar és az amerikai példák azt mutatják, hogy a lakosság nyomására

egyre több ország foglalkozik a migráció hatásaival, és nem hajlandó végrehajtani a migrációs paktumot.

Németországban több mint hetven százalékos a támogatottsága a szigorításnak, Magyarországon pedig, pártpolitikai hovatartozástól függetlenül, jelentős arányban támogatja a lakosság a határőrizet fenntartását – hangoztatta a miniszterelnök főtanácsadója.

Hozzátette, mindent meg kell tenni a kialakult belső biztonság fenntartásáért, mivel ez adja a gazdaság fejlődésének, a mindennapi életnek és a családok biztonságának garanciáját.

Műsorvezetői kérdésre válaszolva Bakondi György azt mondta,

az Európai Parlamentben (EP) folyamatosan erősödik a Patrióták frakciója,

egyre markánsabb véleményeket fogalmaznak meg az európai kérdésekben a parlament vagy a szakbizottságok ülésein, függetlenül attól, hogy nem jutottak pozíciókhoz a patrióta képviselők.

Ha egyre több államban történik változás a láthatóan súlyos következményekre vezető migrációs politikában, akkor előbb-utóbb az Európai Tanácsban, az Európai Bizottságban és EP-ben is napirendre kerülhet ez a kérdés – mutatott rá a főtanácsadó. Hozzátette: Magyarország a maga részéről mindent megtesz a migrációs álláspontjának erőteljes érvényesítésére és a pozitív eredményeinek bemutatására.