Bérnövekedés: messze felülmúlta a várakozásokat a fizetések emelkedése

Idén 5 százalékos reálbérnövekedést tart lehetségesnek a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton az InfoRádió Aréna című műsorában a gazdasági kilátásokról azt mondta, hogy a lakosságnál megtörtént a növekedési fordulat, van pénz az embereknél, a fogyasztói bizalom erősödik, a kiskereskedelmi forgalom erős, pörög a lakáspiac és az autópiac. Szavai szerint most jön a kamateső, a lejáró állampapírokba fektetett pénz magas kamattal kiegészítve kerül vissza 800 ezer családhoz. 

Bérnövekedés várható a 21 pontos gazdasági akciótervnek köszönhetően

Tavaly mintegy 9-10 százalék közötti volt az átlagos reálbér-növekedés Magyarországon, és 2025-ben várhatóan folytatódik a magyar keresetek felzárkózása az uniós átlaghoz. Az EU és az OECD szerint is nőtt hazánkban a családok jövedelmének reálértéke, cáfolva azt az állítást, hogy leszakadóban van a magyar gazdaság, elszegényednek az emberek. 

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 novemberében a bruttó átlagkereset 695 ezer forintra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a megelőző év azonos időszakához képest a bruttó átlagkereset közel 74 ezer forinttal, azaz 11,9 százalékkal nőtt.

Novemberben a reálbérnövekedés mértéke éves alapon 7,9 százalékot tett ki. A kedvező bérdinamika és az alacsony szinten tartott infláció következményeként a reálbérek már 15 hónapja folyamatosan és jelentős mértékben emelkednek, így a családok jövedelmének vásárlóereje is egyre erősödik.

A kisebb keresetűek ráadásul teljes joggal bízhatnak abban, hogy fizetésük a következő években is érzékelhetően emelkedni fog. Az év végén Orbán Viktor miniszterelnök által is történelminek nevezett bérmegállapodás nyomán 2027-ig 40 százalékkal fog nőni a minimálbér, ebből időközben már a 9 százalékos emelés megvalósult.

• A minimálbér 290.800 forintra emelkedett, 
• 2026-ban 328.600 forintra, 
• 2027-re pedig 374.600 forintra nő a legkisebb keresetűek bére. 

A Makronóm elemzése szerint novemberben a legtöbb területen 10 százalék körüli béremelkedés volt tapasztalható, és a reálbérek jelentősen nőhetnek 2025-ben is. A költségvetési szférában az átlagkereset értéke 13,9 százalékkal nőtt, ezen belül is az oktatás területén volt a leggyorsabb a bérdinamika, 19,1 százalékos. A versenyszféra esetében a bruttó átlagkereset egy év alatt 11,3 százalékkal nőtt.

Az idei bérfolyamatok kapcsán a Makronóm kiemelte, hogy a költségvetési szférához kapcsolódó területeken fennmaradhat a gyors béremelkedési ütem, ezt támogatja például a pedagógusok, a vízügyi dolgozók, illetve a bíróságokon dolgozók bérfejlesztése. A versenyszféra esetében a minimálbér 9, illetve a garantált bérminimum 7 százalékos év eleji emelése adja az alapot a bérek további növekedéséhez, ugyanakkor a bérdinamika mértéke kapcsán a döntő tényező az lesz, hogy a rendszeres év eleji – március-április környékén jellemző – bértárgyalások idején milyenek a gazdasági kilátások vállalati szempontból.