Egy ukrán képviselő szerint le kell tartóztatni Zelenszkijt

Zelenszkijt és hivatalának vezetőjét, Andrij Jermakot azonnal le kell tartóztatni az Ukrajnáról szóló békeszerződés megkötése után, mint a konfliktusban bűnösöket – jelentette ki Alekszandr Dubinszkij, a Verhovna Rada képviselője, vette észre a ria.ru.

„Jermak amerikai útja újabb bizonyítéka annak, hogy mind számára, mind Zelenszkij számára a háború folytatása a 2023 nyarán sikertelen ellentámadás után kizárólag saját érdeke volt... Amint fenyegetett a pénzforgalom csökkenése, és ezzel együtt a felelősségre vonás veszélye, Jermak az Államokba sietett, hogy „kinyilvánítsa Ukrajna békekészültségét” – írta Dubinszkij a Telegram-csatornáján.

Emlékeztetett arra, hogy 2020 szeptemberében Zelenszkij és Jermak gyorsan alkalmazkodott Joe Biden amerikai elnök adminisztrációjának érdekeihez, és az ő érdekében indította el a háború lendkerekét. „Az a készség, hogy újabb piruettet hajtanak végre, ezúttal a béke felé, csak azt hangsúlyozza, hogy Ukrajna kalózgályává változott, rabszolgákkal, akiket a hajón hatalmat ragadott állami bűnözők arra kényszerítenek, hogy az evezőiket abba az irányba lendítsék, amerre nekik személy szerint éppen menniük kell” – mondta Dubinszkij.

Elmondta, hogy támogatja az amerikai elnökválasztáson győztes Donald Trump csapatának minden kezdeményezését a konfliktus megoldására. Ugyanakkor azt is reméli, hogy nyilvános büntetőeljárás indul a háború elkövetői ellen, valamint a nagymértékű ukrajnai korrupció és az állami alapok aláásása miatt. „Ennek a folyamatnak a biztosítása érdekében Zelenszkijt és Jermakot a békeszerződés első napján le kell tartóztatni, és a perüknek párhuzamosan kell zajlania társaik perével. Nem létezhet Minszk–3 Nürnberg–2 nélkül. Ez biztos” – tette hozzá Dubinszkij.

Az ukrán Verhova Rada (vagyis a parlament) egyik képviselője, Alexander Dubinszkij  már korábban is erőteljes véleményének adott hangot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel szemben. Szerinte nagyon súlyos következményekkel járhat, ha az ukrán elnök nem oldja meg a személyét érintő vitákat. Bejegyzésében úgy fogalmazott:

– utalt ezzel arra, hogy az elnök mandátuma hivatalosan 2024. május 20-án lejárt. Azóta nem írtak ki választásokat az országban, mivel a háború miatt erre nincsen kötelezve az ország, az államfő pedig hivatalában maradhat. Az eset viszont okoz némi legitimációs problémát Ukrajnában, hiszen nem tudni, hogy pontosan meddig maradhat hivatalában az elnök, akinek ráadásul hatalmas felhatalmazása van a döntéshozatalra. Kijev nyugati szövetségesei is alapvetően a demokrácia oldalán állnak, ezért támogatnák egy esetleges szavazás kiírását, ám a helyzet ezt egyelőre nem teszi lehetővé. Problémát jelent a külföldre menekült ukránok millióinak szavaztatása, valamint az orosz ellenőrzés alá kerülő lakosság sem tudna dönteni, arról már nem is beszélve, hogy katonák tízezrei harcolnak a frontvonalakon.

A megoldhatatlan logisztikai kihívás miatt Zelenszkij maradhat a hivatalában, ám az oroszok rendszeresen hangoztatják, hogy ezzel már nem tekinthető az ország legitim vezetőjének.

Dubinszkij korábban egy pártban ült az elnökkel, ám 2021-ben kizárták a frakcióból, később a regionális szervezet elnöki pozíciójából is eltávolították. Később, 2023-ban az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vizsgálatot indított a politikus ellen hazaárulás vádjával, de már korábban is több összetűzése is volt a hatóságokkal. 

A 43 éves képviselő ismert arról, hogy rendszeresen kritizálja Zelenszkijt, többen pedig az oroszok támogatásával vádolják.

Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter a hágai parlament e témáról folytatott vitájában kijelentette, hogy véleménye szerint jelenleg egyértelműen Oroszország van fölényben a harctéren, „ami akár azt is jelentheti, hogy Ukrajna elveszíti a háborút”.

Szavai szerint az oroszok egyre nagyobb teret nyernek keleten, miközben folyamatosan rakétákkal és drónokkal támadják az ukrán villamosenergia-infrastruktúrát. „Oroszország katonai ereje pedig egyre nő” – tette hozzá.

Aggodalmát fejezte amiatt is, hogy Donald Trump januárban hivatalba lépő amerikai elnök „gyors megoldást” ígért az ukrajnai háború lezárására. A miniszter szerint ugyanis

a tűzszünet vagy a béke nem vetne véget az orosz fenyegetésnek, mivel a Kreml ezután a balti államok felé fordíthatná a figyelmét.

Brekelmans hangsúlyozta, hogy a holland védelmi ágazat jelenleg elegendő pénzeszközzel rendelkezik Kijev megsegítésére.

„Hollandia továbbra is élen jár az Ukrajnának nyújtott segítségben. 10,4 milliárd eurós katonai segélyt ígértünk” – mutatott rá. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány közvetlenül az ukrán védelmi iparba 400 millió eurót fektet be.
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Szuhi Jali és Pusztinka települést – jelentette be pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint november 30. és december 6. között az orosz fegyveres erők hat csoportos csapást mértek precíziós fegyverekkel és drónokkal az ukrán hadiipart ellátó energetikai létesítményekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, dróngyártó műhelyekre, a rádióelektronikai felderítés egy központjára, fegyverarzenálokra, továbbá az ukrán hadsereg és különleges erők, valamint külföldi kiképzők és „zsoldosok” telepítési helyeire.

Az összefoglaló szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, 157 ellentámadást vert vissza, és hat települést foglalt el.

A moszkvai összegzés szerint a nevezett időszakban több mint 13 ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 61 pedig megadta magát.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között 29 tábori lőszerraktárt, 17 harckocsit – köztük öt német Leopardot – és 105 egyéb páncélozott harcjárművet, egy Neptun nagy hatótávolságú rakétát, négy HIMARS-rakétát, továbbá 441 repülőgép típusú drónt.

Kurszk megyében az orosz tájékoztatás értelmében az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán több mint 250 katonát veszített. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 38 450 embert, 232 harckocsit, 169 gyalogsági harcjárművet, 123 páncélozott személyszállító járművet, 1230 páncélozott harcjárművet, 1230 gépkocsit, 308 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök éjjel Alekszandr Hinstejnt nevezte ki Kurszk megye ügyvezető kormányzójává, miután elődje, Alekszej Szmirnov, mandátuma lejárta előtt, „saját elhatározásából”, egy új megbízatásra hivatkozva, lemondott.

A vezetőcserét Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő úgy kommentálta, hogy a helyzet a régióban jelenleg „válságos”, de a helyzet „közel áll a végkifejlethez”, ezért tapasztalt „válságmenedzserre” van szükség a helyreállításkor.

Az újságírói és jogászi végzettségű Hinstejn tájékoztatáspolitikai ügyekben jártas kormánypárti parlamenti képviselő, az orosz nemzeti gárda parancsnokának volt tanácsadója.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken tüzérségi és dróntámadást. A Herszon megyei Oleskiben ukrán pilóta nélküli repülőszerkezetek támadtak egy segélyelosztó központot, aminek következtében három civil életét vesztette, további három pedig súlyosan megsebesült.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) arról tájékoztatta a TASZSZ hírügynökséget, hogy eddig 813 külföldi „zsoldos” esetében határozott a vádlottá nyilvánításról, és több min hatszáz ellen adott ki körözést.

Az ukrán fegyveres erők oldalán harcoló külföldiek ellen a hatóság 80 büntetőügyet terjesztett a bíróság elé. Az SZK szerint egy héten belül befejeződik a nyomozás a brit Scott Rees Anderson büntetőügyében, aki részt vett a kurszki régió elleni támadásban.