Feltartóztattak egy gyanús hajót a Balti-tengeren

Szabotázs gyanújával előzetes vizsgálatot indított a svéd ügyészség a Lettország és Svédország között a Balti-tenger fenekén futó optikai kábel vasárnap történt megrongálódása miatt; a szabotázsakció elkövetésével gyanúsított hajót további utasításig feltartóztatták - közölte hétfőre virradó éjjel a vádhatóság.

A közlemény szerint a nyomozásban a svéd rendőrség, a hadsereg és a parti őrség és is részt vesz, utóbbi további utasításig a feltartóztatott, máltai zászló alatt közlekedő Vezhen hajó közvetlen közelében tartózkodik egységeivel.

A Vesselfinder hajómegfigyelő honlap adatai szerint a Vezhen néhány nappal korábban indult el az oroszországi Uszty-Luga kikötőjéből, és a svédországi Gotland szigete és Lettország között hajózott a vasárnapi incidens idején.

Evika Silina lett miniszterelnök vasárnap jelentette be, hogy a reggeli órákban külső behatásra megrongálódott egy optikai szálas vezeték, amely Lettország és Svédország között fut a Balti-tenger fenekén, és a lett Ventspils települést köti össze a svédországi Gotland szigetével. A kormányfő rendkívüli kormányülést hívott össze az ügyben.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök vasárnap az X-en közölte, hogy hazája szorosan együttműködik a kérdésben Lettországgal és a NATO-val is.

A NATO december végén fokozta balti-tengeri jelenlétét, miután a finn hatóságok szabotázs gyanúja miatt feltartóztatták a Cook-szigetek zászlaja alatt hajózó, de az Európai Unió szerint Oroszország úgynevezett árnyékflottájához tartozó Eagle S nevű tartályhajót, amely horgonyát a tengerfenéken végighúzva okozhatta december 25-én a károkat az Estlink 2 finn-észt villamosvezetéken és négy másik távközlési kábelen. Tavaly és tavalyelőtt több hasonló eset is volt, amelyek esetében nyugati tisztségviselők nem zárják ki külföldi szabotázsakció lehetőségét sem.

Orosz kémhajót követ Nagy-Britannia partjai közelében a brit királyi haditengerészet – közölte szerdán a londoni védelmi tárca vezetője. Az orosz hajó néhány hónapon belül másodszor tűnt fel a brit partok mentén.

John Healey védelmi miniszter a londoni alsóház képviselőinek tartott tájékoztatásában elmondta, hogy a Jantar nevű orosz hajó jelenleg is az Északi-tengeren tartózkodik, miután áthaladt a Nagy-Britannia által kijelölt tengeri gazdasági zónán.

Healey szerint egyértelműen kémhajóról van szó, amely hírszerzési adatok gyűjtésével és Nagy-Britannia kritikus fontosságú tengeralatti infrastruktúrahálózatának feltérképezésével foglalkozik.

A brit védelmi miniszter elmondta, hogy az orosz hajó hétfőn lépett be a brit gazdasági zónába a brit partoktól mintegy 83 kilométerre, és az azóta eltelt két napban a brit királyi haditengerészet két hajója, a Somerset nevű fregatt és a Tyne járőrnaszád folyamatosan követi.

Healey hangsúlyozta, hogy az orosz hajó tartja magát a nemzetközi tengerhajózási szabályokhoz, de már novemberben is észlelték, amint a brit tengeralatti infrastruktúra feletti vizeken „kószált”.

A miniszter elmondta: amikor a Jantar novemberben először tűnt fel a brit partok mentén, az ő személyes felhatalmazása alapján egy brit tengeralattjáró az orosz hajó közelében a felszínre emelkedett, ezzel is jelezve a Jantar személyzetének, hogy a brit haditengerészet a hajó „minden mozdulatát figyeli”.

Akkor a Jantar a Földközi-tenger felé távozott, de a héten visszatért, áthaladt a Doveri-szoroson, és jelenleg holland vizeken jár – mondta szerdán a brit védelmi tárca vezetője.

A londoni védelmi minisztérium és a külügyi tárca minapi közös tájékoztatása szerint az idei év első hetében brit vezetéssel elkezdődött az észak-európai tengeralatti infrastruktúra aktív figyelése az utóbbi időszakban észlelt rongálódások nyomán.

A londoni bejelentés szerint a Közös Expedíciós Haderő (Joint Expeditionary Force, JEF) nevű észak-európai katonai szövetség aktiválta a tengerfelszín alatti vezetékrendszereket potenciálisan fenyegető veszélyek azonosítására szolgáló nyomkövető rendszerét,

és elkezdte az orosz „árnyékflotta” – vagyis az ukrajnai háború miatt érvénybe léptetett nemzetközi szankciók kikerülésével nyersanyagokat szállító orosz hajók – mozgásának megfigyelését.

Ennek közvetlen előzményeként karácsony napján károsodás érte a Finnországot Észtországgal összekötő Estlink 2 tengeralatti villamosvezetéket. A finn kormány azt gyanítja, hogy a kábelt az Eagle S nevű, a Cook-szigetek zászlaja alatt közlekedő, de az Európai Unió szerint Oroszország árnyékflottájához tartozó tartályhajó horgonya rongálhatta meg.

A finn hatóságok szabotázs gyanúja miatt feltartóztatták tartályhajót.

Nagy-Britannia 4,5 milliárd font (2200 milliárd forint) értékű katonai segítséget nyújt az idén Ukrajnának, emellett felajánlja az ukrajnai katonák brit kiképzési programjának bővítését is.

A londoni védelmi minisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint a 2025-re előirányzott – minden eddiginél magasabb – éves katonai támogatás a már korábban bejelentett 3 milliárd fontos fegyverszállítási program mellett tartalmaz egy 1,5 milliárd fontos hitelcsomagot is.

Ezt a kölcsönt a brit kormány a szankciók keretében zárolt orosz szuverén vagyoneszközök hozamából finanszírozza, vagyis Kijevet nem terheli hiteltörlesztési kötelezettség.

A befagyasztott orosz állami vagyoneszközökből törlesztendő, Ukrajnának szánt teljes brit hitelcsomag értéke 2,26 milliárd font; a  bejelentett 1,5 milliárd fontos folyósítás ennek a programnak az első részlete.

A londoni védelmi tárca ismertetése szerint a 4,5 milliárd fontos idei katonai támogatásból a brit kormány egyebek mellett több száz légvédelmi rendszert, drónokat és a tűzvonalban harcoló ukrán katonák felszereléséhez szükséges eszközöket vásárol Ukrajna számára.

A tárca szerint London az első idei tranzakció keretében 61 millió font értékű megbízást adott a BAE Systems brit hadiipari konglomerátumnak ágyúcsövek gyártására az ukrán tüzérség részére.

Sir Keir Starmer brit miniszterelnök, aki a múlt héten Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, a tárgyalásokon bejelentette azt is, hogy London – szövetségeseivel együtt – új, bővített kiképzési programajánlatot dolgoz ki az ukrán fegyveres erők számára.

A felajánlás értelmében ukrán tisztjelöltek az első számú brit katonai akadémián, Sandhurstben részesülhetnének kiképzésben, brit tisztjelöltek pedig ukrajnai katonai kollégiumokban vehetnének részt tanfolyamokon, első kézből szerezve hadszíntéri tapasztalatokat az ukrán fegyveres erőktől – áll a londoni védelmi tárca csütörtöki tájékoztatásában.

A minisztérium szerint Zelenszkijjel tartott megbeszélésén Starmer úgy fogalmazott, hogy az új londoni kiképzési programajánlat „semmilyen lehetőséget nem zár ki”.

A tárca nem részletezte, hogy ez pontosan mit jelent, de kormányforrásokból származó egybehangzó, hosszabb ideje visszatérő brit médiaértesülések szerint a brit védelmi minisztérium fontolóra vette, hogy Nagy-Britannia ukrajnai területen is kiképzést nyújtson az ukrán fegyveres erőknek.

Az ukrajnai háború kezdete óta eddig 51 ezer ukrán katona részesült kiképzésben Nagy-Britannia területén.

A Kreml szóvivője szerint Oroszország készen áll az ukrajnai béketárgyalások elkezdésére az Egyesült Államokkal, Washington azonban továbbra sem kereste meg ezzel kapcsolatban Moszkvát. Ettől függetlenül fenntartják a készültséget a megbeszélések elindításához, ahogy az orosz fél is hasonló készültséget tapasztal az amerikaiaktól.

Oroszország továbbra is készen áll a kommunikációra az Egyesült Államokkal, Donald Trump amerikai elnök azonban továbbra sem vette fel a kapcsolatot Vlagyimir Putyinnal – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint. „Egyelőre semmilyen jelzést nem kaptunk az amerikaiaktól” – mondta.

Peszkov kijelentette, az ütemtervnek megfelelően haladnak tovább a megbeszélések előkészítéséhez és fenntartják a készenlétet a párbeszéd elindításával kapcsolatban. „Az Egyesült Államok hasonló készültséget tart fenn. Úgy tűnik, ez még beletelik némi időbe” – tette hozzá.