Hibrid támadás érte Szerbiát?

Nagy és erőteljes hibrid támadási kísérlet érte Szerbiát akkor és azt követően, hogy valaki felrobbantott egy észak-koszovói csatornát – közölte Aleksandar Vucic szerb elnök a szerbiai állampolgárokhoz intézett, televízióban is közvetített beszédében vasárnap Belgrádban.

Mint mondta, Belgrád a robbanást követően minden pristinai tájékoztatást figyelt, ám egyikben sem hangzottak el tények.

Péntek késő este eddig ismeretlen elkövetők felrobbantottak egy észak-koszovói csatornát, amely Koszovó két hőerőművét látja el vízzel, ezek az erőművek pedig az ország elektromosenergia-ellátásának mintegy 90 százalékát biztosítják. A csatorna a térség ivóvízellátását is biztosítja. Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint Szerbia „terrorista” akciójáról van szó, Belgrád azonban ezt határozottan visszautasította, Marko Djuric szerb külügyminiszter még arra is utalt, hogy Pristina állhat a robbantás mögött.

Vasárnap Aleksandar Vucic rámutatott, hogy

a robbanást követően a koszovói illetékesek azonnal terrortámadásnak minősítették az esetet, amelyért Szerbiát és Oroszországot tették felelőssé, emellett pedig biztosították a többi, stratégiailag fontos objektum védelmét.

„Belgrádnak és Szerbiának fogalma sem volt arról, ami történt, eszünkbe sem jutott ilyet tenni, senkinek nem kell aggódnia, mert nincs semmijük, nem tudnak semmit bizonyítani, mindenki megnyugodhat” – hangsúlyozta a szerb elnök. Hozzátette: Szerbia komoly államként nem foglalkozott az ilyen vádaskodásokkal. „Nem fogok olyat mondani, hogy közvetlenül Albin Kurti rendelte el a támadást, a nyomozás majd kideríti, de vannak bizonyos gyanúink. Úgy gondoljuk, hogy rendelkezünk bizonyos információval arról, ki lehetett az elkövető” – húzta alá Aleksandar Vucic, aki azt is elmondta, a szerbiai illetékes intézmények nyomozást folytatnak.

A szerb államfő azt is kiemelte, Belgrád készen áll együttműködni a pristinai hatóságokkal. A koszovói rendőrség viszont – mutatott rá – a nemzetközi joggal ellentétesen Észak-Koszovóban razziázott az „állítólagos gyanúsítottak” felkutatása érdekében. A koszovói rendőrségi akciót a nemzetközi közösség számára rendezett előadásnak nevezte Aleksandar Vucic.

A szerb elnök szerint több ok miatt szeretné Pristina Belgrádot vádolni a csatornarobbantással; ezzel a koszovói hadsereget Észak-Koszovóba lehetne irányítani, akadályozhatnák Szerbia európai integrációját, a februári önkormányzati választásokra készülve a koszovói hatóságok terrorizmus vádjával szeretnék ellehetetleníteni a szerb indulókat, szeretnék még jobban megtörni a koszovói szerbeket, és Albin Kurti minden alkalommal, amikor csökken a népszerűsége, Szerbiát teszi felelőssé valamiért.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött a viszony rendezését célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban nem történt, annak ellenére, hogy a kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának feltétele.

A robbanás csak tovább fokozta a feszültséget Szerbia és Koszovó között, különösen azért, mert Észak-Koszovóban jelentős számú szerb kisebbség él, amelynek jogait Belgrád szerint a pristinai vezetés csorbítja, és a brüsszeli megállapodások ellenére nem hajlandó biztosítani számukra az önkormányzatiságot.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint Szerbia „terrorista” akciójáról van szó – közölte a Koha Ditore című pristinai napilap az internetes oldalán. A szerb külügyminiszter visszautasította a vádakat.

A csatorna Koszovó két szénerőművét látja el vízzel, ezek az erőművek pedig az ország elektromosenergia-ellátásának mintegy 90 százalékát biztosítják. A robbanás miatt a térség ivóvízellátása is veszélybe került.

Albin Kurti szombaton közölte: a rendőrség több helyen razziát tartott, és több embert őrizetbe vett az üggyel összefüggésben.

Azt is állította, hogy a hatóságok találtak bizonyítékokat, és felelősségre fogják vonni mindazokat, akiknek közük volt a robbanáshoz.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy valójában mi történt, mi okozta a robbanást, illetve azt sem, hogy szándékos robbantásról van-e szó, Kurti szerint viszont Szerbia a felelős, a cél pedig az volt, hogy ezzel a „bűncselekménnyel és terrorista támadással” megsemmisítsék Koszovó kulcsfontosságú infrastruktúrájának egy részét.

„Szerb részről megvan az érdekeltség, a készség és a képesség is arra, hogy ilyen támadást végrehajtsanak és ekkora kárt okozzanak, erre utal a felhasznált robbanóanyag nagy mennyisége is” – fogalmazott a koszovói kormányfő, aki azonban egyelőre semmilyen konkrét bizonyítékkal nem szolgált arra, hogy valóban szerbek állnak-e a robbantás mögött.

Aleksandar Vucic szerb elnök „alaptalannak” minősítette a feltevést, hogy Belgrád állhat a robbanás hátterében,

és felelőtlennek nevezte a vádaskodást, amely szerinte veszélybe sodorja a térség békéjét és stabilitását. Az államfő pártatlan vizsgálatot követelt a nemzetközi partnerek részvételével.

Marko Djuric szerb külügyminiszter visszautasította a Szerbia elleni vádakat, amelyeket megalapozatlanoknak nevezett. Elítélte az esetet, de arra is utalt, hogy esetleg Pristina állhat a robbantás mögött. Bizonyítékokat ő sem közölt. A szerb külügyi tárca vezetője a közösségi médiában arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy kezdjenek alapos és átlátható vizsgálatba annak érdekében, hogy azonosítsák és felelősségre vonják azokat, akik a bűncselekményt elkövették.

A csatornarobbanás után fokozták a rendőri jelenlétet a stratégiai fontosságú építményeknél. Koszovó biztonsági tanácsa rendkívüli ülést tartott hajnalban, és mozgósították a fegyveres erőket.

A robbanáshoz közeli Zubin Potok városban tartott a rendőrség nagyszabású razziát.

Zvecan településen is fokozták a rendőri jelenlétet, miután ismeretlenek kézigránátokat hajítottak a helyi rendőrőrsre és egy közösségi épületre.

A koszovói szerbek pártja, a Szerb Lista (Srpska Lista) elítélte a csatorna megrongálását, és azt szorgalmazta, hogy a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó misszió (KFOR) és az Európai Unió koszovói igazságügyi és rendőri missziója (EULEX) indítson vizsgálatot az ügyben.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött a viszony rendezését célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban nem történt, annak ellenére, hogy a kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.

A robbanás csak tovább fokozta a feszültséget Szerbia és Koszovó között, különösen azért, mert Észak-Koszovóban jelentős számú szerb kisebbség él, amelynek jogait Belgrád szerint a pristinai vezetés csorbítja, és a brüsszeli megállapodások ellenére nem hajlandó biztosítani számukra az önkormányzatiságot.