Újabb ukrán települést foglaltak el az oroszok

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban fekvő Visnyeve települést – jelentette be vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium.

A TASZSZ állami hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Visnyeve bevétele lépést jelent Pokrovszk (orosz nevén: Krasznoarmejszk) város bekerítése felé. Szombaton az ugyancsak donyecki Kurahivka és a Harkiv megyei Persotravneve orosz ellenőrzés alá kerüléséről hangzott el hivatalos bejelentés. A TASZSZ, ugyancsak a hadseregre hivatkozva azt jelentette, hogy a Liman irányában fekvő, donyecki Terni községben körülzárták ukrán katonák egy csoportját.

A vasárnapi orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül hármon előrenyomult, és Ukrajnában húsz, a kurszki régióban pedig három ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1700, Kurszk irányában pedig több mint 150 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint egy páncélos technikát szállító vasúti szerelvényt, több, az ukrán hadsereg ellátását szolgáló energetikai és drónösszeszerelő létesítményt, hat lőszerraktárt, két harckocsit és hat egyéb páncélozott harcjárművet, egy nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró és ugyancsak egy vontatott tarackot, négy ATACMS műveleti-harcászati rakétát, egy HIMARS-rakétát, továbbá 47 repülőgéptípusú drónt.

Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett egy gyalogsági harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők több mint 29 250 embert, 180 harckocsit, 102 gyalogsági harcjárművet, 106 páncélozott személyszállító járművet, 1063 páncélozott harcjárművet, 785 gépkocsit, 255 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS és hat MRLS-típusút.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Kiszeljovban egy férfi életét vesztette, az ugyanebben a régióban fekvő Oktyabrszkij faluban négy, a Kurszk megyei Belaja községben és a donyecki Horlivkában pedig három-három civil megsebesült.

Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság vezetője szombaton visszavonta a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges egység harcosainak korábban adott parancsát, hogy ne ejtsenek ukrán hadifoglyot. Kadirov a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az elmúlt napokban több mint kétezer levelet kapott olyan ukrajnai nőktől, akiknek szeretteit mozgósították, és olyan férfiaktól, akik akaratuk ellenére kerültek a frontvonalba. A levélírók, mint állította, mindannyian a parancs visszavonását kérték tőle.

A csecsen vezető azt követően adta ki ezt a parancsot, hogy kedden egy ukrán drón támadta meg az orosz különleges erők gudermeszi egyetemét, amelynek kigyulladt egy használaton kívülinek mondott épülete. Másnap az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Kijevben csapás érte az ukrán fegyveres erők vezérkarának pilóta drónirányító központját.

A hétvégén közölték Moszkvában, hogy az orosz hadsereg október 27-én Donyeckbe evakuálta a harci övezetből Daniel Martindale amerikai állampolgárt, aki a frontvonal másik oldalán két éven át hírszerzési adatokat gyűjtött és továbbított az orosz hadvezetés számára. A Martindaletől kapott információk alapján az orosz fél többször is csapást mért az ukrán infrastruktúrára, hadfelszerelésre és személyi állományra.

Az amerikai az RT televíziónak vasárnap elmondta, hogy az ukrán illetékes szervek, talán az útlevelének köszönhetően, egyszer sem ellenőrizték a telefonját.

Oroszország drónokkal újabb légicsapást indított az ukrán főváros ellen éjszaka, a légiriadó több mint öt órán át, reggelig tartott, az ukrán légvédelem által lelőtt harci drónok roncsai hat kijevi városrészben okoztak károkat – közölték  az illetékes kijevi hatóságok.

Az ukrán hadsereg szombat reggel arról számolt be, hogy a légvédelem a 71 drónból 39-et megsemmisített, további 21 drónt „helyileg elveszítettek”, koordinátáikról nincsenek információik, ötöt pedig „visszaküldtek” Oroszországba.

A lelőtt harci drónok roncsai Kijev hat városrészében csapódtak be, sokemeletes lakóépületek rongálódtak meg, és tüzek keletkeztek – jelentette Szerhij Popko, a Kijevi Városi Katonai Adminisztráció (KVKA) vezetője.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegramon arról számolt be, hogy a támadáshullámnak – az anyagi károkon túl – „áldozatai vannak”.

„Egy újabb éjszaka, egy újabb légiriadó, egy újabb dróntámadás. Az Orosz Föderáció fegyveres erői ismét a régi és megszokott módszereikkel támadták Kijevet” – írta Popko a közösségi médiában.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a légitámadásokat a polgári lakosság elleni terrorcselekménynek nevezte, és kifejtette: a támadások is azt bizonyítják, hogy az Oroszországra és cinkostársaira eddig gyakorlott nyomás nem elegendő. Az elnök szerint Poltava megye középső részén, illetve Szumi és Harkiv megyék északkeleti részein is légicsapásokról számoltak be.

„Idén szinte minden éjjel szembesültünk a Shahed drónok fenyegetésével, olykor még reggel vagy napközben is”

– írta a közösségi médiában, utalva ezzel az iráni gyártású támadódrónok orosz felhasználására. Az ukrán hadsereg pénteken bejelentette, hogy az orosz erők októberben több mint kétezer drónt indítottak polgári és katonai célpontok ellen szerte Ukrajnában.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka szerint az oroszok a teljeskörű invázió óta az egyik leghevesebb támadást intézték az éjszaka Ukrajna ellen. Szombaton délután újabb robbanásokat lehetett hallani Kijevben, és újra megszólaltak a légiriadót jelző szirénák – jelentette a helyszínről az AFP.

Több hullámban orosz drónok támadták vasárnap hajnalban Kijevet – közölte a Kijevi Városi Katonai Adminisztráció (KVKA) vezetője.

Szerhij Popko elmondása szerint személyi sérülés nem volt, az orosz támadás épületeket, elektromos vezetékeket és utakat rongált meg. Később a légierő közölte, hogy az orosz erők összesen 96 drónnal és rakétával támadták vasárnapra virradóan Ukrajnát. Hatvanhat drónt és egy rakétát sikerült elfogni, 27 drónnak nyoma veszett, egy pedig átrepült Fehéroroszországba. Az elfogott drónok lehulló darabjai öt épületben, köztük egy szállodában és egy irodaházban okoztak kisebb károkat. A Telegram közösségi oldalon közzétett fotókon egy épület betört bejáratát, egy másik épület kitört ablakait látni, miközben az úton elektromos vezetékek hevertek.

Kijevben, a környező régiókban és Ukrajna keleti felének túlnyomó részében az éjszaka döntő részében légiriadó volt érvényben.

Később a nap folyamán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét további segítséget kért a külföldi szövetségesektől az ország légvédelme érdekében. „Tegnap este Oroszország több mint 50 csapásmérő drónnal terrorizálta Ukrajnát, és az elmúlt héten több mint 900 bombát, mintegy 30 rakétát és csaknem 500 Sahíd drónt vetett be Ukrajna különböző régióban” – sorolta az X közösségi médiában közzétett posztban, kiemelve, hogy az oroszok főként a „polgári és az alapvető infrastruktúrát” vették célba.

Zelenszkij szerint ezek a támadások kivédhetők lettek volna, ha Kijev elegendő támogatást kap a világtól a kulcsfontosságú területeken. Ezek között említette az Ukrajna biztonságát szolgáló, nagy hatótávolságú képességeket és a valóban hatékony szankciókat, amelyek megakadályozzák, hogy Oroszország a drónok és rakéták gyártásához szükséges alapvető alkatrészeket – különösen a mikroelektronikát – importálja. Hozzátette: országát támogatnák az olyan politikai döntések is, amelyek megakadályozhatják, hogy Oroszország folytassa a háborút.

„Ukrajna ugyanolyan erős biztonságot érdemel, mint minden partnerünk a szabad világban” – fogalmazott Zelenszkij.