Moszkva válaszol az USA-rakétákkal végrehajtott támadásra

Választ ígért Moszkva szerdán az Ukrajna által aznap délelőtt – állítása szerint amerikai ATACMS rakétákkal – végrehajtott támadásra a taganrogi katonai repülőtér ellen.

Nemrégiben egy hasonló támadásra reagálva Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal fenyegetőzött, hogy atomtöltet hordozására is alkalmas Oresnyik hiperszonikus rakétával fogják lőni a kijevi döntéshozó központokat, valamint az Ukrajnának orosz területek támadásához segítséget nyújtó nyugati országokat.

Amióta novemberben megkapta az engedélyt Washingtontól és Londontól oroszországi célpontok támadására ATACMS, illetve Storm Shadow hosszú hatótávolságú rakétákkal, Kijev több csapást mért oroszországi területekre ezekkel a fegyverekkel, kiváltva ezzel Moszkva haragját.

Az orosz hadsereg közleménye szerint „hat amerikai gyártmányú ATACMS ballisztikus rakétával támadták” szerdán a délnyugat-oroszországi Rosztovi területen fekvő Taganrog katonai repülőterét. A dokumentum szerint két rakétát lelőttek, a többit elektronikai harci berendezésekkel eltérítették.

A lehulló roncsok többeket megsebesítettek a katonai bázis személyzetének tagjai közül, két épület megrongálódott – olvasható a dokumentumban.

Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter szerint Ukrajnának van elegendő fegyvere és pénzügyi forrása ahhoz, hogy fenntartsa védelmét legalább a jövő év első felében, még akkor is, ha az Egyesült Államok megtagadja a támogatást. Erről a tárcavezető az El País című spanyol lapnak adott nyilatkozatában beszélt, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

Marcsenkót arról kérdezték, hogy szerinte mi történne, ha az Egyesült Államok leállítaná az Ukrajnának nyújtott segítségét. A pénzügyminiszter erre válaszolva kifejtette, hogy a segítségnyújtás esetleges leállítása komoly kihívást jelentene Ukrajna védelmi képességére nézve, de nem jelent elkerülhetetlen összeomlást. „Ukrajna természetes érdeke az együttműködési bizalom kialakítása az új adminisztrációval, szerintem ez Ukrajna és Európa számára is kiemelt stratégia kell, hogy legyen” – figyelmeztetett.

A miniszter szerint a segítségnyújtás folytatása körüli bizonytalanság leküzdése érdekében

Ukrajnának „nagyon bölcsen” kell felhasználnia az időt, és képesnek kell lennie tárgyalni az új amerikai kormányzattal.

„Úgy gondolom, van elég pénzünk, elegendő fegyverünk, elegendő rakétánk és tüzérségi lövedékünk ahhoz, hogy legalább 2025 első feléig ellenálljunk. 2025-ben biztosítunk elegendő költségvetési forrást a lőszer és a szükséges katonai felszerelés beszerzésére” – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna most még elegendő fegyvert kap az Egyesült Államoktól. „Eszerint legalább az év első felében, de még azon túl is jól fel vagyunk fegyverkezve ahhoz, hogy ellenálljunk az orosz agressziónak” – összegezte a miniszter.

Az Ukrinform ukrán hírügynökség arról számolt be, hogy

a kanadai parlament alsóháza csaknem 600 millió dollár katonai segély elkülönítését hagyta jóvá Ukrajna számára.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a telegramon arról tájékoztatott, hogy jelentést hallgatott meg Olekszandr Szirszkijtől, a fegyveres erők főparancsnokától. Az államfő megjegyezte, hogy a védelmi erők fő célja most az orosz katonai képességek csökkentése. Elismerte, hogy továbbra is Donyeck megyében, Kurahove és Pokrovszk térségében a legforróbb a helyzet, de kijelentette azt is, hogy novemberben és decemberben az orosz hadsereg rekordveszteségeket szenvedett el.

Zelenszkij külön köszönetet mondott azoknak a katonáknak, akik szerdára virradó éjjel jelentős csapást mértek oroszországi célpontokra. Kifejtette, hogy orosz területen lévő katonai létesítményeket, valamint az Ukrajna elleni agressziót szolgáló üzemanyagtárolókat és energetikai létesítményeket találtak el. Az államfő szerint „az ilyen távolságból precízen végrehajtott csapások lépésről lépésre viszik vissza Oroszországot ahhoz a valósághoz, hogy a háborút be kell fejeznie”.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy a keddi Zaporizzsja városát ért orosz támadás halálos áldozatainak száma nyolcra, a sebesülteké pedig 22-re nőtt. Az orosz hadsereg egy magánklinikára mért csapást, ami miatt az teljesen megsemmisült, és több környező épület károsodott.

Oleg Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója arról tájékoztatott szerdán, hogy az Iszkander-M ballisztikus rakétákkal előző nap Zlatopil városára mért orosz csapás sérültjeinek száma 17-re emelkedett.

Az ukrán főügyészség közölte, hogy az északkelet-ukrajnai Szumi megyében, Bilovodi faluban egy orosz légicsapás következtében megsemmisült családi ház maradványai alatt a rendfenntartók egy 55 éves férfi és 65 éves felesége holttestére bukkantak.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt 24 órában 208 katonai összecsapás zajlott le a fronton – ebből 98 Pokrovszk és Kurahove térségében -, továbbá az oroszok 22-szer próbálták áttörni az ukrán fegyveres erők védelmét az oroszországi kurszki régióban.

A kijevi katonai vezetés összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 757 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett két orosz harckocsit, három tüzérségi fegyvert és négy drónt.

Oroszország továbbra sem hajlandó engedményeket tenni Ukrajnának, és ragaszkodik Vlagyimir Putyin elnök konfliktusrendezési javaslatainak végrehajtásához – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Donald Trump megválasztott amerikai elnök vasárnapi nyilatkozatára reagált, amelyben Trump azonnali tűzszünetet és tárgyalásokat sürgetett Ukrajna és Oroszország között. Zaharova hangsúlyozta:

Moszkva kész együttműködni az új amerikai adminisztrációval, ám eddig nem érkezett olyan megvalósítható javaslat, amely érdemben kezelné Oroszország biztonsági aggályait,

illetve az ukrajnai orosz ajkú lakosság jogainak helyzetét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – aki határozottan szorgalmazza Ukrajna NATO-tagságát – Trump nyilatkozatára reagálva kiemelte, hogy Kijevnek hosszú távon szavatolt biztonsági megállapodásokra van szüksége. Zaharova kijelentette: Oroszország nem hajlandó engedményeket tenni Ukrajna ügyében. „Aki azt gondolja, hogy Oroszország engedményeket fog tenni, annak vagy rossz a memóriája, vagy nem érti a helyzetet” – fogalmazott.

Zaharova szerint a béke megteremtésének feltétele Putyin javaslatainak elfogadása. Ezek közé tartozik, hogy Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz, valamint az, hogy Oroszországnak szüksége van annak a négy elfoglalt ukrán régiónak a teljes területére, amelyek szavai szerint ma már Oroszország részei. A Kreml álláspontja szerint ez elengedhetetlen a tartós békéhez és stabilitáshoz.

Elegendő mennyiségű Oresnyik hiperszonikus közepes hatótávolságú rakéta gyakorlatilag megszünteti a nukleáris fegyverek bevetésének szükségességét – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Civil Társadalom és Emberi Jogok Fejlesztési Tanácsának moszkvai ülésén.

„Lényegében nekünk most nem a nukleáris doktrínánkat, hanem az Oresnyiket kell tökéletesítenünk” – mondta Putyin.

„Ha meggondoljuk, akkor ezeknek a modern fegyverrendszereknek a kellő mennyisége egyszerűen eléri azt a határt, amikor gyakorlatilag nincs szükség nukleáris fegyverek alkalmazására” – tette hozzá.

Mint fogalmazott:

Oroszország minden irányban meglehetősen óvatos, sőt visszafogott magatartást tanúsít.

„De ott, ahol szükségszerű, megjelenítjük a szükséges akaratot állami szinten és az Oroszországi Föderáció polgárainak szintjén, akik itt élnek és azt akarják, hogy gyermekeik itt éljenek, akik Oroszországot hazájuknak tekintik, és készek mindent megtenni megerősítése érdekében” – nyilatkozott Putyin.

Az orosz elnök korábban arról beszélt, hogy az Oresnyik csoportos bevetése egy nukleáris csapás erejéhez mérhető, de nem hagy maga után radioaktív sugárzást.