A határok lezárását sürgette a kancellárjelölt

Az oroszországi gazdasági kapcsolatok helyreállításáról, valamint a migrációs szabályok és a zöldpolitikai döntések megváltoztatásáról beszélt egy interjúban Alice Weidel, az AfD társelnöke és kancellárjelöltje vasárnap.

Interjút adott a Bildnek Alice Weidel, a radikálisan jobboldali, migrációellenes Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke és kancellárjelöltje. Az illegális bevándorlással kapcsolatban, amely a február 23-i előre hozott szövetségi választást megelőző kampány legfontosabb témája lett (többek között az aschaffenburgi, magdeburgi és a legutóbbi, müncheni terrortámadások miatt), kifejtette részletesebben is pártja remigrációs stratégiáját. „A remigráció a közrend helyreállítását jelenti ”– jelentette ki, hozzátéve:

„2015 óta, tíz éve a mindenkori kormány megsérti a törvényt. Emberek jöhetnek illegálisan a hazánkba”.

Alice Weidel sérelmezte, hogy ezeket az embereket nem toloncolják ki annak ellenére, hogy illegálisan tartózkodnak iaz országban és/vagy bűncselekményeket követnek el.

„És mi nagyon világosan kimondjuk: le kell zárnunk a határokat”

– tette egyértelművé az AfD álláspontját, a kancellárjelölt, aki beszélt a német választások utáni lehetséges parlamenti munka menetéről, az AfD elleni politikai kampányról és a német demokrácia helyzetéről is, amelyet Budapesten is érintett az Orbán Viktor miniszterelnökkel a Mandinernek adott közös interjú alkalmával.

Jelenleg 20 százalék körül mérik az AfD-t (ezzel a második erőt jelentik a német pártversenyben), azonban a Bild is megjegyzi: sokkal többen vannak azok, akik azt szeretnék, ha az AfD részt venne a politikában, Friedrich Merz kereszténydemokrata elnök (CDU/CSU) és kancellárjelölt azonban kizárta az együttműködést a párttal. Erre a felvetésre Alice Weidel azt mondta, hogy a választók érdekét szolgálná, ha koalícióra tudnának lépni. „Két nagy tábor van a szavazáson, a fekete és a kék (utalva ezzel a CDU és az AfD pártszíneire – a szerk.). A választói akarat az az, hogy fekete-kék koalíció legyen” – figyelmeztetett, hozzátéve: ekkor lenne stabil többség, amely az országért dolgozik és nem ellene. Arról is beszélt, hogy ezzel Friedrich Merz is tisztában van, hiszen ha nem hajlandó velük együttműködni, akkor csak a szociáldemokratákkal (SPD) és a zöldekkel (Die Grüne) tud csak kormányt alkotni, ami viszont a választópolgárok megtévesztését jelenti, akiknek szerinte tudniuk kell:

„ha Friedrich Merzre szavaznak, akkor a Zöldeket és Habecket kapják gazdasági miniszternek – ez egyszerűen az alku része.”

A német demokrácia állapotával és az AfD elleni fellépéssel kapcsolatban arról beszélt, hogy nincsenek független német ügyészségek. Arról is beszélt, hogy választókerületi irodája sincsen, mivel az AfD elleni politikai nyomásgyakorlás miatt egyszerűen senki nem hajlandó bérbe adni egy irodát a pártnak erre a célra.

Szóba került még az AfD külpolitikája és az orosz–ukrán háború, valamint a Bundeswehr fejlesztésének kérdése, ezzel kapcsolatban Alice Weidel az európai szomszédokkal való jó kapcsolat fontosságáról beszélt, amelyet kiterjesztene a nagyhatalmakkal való együttműködésre is. Arról is beszélt, hogy véget vetnének annak a szankciós politikának, amely káros az országra nézve.

„Nálunk a legmagasabbak az energiaárak a világon. Már nem vagyunk versenyképesek”

– emelte ki Alice Weidel. Szerinte az orosz–ukrán háború miatt Németország egy eszkalációs spirálba került, mivel szavakkal, pénzzel és fegyverekkel is támogatta Ukrajnát.

„A második világháború után ismét német tankok haladnak Oroszország ellen, teljesen megfeledkezve a történelemről” – hangsúlyozta, valamint

a béketárgyalások fontosságára hívta fel a figyelmet, és megismételte azt a követelését, hogy véget kell vetni az önsorsrontó szankciós politikának.

A német gazdaság átalakításával kapcsolatban beszélt még az AfD környezetvédelemmel kapcsolatos politikájáról, kijelentette: el akarják törölni a szén-dioxid-adót és mindenekelőtt a megújuló energiaforrásokról szóló törvényt, ami szerinte 500 milliárd euróba kerül a német adófizetőknek.

J.D. Vance amerikai alelnök pénteken Münchenben találkozott Alice Weidellel, a szélsőjobboldalinak nevezett és bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) társelnökével, alig kilenc nappal a német parlamenti választások előtt.

Az AP News cikke szerint a találkozó és Vance beszéde éles vitát váltott ki a német politikai vezetés körében, különösen azután, hogy a német kormány és az ellenzéki pártok eddig egységesen elutasították az AfD-vel való együttműködést. Ezt a konszenzust a német politikai életben „tűzfalként” emlegetik.

A müncheni biztonsági konferencián Vance élesen kritizálta az európai demokráciák állapotát, és azt állította, hogy a szólásszabadság veszélyben van a kontinensen. Úgy vélte, hogy Európában egyre gyakoribb a „dezinformáció” és „félretájékoztatás” elleni fellépés álcája mögé bújtatott politikai cenzúra.

Vance kijelentette: „demokrácia nem létezhet úgy, hogy milliók véleményét érvénytelennek tekintik. A nép hangja számít, és nincs helye tűzfalaknak.”

Ezzel közvetlenül bírálta a német politikai elit azon álláspontját, amely szerint az AfD-vel való együttműködés elfogadhatatlan.

A találkozó hírére Alice Weidel üdvözölte Vance szavait, és közösségi oldalán „Kiváló beszéd!” megjegyzéssel osztotta meg az alelnök nyilatkozatát.

A német politikai vezetés élesen reagált Vance kijelentéseire.

Boris Pistorius német védelmi miniszter határozottan visszautasította az amerikai alelnök párhuzamát Európa és az autoriter rezsimek között.

„Ha jól értettem, az alelnök azt sugallja, hogy Európa bizonyos részein olyan körülmények uralkodnak, mint az autoriter államokban. Ez elfogadhatatlan, és semmi köze ahhoz a demokráciához, amelyben én élek és amelyben kampányolok” – mondta Pistorius.

Olaf Scholz kancellár szintén elítélte Vance álláspontját, és közösségi oldalán hangsúlyozta: „A nácizmus történelmi tapasztalataiból fakadóan Németország demokratikus pártjai közös elvi álláspontot képviselnek – ez a szélsőjobboldali pártokkal szembeni tűzfal.”

Bajorország miniszterelnöke, Markus Söder, a konzervatív ellenzéki tömb egyik vezető politikusa úgy fogalmazott: „Minden véleményt komolyan veszünk, de mi magunk döntjük el, kivel alakítunk koalíciót.”

A választások előtt az AfD támogatottsága jelenleg 20 százalék körül mozog, és történetének egyik legerősebb eredményére készül.

Vance és Weidel találkozója néhány nappal azután történt, hogy Weidel Budapesten egyeztetett Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Már azt a találkozót is bírálat követte, mivel Orbán Viktor volt az első kormányfő, aki fogadta az Afd társelnökét.

Vance a német elnökkel, Frank-Walter Steinmeierrel és Friedrich Merz ellenzéki vezetővel is tárgyalt, valamint a hét elején Párizsban találkozott Scholz kancellárral egy mesterséges intelligenciával foglalkozó csúcstalálkozón.

Norvégia miniszterelnöke, Jonas Gahr Støre szintén kritizálta Vance beszédét, különösen annak migrációra vonatkozó részét. Vance felszólította az európai vezetőket, hogy fékezzék meg a szabálytalan bevándorlást, és azt állította, hogy az európai szavazók nem támogatták „milliónyi ellenőrizetlen bevándorló beengedését”.

Støre erre úgy reagált: „Úgy beszél, mintha Európában nem lenne központi kérdés a migrációs politika. Valójában ez minden országban kiemelt téma, és mindannyian igyekszünk ellenőrzés alatt tartani a határainkat.”

Hozzátette, hogy az utóbbi évek bevándorlási hullámának nagy részét az ukrán menekültek tették ki, akiket a háborús helyzet miatt fogadtak be. „Ez a valóság, amelyről ő nem tett említést” – jegyezte meg Støre, majd hozzátette: „Nem értek egyet azzal, hogy ami Ukrajnában, Oroszországban vagy Kínában történik, kevésbé fontos lenne, mint a vélt szólásszabadság-vesztés Európában.”

A találkozó és az amerikai alelnök kijelentései jelentős diplomáciai visszhangot váltottak ki, és tovább élezhették az amerikai–német politikai feszültségeket a közelgő választások előtt.