Elvennék a családi pótlékot Ausztriában, ha...

Megvonná a családi pótlékot azoktól a migránsoktól az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) Alsó-Ausztriában, akiknek a gyermekei az iskolakezdésig nem tanulnak meg németül.

Az FPÖ szerint a pénzügyi szankciók ösztönzőként szolgálhatnának a migránsgyermekek német nyelv tudásának fejlesztésére, akik közül sokan jelenleg nem beszélnek németül otthon, így az iskolába is úgy mennek, hogy nem tudnak hatékonyan kommunikálni – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

„Ha a gyerekek egyetlen szót sem tudnak németül, nincs pénz. Ilyen egyszerű”

– mondta Edith Mühlberghuber, az FPÖ alsó-ausztriai családügyi szóvivője.

„Ennek az importált nyelvi problémának véget kell vetni. A pénzügyi szankciók szolgálhatnának a nyelvtudás fejlesztésére, ha pedig nem, akkor az állam rengeteg pénzt spórol meg magának” – fogalmazott Mühlberghuber, aki figyelmeztetett, hogy Alsó-Ausztriának el kell kerülnie azokat a problémákat, amelyekkel a szomszédos Bécsnek kell szembenéznie.

A Remix News hírportál októberben számolt be új statisztikákról, amelyekből kiderült, hogy

az osztrák főváros középiskoláiban a diákok több mint háromnegyede nem beszél otthon németül.

Az osztrák statisztikai hivatal STATcube adatai szerint a 26 816 bécsi középiskolás diák közül mindössze 8479-en használják a németet elsődleges nyelvként, míg

76 százalékuk túlnyomórészt más nyelven beszél.

Egyes kerületekben a számok 90 százalék fölé emelkednek: Margareten (95,4 százalék), Hernals (92,2 százalék) és Alsergrund (91,2 százalék) kerületekben a legmagasabb a nem németül beszélő diákok aránya.

„Bécsben sajnos meglehetősen drámai a helyzet. Az alsó-ausztriai városokban is alaposan meg kell vizsgálnunk a helyzetet. Elfogadhatatlan, hogy a gyerekek úgy jönnek első osztályba, hogy egy szót sem beszélnek németül.

Ha minden pénzbeli juttatást nyelvtudáshoz kötnének, akkor nőne a tanulási hajlandóság”

– mondta Mühlberghuber.

Natascha Taslimi, az Osztrák Általános Iskolai Hálózat elnöke pedig azt javasolta, a német nyelvi támogatást integrálják az osztrák „szülő-gyermek bérletbe”. A bérlet kötelező szűrővizsgálatokat tartalmaz, amelyek a családi pótlék igénybevételének előfeltételei.

Taslimi úgy véli, a szülők szerint az óvodák és iskolák automatikusan megtanítják gyermekeiket németül, de ez az elvárás irreális terhet ró a pedagógusokra, ami hátráltathatja a többi gyermek haladását.

Nemcsak vezeti a pártversenyt a Patrióták Európáért-frakció (PfE) alapítójának és egyben a 2024. szeptember 29-ei választások nyertesének számító Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) egy friss közvélemény-kutatás szerint, de támogatottsága meghaladja a két nagy párt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) összesített támogatását.

Egy friss felmérés szerint az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) stabilan vezeti a pártversenyt, ráadásul meghaladja a hagyományos nagypártok támogatottságát.

A január 13-14 között végzett felmérés szerint az alábbi eredményekre számíthatnak az osztrák pártok, ha most tartanák a választásokat:

• Osztrák Szabadságpárt (FPÖ): 38 százalék
• Osztrák Néppárt (ÖVP): 17 százalék
• Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ): 19 százalék
• Az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS): 12 százalék
• Zöldek (GRÜNE): 9 százalék
• Osztrák Kommunista Párt (KPÖ): 3 százalék

A hirado.hu is beszámolt az osztrák kormányválság fejleményeiről. Három hónappal ezelőtt, szeptember 29-én tartottak parlamenti választásokat, amit a Herbert Kickl vezette Osztrák Szabadság Párt (FPÖ) nyert meg. A Patrióták Európáért-frakció (PfE) egyik alapítójának is számító párt a szavazatok 28 százalékát szerezte meg, míg az önmagát szintén jobboldaliként meghatározó,ugyanakkor a liberálisabb Európai Néppártban helyet foglaló Osztrák Néppárt (ÖVP)26 százalékot, a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) pedig 21 százalékot kapott.

Ennek ellenére Alexander van der Bellen szövetségi elnök az addig hivatalban lévő kancellárt, a szavazás második helyezettjének számító Néppárt első emberét, Karl Nehammert kérte fel kormányalakításra, mivel a pártok kijelentették, hogy nem hajlandók együttműködni az FPÖ-vel, valamint azért, mert a szövetségi elnök kijelentette: csak azt hajlandó kancellárnak kinevezni, aki azzal bizonyítja „Európa-pártiságát”.

Karl Nehammer három hónap alatt sem tudott eredményt felmutatni, ezért 2025. január 4-én bejelentette lemondását a kancellári tisztségről és az ÖVP elnökségéről.

Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elvesztette abszolút többségét a vasárnapi burgenlandi tartományi választásokon, a második helyen végző Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) pedig jelentősen növelte támogatottságát – derül ki a csaknem végleges részeredményekből.

A szavazatok 97,8 százalékának összeszámlálásán alapján az SPÖ a szavazatok 46,4 százalékát szerezte meg, ami 3,6 százalékponttal kevesebb a legutóbbi, 2020-as voksoláson elért eredményénél. Az FPÖ ugyanakkor 13,2 százalékponttal 23 százalékra javította szavazatarányát, míg az Osztrák Néppárt (ÖVP) 8,3 százalékponttal rosszabb, 22,3 százalékos eredményt tudott most felmutatni. A Zöldek (Grüne) 5,5 százalékos eredménnyel biztosítani tudták helyüket a tartományi parlamentben, de 2020-hoz képest 1,1 százalékpontot vesztettek támogatottságukból.

Az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) és A Józan Ész Listája (Liste Hausverstand, HAUS) nem érte el a 4 százalékos parlamenti küszöböt.

A választópolgárok 78,5 százaléka járult az urnák elé (2020-ban 74,94 százalékos volt a választói részvétel).

Jasmin Puchwein, az SPÖ tartományi vezetője az eredmények tükrében igazolva látta „a burgenlandi utat”. A koalíciós kormányzásra kényszerülő párt jelezte, hogy a tartományi parlamentbe bekerülő mindhárom párttal konzultál a lehetséges együttműködésről.

Az osztrák szövetségi parlament képviselőházának szabadságpárti elnöke, Walter Rosenkranz üdvözölte pártja, az FPÖ „történelmileg legjobb eredményét” Burgenlandban. Mint mondta, nagyon örül és gratulál a párt tartományi csúcsjelöltjének, Norbert Hofernek. Úgy fogalmazott, hogy meglett a jutalma Hofer visszatérésének Burgenlandba. Ugyanakkor nem tartotta szükségszerűnek az FPÖ tartományi kormányzati szerepét.

Alexander Pröll, az ÖVP főtitkára „fájdalmas veszteségekről” beszélt.

Anja Haider Wallner, a Zöldek csúcsjelöltje pedig azt hangsúlyozta, hogy pártja kész kormányzati szerepet vállalni.

Ausztriában Alexander Schallenberg volt külügyminisztert nevezik ki ügyvivő kancellárnak a múlt hét végén lemondott Karl Nehammer helyére – jelentette be szerdán az osztrák államfői hivatal.

Nehammer azt követően mondott le az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöki tisztségéről és a kancellári posztról, hogy kudarcba fulladtak a koalíciós tárgyalások az ÖVP, a szociáldemokraták (SPÖ) és a NEOS liberális párt között. Hivatalosan pénteken távozik a kancellári tisztségből.

Schallenberg az új kormány megalakításáig lesz hivatalban ügyvivő kancellárként. Hétfőn Herbert Kickl, a szeptember végi választásokon győztes jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke kapott megbízást arra, hogy kezdjen tárgyalásokat az ÖVP-vel egy közös kormány megalakításáról.

Bár a választáson az FPÖ szerezte meg a legtöbb szavazatot, Alexander Van der Bellen osztrák államfő először Karl Nehammert bízta meg a kormányalakítással.

Tavaly ősszel még minden osztrák politikai párt határozottan állította: nem akar koalíciót kötni az általuk szélsőjobboldalinak tartott FPÖ-vel.

Nehammer kategorikusan kijelentette, hogy nem fog a párt vezetőjével együtt kormányozni. A kancellár lemondása azonban új helyzetet teremtett, és az ÖVP újonnan kinevezett ügyvivő vezetője, Christian Stocker jelezte, hogy pártja kész egyeztetéseket kezdeni az FPÖ-vel egy esetleges koalícióról. Herbert Kickl kedden közölte: kormányalakítási tárgyalásokra hívta az Osztrák Néppártot.

Ez a második eset, hogy Alexander Schallenberget ügyvivő kancellárnak nevezik ki. Kevesebb mint két hónapig már betöltötte ezt a tisztséget 2021 végén, amikor Sebastian Kurz kényszerült távozni a kancellári székből az ellene irányuló korrupciós vizsgálatok hatására.