Orosz radarrendszerekre támadtak az ukránok a Krímben

Az ukrán katonai hírszerzés egységei sikeres csapásokat mértek az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten három nagy értékű orosz radarrendszerre – jelentette szombaton az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége.

A hírszerzés a Telegramon kifejtette, hogy információik szerint egy Kaszta-2e2 típusú és két Podljot radar kapott találatot.

A Zaporizzsja megyei, orosz megszállás alatti Bergyanszk város ukrán katonai adminisztrációja a Telegramon arról számolt be, hogy szombatra virradó éjjel robbanás volt a kikötővárosban, ami után a település több pontján megszűnt az áramszolgáltatás, és az internetelérésben is fennakadások voltak.

Az ukrán légierő közölte, hogy Oroszország az éjjel tíz csapásmérő drónnal támadta Ukrajnát, közülük nyolcat megsemmisítettek, egy eltűnt a radarról, egy pedig orosz megszállás alatti területre repült.

Mikola Lukasuk, a keleti Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy éjszaka az orosz erők önmegsemmisítő drónokkal és tüzérséggel támadták a régióbeli Nyikopol város térségét, aminek következtében egy ember meghalt, valamint lakóházak és villanyvezetékek rongálódtak meg.

A déli Herszon megye kormányzói hivatala arról adott hírt, hogy

az orosz hadsereg a reggeli órákban robbanóeszközt dobott egy kisbuszra Herszon városában, amitől három nő és egy férfi repeszsérüléseket szenvedett.

Később a megyei ügyészség azt közölte, hogy orosz csapatok tüzérségi támadása közben délelőtt találat ért egy buszmegállót a megyeszékhelytől néhány kilométerre fekvő Antonyivka faluban. Az ágyúzás következtében egy férfi és egy nő életét vesztette, egy másik nőt pedig sérülésekkel szállítottak kórházba.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Rozdolne és Vorovszke települést – jelentette be pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.

Rozdolje az orosz erők által ostromlott Kurahove várostól délnyugatra, Vorovszke pedig délkeletre fekszik. Az orosz katonai tárca a héten korábban további egy-egy donyecki és harkivi település „felszabadításáról” adott hírt.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint november 23. és 29. között az orosz fegyveres erők egy tömeges és 32 csoportos csapást mértek légi, tengeri és szárazföldi indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal az ukrán hadiiparra, az ezt ellátó energetikai létesítményekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, tengeri és légi drónokat gyártó műhelyekre, fegyverarzenálokra és egyéb katonai raktárakra. A beszámoló említést tett Grom-2-es kísérleti ballisztikus rakéták két és a Neptun hajóelhárító rakétarendszer egy indítóállásának megsemmisítéséről is.

Az összefoglaló szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult és 97 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint az említett időszakban több mint 12 500 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 34 pedig megadta magát, közülük 17-en az oroszországi kurszki régióban. Pénteki bejelentés szerint a harcoló felek kiszolgáltatták egymásnak elesett katonák holttesteit: Oroszország 502, Ukrajna pedig 48 katona maradványait adta át.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt napban az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között 29 tábori lőszerraktárt, három HIMARS és két MRLS sorozatvető-indítóállást, húsz harckocsit és 61 egyéb páncélozott harcjárművet, egy Neptun nagy hatótávolságú rakétát, tíz amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, 15 francia HAMMER és amerikai JDAM irányított légibombát, két HIMARS-rakétát, továbbá 353 repülőgép típusú drónt.

Kurszk megyében az orosz tájékoztatás értelmében az ukrán hadsereg a nap folyamán több mint 340 katonát veszített. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 36 600 embert, 223 harckocsit, 158 gyalogsági harcjárművet, 123 páncélozott személyszállító járművet, 1201 páncélozott harcjárművet, 1056 gépkocsit, 305 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek szerdán tüzérségi és dróntámadást. Az éjszaka folyamán az orosz légvédelem 47 pilóta nélküli ukrán repülőszerkezetet lőtt le hat régió felett – 29 drónt Rosztov megye, nyolcat a Krasznodari terület felett, hármat-hármat Belgorod, Brjanszk és Voronyezs megye, egyet pedig a Krím légterében.

A rosztovi régió Kameszki járásában dróntámadás nyomán tűz ütött ki egy meg nem nevezett ipari létesítményében. A lángok elfojtására 109 embert és 38 műszaki eszközt vezényeltek ki.

Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke a külügyminisztérium moszkvai diplomáciai akadémiáján megtartott pénteki előadásában azt mondta, bizonyítottan több mint hetven ország állampolgárai harcolnak „zsoldosként” az ukrán fegyveres erők oldalán. Közölte, hogy az orosz hatóságok el kívánják érni a büntetőjogi felelősségre vonásukat.

A Krím legfelsőbb bírósága kémkedés címén pénteken 17 évi fegyházra ítélt egy ukrán állampolgárságú jaltai lakost. A tárgyalást zárt ajtók mögött folytatták le.

A Donyeck megyei ügyészi hivatal tájékoztatása szerint az orosz erők a régióban lévő Mirnohrad városát is ágyúzták, a támadásban életét vesztette egy 65 és egy 56 éves nő, három helyi lakos pedig megsebesült.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Telegramon közölte, hogy ellátogatott Donyeck megyébe, ahol a régóta ádáz harcok sújtotta Pokrovszk és Kurahove térségében szolgálatot teljesítő egységparancsokokkal vitatta meg a harci helyzetet, és felmérte az alakulatok igényeit.

Szirszkij emellett kitüntetéseket adott át a Magyar Madaraknak is nevezett, 414. különálló pilóta nélküli légirendszer-ezred katonáinak.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napon 172 katonai összecsapás volt a frontvonalakon, az orosz hadsereg fő támadóerejét a Donyeck megyei Pokrovszk, Kurahove és Vremivka térségére összpontosította.

A kijevi hadvezetés szombati összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 740 ezret. Az ukrán erők pénteken megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 23 tüzérségi fegyvert és 42 drónt.

Nyugati országok Ukrajna „de facto megszállását” tervezik, melynek érdekében egy békefenntartónak nevezett kontingenst vezényelnének az országba – állította pénteken kiadott közleményében az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR).

Az SZVR szerint a Fekete-tenger partvidékének felügyeletét Románia, a nyugati területekét Lengyelország, az ország központi és keleti részét Németország, az északi területekét – beleértve a főváros régióját is – pedig Nagy-Britannia látná el. A kémszervezet közleménye értelmében a terv keretében 100 ezer békefenntartót terveznek Ukrajnába vezényelni.

A szolgálat szerint a német hadsereg az akcióban felhasználná Ukrajna náci megszállásának tapasztalatait.

„A Bundeswehr arra a következtetésre jutott, hogy a rendőri feladatok ellátása lehetetlen lesz ukrán nacionalistákból álló sonderkommandók nélkül. Ezek az egységek új nevet kapnak, de lényegében ugyanazok a banderista kollaboránsok lesznek”

– áll a közleményben.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő az SZVR közleményével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az ukrajnai konfliktus rendezéséhez meg kell oldani azokat a problémákat, amelyek azt okozták. Mint mondta, ez a kérdés mélyebb annál, mint hogy békefenntartó missziót küldjenek a térségbe. A szóvivő így válaszolt arra a kérdésre, hogy Moszkva hozzájárul-e bármilyen békefenntartó erő, például ENSZ-misszió Ukrajnába telepítéséhez.

„Békefenntartók telepítése csak az adott konfliktusban érintett felek beleegyezésével lehetséges. Másodszor, nekünk teljesen világos paramétereink vannak, amelyek a rendezéshez szükségesek” – mondta Peszkov.

Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes Moszkvában újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy egy katonai kontingens Ukrajnába vezénylésével a Nyugat még inkább részese lesz az Oroszországgal való közvetlen katonai konfrontációnak. A tervet provokatívnak minősítette.

„Valójában a Nyugat már most is nagyon mélyen benne van (a konfliktusban), amiről Washington és más nyugati fővárosok döntése tanúskodik, amely jóváhagyja, hogy a nyugati nagy hatótávolságú fegyverekkel az orosz területek mélyén lévő létesítményekre mérjenek csapást”

– mondta.

Szergej Lavrov külügyminiszter pénteken, a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőivel tartott kerekasztal-beszélgetésen a Kreml szóvivőjéhez hasonlóan arról beszélt, hogy az ukrajnai konfliktus rendezése nem lesz tartós a konfliktus okainak megszüntetése nélkül. Arra hívta fel az ukrán válság megoldására irányuló békekezdeményezések szerzőit, hogy az ENSZ Alapokmányának valamennyi elvét vegyék figyelembe.

Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában megsértették az orosz ajkú emberek jogait, törvényben tiltották be az orosz nyelvet, és a kánoni ukrán ortodox egyházat is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Nyugat, amely minden más helyzetben az emberi jogokat helyezi a középpontba, az ukrajnai jogsértések esetében „hallgat, mint a (sült) hal”.

Lavrov pozitív példaként hozta fel a globális biztonságról szóló kínai kezdeményezést, amely rögzíti mindazokat az elveket, amelyeket minden konfliktus megközelítésekor be kell tartani. Az egyik fő elv ezek között az, hogy erőfeszítéseket kell tenni a konfliktus kiváltó okainak azonosítására és felszámolására.