Ukrajna továbbra is próbál belépni a NATO-ba

A kijevi vezetés ugyan belátja, hogy nincs konszenzus a szövetségesek között Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban, ennek ellenére levelet küldött az észak-atlanti szövetségnek, hogy megmutassa, a csatlakozás kérdése nem került le a napirendről – jelentette ki pénteken Olha Sztefanyisina euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes.

„Levelet küldtünk a szövetségeseknek, hogy a NATO-csatlakozás nem került le a napirendről, dacára az ezt övező különböző manipulációnak és találgatásnak” – hangoztatta Sztefanyisina a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.

A hírügynökség, amely betekintést kapott a levélbe, korábban közölte, hogy abban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter arra kérte hivatali partnereit a NATO-tagállamoknál, hogy a szövetség december 3-án kezdődő kétnapos, brüsszeli tanácskozásán hívják meg Ukrajnát a NATO-ba.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Rozdolne és Vorovszke települést – jelentette be pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.

Rozdolje az orosz erők által ostromlott Kurahove várostól délnyugatra, Vorovszke pedig délkeletre fekszik. Az orosz katonai tárca a héten korábban további egy-egy donyecki és harkivi település „felszabadításáról” adott hírt.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint november 23. és 29. között az orosz fegyveres erők egy tömeges és 32 csoportos csapást mértek légi, tengeri és szárazföldi indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal az ukrán hadiiparra, az ezt ellátó energetikai létesítményekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, tengeri és légi drónokat gyártó műhelyekre, fegyverarzenálokra és egyéb katonai raktárakra. A beszámoló említést tett Grom-2-es kísérleti ballisztikus rakéták két és a Neptun hajóelhárító rakétarendszer egy indítóállásának megsemmisítéséről is.

Az összefoglaló szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult és 97 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint az említett időszakban több mint 12 500 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 34 pedig megadta magát, közülük 17-en az oroszországi kurszki régióban. Pénteki bejelentés szerint a harcoló felek kiszolgáltatták egymásnak elesett katonák holttesteit: Oroszország 502, Ukrajna pedig 48 katona maradványait adta át.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt napban az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között 29 tábori lőszerraktárt, három HIMARS és két MRLS sorozatvető-indítóállást, húsz harckocsit és 61 egyéb páncélozott harcjárművet, egy Neptun nagy hatótávolságú rakétát, tíz amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, 15 francia HAMMER és amerikai JDAM irányított légibombát, két HIMARS-rakétát, továbbá 353 repülőgép típusú drónt.

Kurszk megyében az orosz tájékoztatás értelmében az ukrán hadsereg a nap folyamán több mint 340 katonát veszített. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 36 600 embert, 223 harckocsit, 158 gyalogsági harcjárművet, 123 páncélozott személyszállító járművet, 1201 páncélozott harcjárművet, 1056 gépkocsit, 305 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek szerdán tüzérségi és dróntámadást. Az éjszaka folyamán az orosz légvédelem 47 pilóta nélküli ukrán repülőszerkezetet lőtt le hat régió felett – 29 drónt Rosztov megye, nyolcat a Krasznodari terület felett, hármat-hármat Belgorod, Brjanszk és Voronyezs megye, egyet pedig a Krím légterében.

A rosztovi régió Kameszki járásában dróntámadás nyomán tűz ütött ki egy meg nem nevezett ipari létesítményében. A lángok elfojtására 109 embert és 38 műszaki eszközt vezényeltek ki.

Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke a külügyminisztérium moszkvai diplomáciai akadémiáján megtartott pénteki előadásában azt mondta, bizonyítottan több mint hetven ország állampolgárai harcolnak „zsoldosként” az ukrán fegyveres erők oldalán. Közölte, hogy az orosz hatóságok el kívánják érni a büntetőjogi felelősségre vonásukat.

A Krím legfelsőbb bírósága kémkedés címén pénteken 17 évi fegyházra ítélt egy ukrán állampolgárságú jaltai lakost. A tárgyalást zárt ajtók mögött folytatták le.

Nyugati országok Ukrajna „de facto megszállását” tervezik, melynek érdekében egy békefenntartónak nevezett kontingenst vezényelnének az országba – állította pénteken kiadott közleményében az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR).

Az SZVR szerint a Fekete-tenger partvidékének felügyeletét Románia, a nyugati területekét Lengyelország, az ország központi és keleti részét Németország, az északi területekét – beleértve a főváros régióját is – pedig Nagy-Britannia látná el. A kémszervezet közleménye értelmében a terv keretében 100 ezer békefenntartót terveznek Ukrajnába vezényelni.

A szolgálat szerint a német hadsereg az akcióban felhasználná Ukrajna náci megszállásának tapasztalatait.

„A Bundeswehr arra a következtetésre jutott, hogy a rendőri feladatok ellátása lehetetlen lesz ukrán nacionalistákból álló sonderkommandók nélkül. Ezek az egységek új nevet kapnak, de lényegében ugyanazok a banderista kollaboránsok lesznek”

– áll a közleményben.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő az SZVR közleményével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az ukrajnai konfliktus rendezéséhez meg kell oldani azokat a problémákat, amelyek azt okozták. Mint mondta, ez a kérdés mélyebb annál, mint hogy békefenntartó missziót küldjenek a térségbe. A szóvivő így válaszolt arra a kérdésre, hogy Moszkva hozzájárul-e bármilyen békefenntartó erő, például ENSZ-misszió Ukrajnába telepítéséhez.

„Békefenntartók telepítése csak az adott konfliktusban érintett felek beleegyezésével lehetséges. Másodszor, nekünk teljesen világos paramétereink vannak, amelyek a rendezéshez szükségesek” – mondta Peszkov.

Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes Moszkvában újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy egy katonai kontingens Ukrajnába vezénylésével a Nyugat még inkább részese lesz az Oroszországgal való közvetlen katonai konfrontációnak. A tervet provokatívnak minősítette.

„Valójában a Nyugat már most is nagyon mélyen benne van (a konfliktusban), amiről Washington és más nyugati fővárosok döntése tanúskodik, amely jóváhagyja, hogy a nyugati nagy hatótávolságú fegyverekkel az orosz területek mélyén lévő létesítményekre mérjenek csapást”

– mondta.

Szergej Lavrov külügyminiszter pénteken, a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőivel tartott kerekasztal-beszélgetésen a Kreml szóvivőjéhez hasonlóan arról beszélt, hogy az ukrajnai konfliktus rendezése nem lesz tartós a konfliktus okainak megszüntetése nélkül. Arra hívta fel az ukrán válság megoldására irányuló békekezdeményezések szerzőit, hogy az ENSZ Alapokmányának valamennyi elvét vegyék figyelembe.

Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában megsértették az orosz ajkú emberek jogait, törvényben tiltották be az orosz nyelvet, és a kánoni ukrán ortodox egyházat is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Nyugat, amely minden más helyzetben az emberi jogokat helyezi a középpontba, az ukrajnai jogsértések esetében „hallgat, mint a (sült) hal”.

Lavrov pozitív példaként hozta fel a globális biztonságról szóló kínai kezdeményezést, amely rögzíti mindazokat az elveket, amelyeket minden konfliktus megközelítésekor be kell tartani. Az egyik fő elv ezek között az, hogy erőfeszítéseket kell tenni a konfliktus kiváltó okainak azonosítására és felszámolására.