Gazdatüntetések kezdődtek Lengyelországban

Forgalomlassító gazdatüntetések kezdődtek kedden a lengyelországi közutak több szakaszán az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur szabadkereskedelmi övezet tagállamai között kötendő együttműködési szerződés miatt – közölte a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízió helyszíni tudósításban.

A legnagyobb tiltakozást az északi Elblag városában szervezték, amelynek utcáit kedden csaknem ötven traktorból álló konvoj járta, lassítva a közlekedést. A gazdasági járművekre lengyel nemzeti zászlókat tűztek ki, valamint transzparenseket is, köztük azt, amely szerint „A Mercosur a lengyel mezőgazdaság halálát jelenti”.

A tiltakozók azt követelik, hogy a kormány akadályozza meg az EU-Mercosur szerződés megkötését, mert az Lengyelországban egész agrár- és élelmiszeripari termelési szegmenseket veszélyeztet. Nyilatkozataik szerint a gazdák a prémes állatok tenyésztését korlátozó tervezet miatt is aggódnak, amelyet jelenleg tárgyal a lengyel parlament.

Több mint 20 település térségében szerveztek tüntetéseket, és ezek kedd estig tartanak – tudósított a Radio Zet lengyel kereskedelmi rádió a szervezőkre hivatkozva.

Múlt kedden elfogadott határozatában a lengyel kormány ellenzését fejezte ki az EU-Mercosur megállapodásról folytatott tárgyalások eddigi eredményeit illetően, különösen amiatt, hogy emelkednek az európai húsbehozatali korlátok.

A Donald Tusk vezette kabinet a dokumentumban felszólította az Európai Bizottságot, hogy „fordítson különös figyelmet az egyenlő versenyfeltételek biztosítására az uniós mezőgazdasági termelők számára”.

Olaf Scholz lelkes asszisztálásával, az elhúzódó belpolitikai válság okán legyengült Franciaország helyzetét kihasználva, akár már novemberben aláírhatják az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodást, mely lehetővé tenné az Európát elárasztó dél-amerikai mezőgazdasági termékek korlátlan dömpingjét. Úgy tűnik, pusztába kiáltott szó volt a gazdák kontinensnyi méretű tiltakozása.

Az Európai Bizottság és az olyan uniós nagyhatalmak, mint Németország és Spanyolország nem titkolják, hogy még az év vége előtt szabadkereskedelmi megállapodást szeretnének kötni az Argentínát, Brazíliát, Uruguayt, Paraguayt és az újonnan csatlakozott Bolíviát tömörítő Mercosur-csoporttal. Olaf Scholz német kancellár szerint a megállapodást gyorsan meg kell kötni – erősítette meg a Politico.

Az amerikai kézben levő brüsszeli lap szerint az amúgy is meggyengült Macron Franciaországa sokáig a megállapodás legkitartóbb ellenzője volt, mivel mind a kormányzat, mind a gazdálkodók attól tartanak, hogy

az óriás latin-amerikai termelők marhahús- és egyéb mezőgazdasági importjának áradata tönkreteszi a francia gazdákat

–, és amit a Politico kevéssé hangsúlyoz:

Európa számos államának mezőgazdaságát is.

Az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) közötti vitatott kereskedelmi megállapodás létrejöttét ellenző transzparens az EU mezőgazdasági politikája ellen tiltakozó gazdatüntetésen az Európai Parlament brüsszeli épületénél 2024. február 1-jén (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)

A francia sajtóban viszont nem véletlenül emlegetik „autót az élelmiszerért” megállapodásként a tervezetet. Ipari szinten a megállapodás

kiköti a Mercosur-államok által előírt vámok fokozatos eltörlését az autókra és az alkatrészekre

– ez indokolja, hogy Németország erőteljesen támogatja a megállapodást. Cserébe bizonyos mennyiségű dél-amerikai terméket vámok nélkül exportálhatnának Európába. A BFMTV értesülései szerint a behozatali kvótákban például cukorból 180 ezer tonna, rizs esetében 60 ezer tonna, baromfi esetében 100 ezer tonna, marhahús esetében 99 ezer tonna, sertéshús esetében 25 ezer tonna szerepelne.

Az EU és a Mercosur főtárgyalói október 7–9. között Brazíliában találkoztak, hogy megpróbálják előmozdítani a tárgyalásokat. A megállapodás hívei úgy vélik, hogy a vezető gazdaságokat tömörítő G20-csoport novemberi, Rio de Janeiróban tartandó csúcstalálkozóján is előrelépés várható. Így az év végére vagy 2025 elejére megköthetik a megállapodást.