Lavrov kijelentette, Oroszország minden lehetséges eszközzel megvédi az érdekeit

Oroszország minden lehetséges eszközzel meg fogja védeni az érdekeit – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter abban az interjúban, amelyet Tucker Carlsonnak, a Fox News amerikai hírtelevízió korábbi munkatársának adott, és amelyet Carlson amerikai idő szerint csütörtök éjjel tett közzé.

Lavrov azt is elmondta: Washington veszélyes eszkalációs lépést tett annak engedélyezésével, hogy Ukrajna orosz területek ellen is bevethesse a neki átadott, nagy hatótávolságú rakétákat.

Hozzátette: az Oresnyik hiperszonikus rakétarendszer első ukrajnai bevetésével arra akarták figyelmeztetni az Egyesült Államokat és szövetségeseit hogy „meg kell érteniük, minden eszközt készek vagyunk felhasználni arra, hogy megakadályozzuk azon szándékukat, amellyel stratégiai vereséget kívánnak mérni Oroszországra”.

Kiemelte: a rakéta indítása előtt félórával értesítették Washingtont is, mert Oroszország nem szeretné, ha az Egyesült Államok és szövetségesei félreértenék.

Mint mondta, remélik, hogy ezt a jelzést komolyan vették, de ha mégsem, akkor „készen állunk arra, hogy újabbakat küldjünk”.

Szergej Lavrov szerint miközben Oroszország minden szomszédjával és az Egyesült Államokkal is normális viszonyt szeretne ápolni, a Joe Biden vezette amerikai adminisztráció fokozta az ukrajnai konfliktust, és „a lehető legsúlyosabb örökséget hagyja hátra maga után”.

Hozzátette, „egyértelmű, hogy Ukrajna csak a közvetlen amerikai katonai részvételnek köszönhetően tud bevetni nagy hatótávolságú rakétákat Oroszország ellen”. Hangoztatta, hogy Moszkva „minden eshetőségre felkészült”, de a konfliktus békés eszközökkel, tárgyalásos úton történő lezárását részesíti előnyben azzal a kikötéssel, hogy „tiszteletben tartják Oroszország jogos érdekeit is”.

Közölte: a békemegállapodás részeként Ukrajnának el kellene fogadnia a Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja környéki térségek feletti orosz ellenőrzést,

és ki kellene vonnia onnan a csapatait, mivel ezek már az orosz alkotmány szerint Oroszország részei. Ezenkívül Ukrajnának le kellene mondania a NATO-tagságról, továbbá biztosítania és szavatolnia kellene a területén élő orosz ajkú lakosság jogait.

A következő amerikai elnökkel, Donald Trumppal kapcsolatban Lavrov azt mondta, „erős személyiségnek” tartja, aki eredményeket akar elérni, és semmiben sem szereti a késlekedést.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Szuhi Jali és Pusztinka települést – jelentette be pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint november 30. és december 6. között az orosz fegyveres erők hat csoportos csapást mértek precíziós fegyverekkel és drónokkal az ukrán hadiipart ellátó energetikai létesítményekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, dróngyártó műhelyekre, a rádióelektronikai felderítés egy központjára, fegyverarzenálokra, továbbá az ukrán hadsereg és különleges erők, valamint külföldi kiképzők és „zsoldosok” telepítési helyeire.

Az összefoglaló szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, 157 ellentámadást vert vissza, és hat települést foglalt el.

A moszkvai összegzés szerint a nevezett időszakban több mint 13 ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 61 pedig megadta magát.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között 29 tábori lőszerraktárt, 17 harckocsit – köztük öt német Leopardot – és 105 egyéb páncélozott harcjárművet, egy Neptun nagy hatótávolságú rakétát, négy HIMARS-rakétát, továbbá 441 repülőgép típusú drónt.

Kurszk megyében az orosz tájékoztatás értelmében az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán több mint 250 katonát veszített. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 38 450 embert, 232 harckocsit, 169 gyalogsági harcjárművet, 123 páncélozott személyszállító járművet, 1230 páncélozott harcjárművet, 1230 gépkocsit, 308 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök éjjel Alekszandr Hinstejnt nevezte ki Kurszk megye ügyvezető kormányzójává, miután elődje, Alekszej Szmirnov, mandátuma lejárta előtt, „saját elhatározásából”, egy új megbízatásra hivatkozva, lemondott.

A vezetőcserét Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő úgy kommentálta, hogy a helyzet a régióban jelenleg „válságos”, de a helyzet „közel áll a végkifejlethez”, ezért tapasztalt „válságmenedzserre” van szükség a helyreállításkor.

Az újságírói és jogászi végzettségű Hinstejn tájékoztatáspolitikai ügyekben jártas kormánypárti parlamenti képviselő, az orosz nemzeti gárda parancsnokának volt tanácsadója.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken tüzérségi és dróntámadást. A Herszon megyei Oleskiben ukrán pilóta nélküli repülőszerkezetek támadtak egy segélyelosztó központot, aminek következtében három civil életét vesztette, további három pedig súlyosan megsebesült.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) arról tájékoztatta a TASZSZ hírügynökséget, hogy eddig 813 külföldi „zsoldos” esetében határozott a vádlottá nyilvánításról, és több min hatszáz ellen adott ki körözést.

Az ukrán fegyveres erők oldalán harcoló külföldiek ellen a hatóság 80 büntetőügyet terjesztett a bíróság elé. Az SZK szerint egy héten belül befejeződik a nyomozás a brit Scott Rees Anderson büntetőügyében, aki részt vett a kurszki régió elleni támadásban.

Az Ates ukrán partizánmozgalom közölte pénteken, hogy szabotázst hajtottak végre a Moszkvát a kurszki régióval összekötő vasútvonalon, és ezzel késleltették a frontvonalon lévő orosz csapatok ellátását.

„Ügynökünk sikeresen felgyújtott egy közvetítőszekrényt a Moszkva térségében lévő Csehov falu területén, az orosz fővárost a kurszki régióval összekötő kulcsfontosságú vasúton” – számolt be a mozgalom az Ates Telegram-csatornáján. Hozzátették, hogy ezzel megzavarták a megszállók logisztikáját, nevezetesen késleltették a frontvonalon lévő orosz csapatok üzemanyag- és haditechnikai ellátását.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en jelentette be, hogy átadta az ukrán fegyveres erőknek a legújabb hazai gyártású, Peklo (Pokol) névre keresztelt rakétaágyúk első tételét, amelyek hatótávolsága eléri a 700 kilométert.

Az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint a fegyver sorozatgyártása már megkezdődött, és eddig öt sikeres bevetetésüket rögzítették.

Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk polgármestere a Telegramon közölte, hogy nap közben az orosz hadsereg ballisztikus rakétával mért csapást Zelenszkij szülővárosára, Krivij Rihre.

Az újabb támadásban az előzetes információk szerint ketten meghaltak és nyolcan megsebesültek, köztük egy hatéves kisfiú. Károk keletkeztek egy hivatali épületben, a romok alatt túlélők után kutatnak, legalább egy emberrel ugyanis nem tudtak a hatóságok kapcsolatba lépni.

A délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megye kormányzói hivatala arról adott hírt, hogy délután Zaporizzsja városát is orosz támadás érte, az eddigi adatok szerint heten haltak meg. Vannak sérültek is, de számuk még nem ismert.

Roman Mrocsko, a dél-ukrajnai Herszon megyei ügyészségének vezetője arról tájékoztatott, hogy a régióban lévő Antonyivkában az orosz erők robbanóeszközt dobtak egy drónról egy mentőautóra, aminek következtében két egészségügyi dolgozó megsérült. A rendfenntartók háborús bűncselekmény elkövetése miatt indítottak előzetes vizsgálatot.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere közölte, hogy az éjszakai légiriadó idején a légvédelem által lelőtt egyik orosz drón roncsai egy úttestre zuhantak a város egyik kerületében, tűz ütött ki, épületekben keletkeztek károk, de személyi sérülés nem történt. A kijevi közigazgatási hivatal hozzátette, hogy a főváros légterében több mint tíz drónt lőttek le.

Az ukrán légierő a Telegramon jelentette, hogy az éjjel az orosz csapatok 53 Sahíd és más típusú drónnal támadták Ukrajnát, ezekből 32-őt semmisítettek meg, kettő Fehéroroszág irányába repült tovább, további 16 pedig eltűnt a radarról.

Dmitro Petlin, a Donyeck megyei kormányzói hivatal polgári védelmi osztályának vezetője online sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a régióban folytatódik a lakosság evakuálása, jelenleg még mintegy 318 ezer civil maradt a megye ukrán erők ellenőrzése alatti területén. Kiemelte, hogy több mint 1 millió 177 ezer civilt evakuáltak a térségből, köztük 187 ezer gyermeket és több mint 46 ezer mozgássérültet.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napon 188 katonai összecsapás volt a fronton, a legádázabb harcok változatlanul Donyeck megyében, Pokrovszk, Kurahove és Vremivka településeknél zajlanak.

Az említett térségben az orosz csapatok 127-szer indítottak támadást. A kijevi hadvezetés legfrissebb, pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 750 ezret. Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett nyolc orosz harckocsit, húsz tüzérségi fegyvert és 46 drónt.