Amíg nemzeti kormányunk van, nem veszítünk el uniós pénzt

Magyarország, amíg nemzeti kormánya van, soha egyetlen fillért sem veszít el – jelentette ki az uniós pénzekkel kapcsolatban a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn.

A kormányfő az azonnali kérdések órájában válaszolt az ellenzéki képviselőknek. Orbán Viktor az uniós pénzekről szólva, a DK-s Arató Gergelynek adott válaszában hangsúlyozta: jelenleg 12 milliárd euró van Magyarország számláján. Annak, hogy ez a számlán lévő pénz miért nincs Magyarországon, az oka, hogy az Európai Unió rendkívül bonyolult elszámolási rendszert működtet.

Magyarország, amíg nemzeti kormánya van, soha egyetlen fillért sem veszít el

– jelentette ki a miniszterelnök.

Arató Gergely viszonválaszban azt mondta: igaz, hogy egyes források rendelkezésre állnak, de ez nem változtat azon, hogy Magyarország december 31-vel 10 milliárd eurót véglegesen el fog veszíteni.

Viszonválaszában a miniszterelnök megismételte: egyetlen euró sem marad Brüsszelben, bár kétségkívül harcolni kell érte. Hozzátette: kár, hogy az ellenzék azért harcol, hogy Magyarország ezt a pénzt ne kaphassa meg.

Az MSZP-s Komjáthi Imre szerint Borsodból átjárnak Szlovákiába vásárolni az emberek a brutális élelmiszerárak miatt, amelyeket a kormány nem hajlandó kezelni.

Az MSZP-nek volt több javaslata, hogyan lehetne megoldani az inflációs helyzetet, de mégiscsak a Fidesz kormányoz kétharmaddal – mondta, felszólítva a kormány tagjait, hogy „tegyék a dolgukat”.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában jelezte: egyetért a képviselővel abban, hogy

amíg háború lesz, addig az árak sem fognak lejjebb menni, az árak csökkenésének előfeltétele a béke,

ezért minden párt képviselőit arra kérte, hogy segítsék külpolitikai tevékenységében a kormányt. Azt is mondta: a kormány eddig két dolgot próbált ki az infláció ellen: először bevezették az árstopokat, ami átmenetileg jó megoldás volt. A másik dolog, amit megtehetnek, hogy megpróbálják emelni a béreket, hogy legyen az embereknek pénzük vásárolni. Ezért a szakszervezetekkel és a munkaadókkal az elmúlt héten kötött a kormány egy minimálbér-emelési programot, amelynek köszönhetően 40 százalékkal nő 3 év alatt a minimálbér Magyarországon, ami példátlan léptékű Európában.

Viszonválaszában Komjáthi Imre hangsúlyozta: számunkra is rendkívül fontos a béke, legfőképpen a társadalom békéje, aminek az alapja a társadalmi igazságosság. Éppen ezért szerette volna látni ennek jelét a jövő évi költségvetésben.

Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyûlés plenáris ülésén 2024. december 16-án. Mellette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (Fotó: MTI/Illyés Tibor).

Orbán Viktor a szociális kérdésekről szólva jelezte:

2010-ben családtámogatásokra 960 milliárd forintot költött az akkori kormány, most 3754-et költ a jelenlegi, a 2010-es nyugdíjkiadás 3000 milliárd volt, most 7200 milliárd. Az oktatásra a most ellenzékben lévő pártok kormányon 1445 milliárdot költöttek, most a Fidesz-kormány 3876 milliárdot, egészségügyre 1198 milliárdot költöttek, míg a jelenlegi kormány 3717 milliárd forintot, rendvédelemre 450 milliárdot fordítottak, míg most 1396 milliárd jut.

Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője arra várt választ a miniszterelnöktől, miért akar olimpiát rendezni Budapesten.

„Ha röviden kellene válaszolnom, akkor csak annyit mondanék önnek, hogy ez a momentum már elmúlt”

– kezdte válaszát Orbán Viktor.

Az olimpia ügye nem a kormányra tartozik, hanem a fővárosra; amit a főváros dönt, azt el fogjuk fogadni – jelentette ki.

Bedő Dávid viszonválaszában arra emlékeztetett, hogy 2017-ben 260 ezernél több aláírást gyűjtöttek, hogy legyen népszavazás az ötkarikás játékok megrendezéséről, ennek hatására a kormány a pályázat visszavonása mellett döntött, de most, nyolc év múlva ismét elővették a tervet.

Orbán Viktor megismételte:

ez a kérdés a Fővárosi Közgyűlésre tartozik, egyben utalt arra, hogy a Momentum ott nem szerzett mandátumot.

Erős vidéket építünk, mert erős vidék nélkül nincsen erős Magyarország – jelentette ki a miniszterelnök az 53. számú főút Soltvadkertet elkerülő szakaszának átadásán, hétfőn.

Orbán Viktor hangsúlyozta: „A kormány már 2010-ben elhatározta, hogy véget vet a magyar vidék belső emigrációjának, és azt akarta elérni, hogy az ország egyes részei ne a másik rovására gyarapodjanak.”

„Azt tűztük a zászlónkra, hogy a magyar vidéket vonzó hellyé tesszük, olyan hellyé, ahol érdemes élni, mert van munka, vannak minőségi szolgáltatások, és ésszerű időn belül minden elérhető” – tette hozzá, megjegyezve: „az mégsem járja”, hogy Budapest fejlettsége az uniós átlag 158 százaléka, az összes többi meg átlag alatti.

Értékelése szerint Soltvadkert és Bács-Kiskun vármegye a nemzeti kormány munkájának egyik nyertese. Felhívta a figyelmet arra: a vármegyében ma többen dolgoznak, mint valaha, 2010 óta 56-ról 74 százalékra nőtt a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliség 10 százalékról 4 százalékra csökkent, az átlagbér pedig 160 ezer forintról 490 ezer forintra emelkedett.

„És ez még nem a vége, ennél csak feljebb van, mert Magyarország előre megy, nem hátra” – tette hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök, Font Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Lázár János építési és közlekedési miniszter és Temerini Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármester átvágja a nemzeti színű szalagot az 53-as főút Soltvadkertet elkerülő szakaszának átadási ünnepségén 2024. december 16-án (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Jelezte: „A térség szerepe a jövőben még inkább felértékelődik, mert a kormány egy új gazdasági övezetet hoz létre Magyarország déli régióiban.”

Kijelentette: „Az egész déli magyar vidéket erőssé, strapabíróvá és önállóvá kell tenni, amihez a jövő évi költségvetésben 330 milliárd forintnyi forrást terveztek.”

Kiemelte: „Komoly beruházások zajlanak jelenleg Kecskeméten, emellett Szegeden és Baján is meglesz az elkerülő út, és felkészül Pécs.”

Felidézte: „Legutóbb tavasszal járt Soltvadkerten, az európai választási kampány közepén. Úgy fogalmazott: ekkor a „szomszédunkban dübörgött a háború”, még csak nem is látszott a béke esélye, az Egyesült Államokból óriási nyomás alá helyezték Magyarországot a békepárti álláspontja miatt, és a „háborúpárti brüsszeli bürokraták” is csépeltek bennünket rendesen.”

Úgy értékelt: „Fél év alatt nagyot fordult a világ, „a békepárti, migrációellenes és családvédő erők” többségre jutottak a nyugati világban. A kormánypártok az európai választásokat fölényesen megnyerték, megalapították a Patrióták európai pártját és megkerülhetetlenek lettek az Európai Parlamentben, az Egyesült Államokban pedig harcostársunk, Donald Trump lett az elnök” – sorolta.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 53-as főút Soltvadkertet elkerülő szakaszának átadási ünnepségén Soltvadkert határában 2024. december 16-án (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Hangsúlyozta: „A magyarok építkezni és fejlődni tudtak ennyi nehézség közepette is, hiszen szombaton adták át az M85-ös utolsó, a magyar határt elérő szakaszát, most pedig az 53-as főút elkerülő szakaszát, de ugyanígy fejlődött az elmúlt években Soltvadkert is, ahol megújult a Vadkerti-tó környéke, utak és kerékpárutak épültek, nemcsak a városon kívül, hanem a városon belül is.”

Orbán Viktor hangsúlyozta: „2025-ben fantasztikus éve lesz a magyar gazdaságnak, és azt kérte hallgatóságától, ezzel kapcsolatban „ne higgyenek a kishitűeknek, az örökké kételkedőknek és a notórius hőbörgőknek sem”.

Orbán Viktor miniszterelnök a résztvevőkkel az 53-as főút Soltvadkertet elkerülő szakaszának átadási ünnepségén Soltvadkert határában (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

„Magyarország életképes és erős ország, amely megerősödve kerül ki a már három éve tartó háború árnyékából is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a következő évben hatalmas gyárak kezdik meg a termelést, sok ezer új munkahely jön létre, a bérek emelkedni fognak, a családok támogatása pedig nő.

„Magyarország mindig arra képes, amire mi képesnek tartjuk magunkat” – hangoztatta a miniszterelnök.

Mint ismert szombaton a miniszterelnök Sopronban az M85-ös autóutat adta át, amely Ausztriával kötötte össze a magyar úthálózatot.