Orbán Viktor magyarországi látogatásra hívja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt

Magyarországi látogatásra hívja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt Orbán Viktor.

A kormányfő a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken az izraeli miniszterelnök ellen előző nap a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancsot felháborítóan pimasz és cinikus döntésként értékelte. Egy folyamatban lévő konfliktusba avatkoznak be jogi köntösbe öltözve, de valójában politikai célokból – mondta Orbán Viktor.

Hozzátette: ez önmagában helytelen, és a nemzetközi jog teljes lejáratását eredményezi, s még olaj is lehet a tűzre. Nincs más választás, szembe kell 

A kormányfő közölte: az izraeli miniszterelnöknek szóló meghívásban garantálni fogja, hogy ha eljön, a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéletének semmilyen hatálya nem lesz Magyarországon, „nem fogjuk követni” az ebben foglaltakat.

Kizárólag az izraeli–magyar kapcsolatok minőségéből és állapotából indulunk ki, és Izrael miniszterelnöke kellő biztonságban, érdemi tárgyalásokat tud folytatni itt, Magyarországon – jelentette ki.

Szégyenletesnek és abszurdnak nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki az izraeli miniszterelnök és a védelmi miniszter ellen.

Szijjártó Péter azt írta csütörtöki Facebook-bejegyzésében: a Nemzetközi Törvényszék elfogatóparancsot adott ki az izraeli miniszterelnök és a védelmi miniszter ellen.

„Ez a döntés szégyenletes és abszurd”

– fogalmazott.

A miniszter közölte, telefonon egyeztetett Gideon Szaár izraeli külügyminiszterrel, és biztosította arról: Magyarország elutasítja, hogy a nemzetközi bírósági rendszer bármely intézményét politikai eszközzé tegyék. És „most ez történt” – olvasható a bejegyzésben. Szijjártó Péter azt írta, „a döntés szégyent hozott a nemzetközi bírósági rendszerre azzal, hogy egyenlőségjelet tett egy ördögi terrortámadással megtámadott ország miniszterelnöke és az ördögi támadást végrehajtó terrorszervezet vezetői közé”. A döntés elfogadhatatlan – tette hozzá.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter ellen – tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön.

A közlemény szerint az elfogatóparancsot emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt adták ki, amelyeket az izraeli kormányfő és védelmi minisztere „legalább 2023. október 8. és 2024. május 20. között” követett el.

Kiemelték: alapos okkal feltételezhető, hogy Netanjahu és Galant társelkövetőként büntetőjogi felelősséggel tartozik a következő bűncselekményekért: éheztetés háborús bűne mint a hadviselés egyik módszere, valamint olyan emberiesség elleni bűncselekmények, mint gyilkosságok, üldözés és más embertelen cselekedetek. Alapos okkal feltételezhető, hogy az érintettek büntetőjogi felelősséget viselnek a polgári lakosság elleni támadás szándékos irányításával elkövetett háborús bűncselekményért is – írták. Megállapítható, hogy az állítólagos emberiesség elleni bűncselekmények a gázai polgári lakosság elleni széles körű és szisztematikus támadás részét képezték – tették hozzá.

Közölték továbbá: az ügyben eljáró kamara úgy ítélte meg, alapos okkal feltételezhető, hogy Benjámin Netanjahu és Joáv Galant „szándékosan és tudatosan” fosztotta meg a gázai polgári lakosságot a túlélésükhöz nélkülözhetetlen eszközöktől, beleértve az élelmiszert, a vizet, a gyógyszereket és az orvosi felszereléseket, valamint az üzemanyagot és az áramot, legalább 2023. október 8. és 2024. május 20. között.

Az érintettek nem segítették elő a segítségnyújtást minden rendelkezésükre álló eszközzel, sőt, „szerepet játszottak a humanitárius segítségnyújtás akadályozásában, megsértve ezzel a nemzetközi humanitárius jogot”. Akadályozták a humanitárius szervezetek azon képességét is, hogy élelmiszerrel és más alapvető árukkal lássák el a gázai rászoruló lakosságot. Az érintettek a vádak szerint a gázai polgári lakosságot politikai és nemzeti alapon vették célba. A szándékosan civilek ellen irányuló támadások háborús bűncselekménynek minősülnek – húzták alá.

Közölték továbbá: az elfogatóparancsok a tanúk védelme és a nyomozás lefolytatásának biztosítása érdekében titkosnak minősülnek. Az illetékes kamara azonban úgy döntött, hogy közzéteszi azokat, „mivel úgy tűnik, hogy az elfogatóparancsokban tárgyalthoz hasonló cselekmények továbbra is zajlanak”. A kamara továbbá úgy véli, az áldozatok és családjaik érdeke, hogy tudomást szerezzenek az elfogatóparancsok létezéséről – írták.

Tájékoztattak arról is, hogy a határozat az ügyészség május 20-án benyújtott, elfogatóparancs kiadása iránti kérelmét követi, miután az eljáró kamara elutasította Izraelnek a kérelem megsemmisítése iránti beadványát. Az izraeli beadványra utalva megjegyezték: nem szükséges, hogy Izrael elfogadja a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, mivel a bíróság gyakorolhatja azt a palesztin területeket, Gázát és Ciszjordániát – beleértve Kelet-Jeruzsálemet is – érintő jogköre alapján. Ezenkívül az államok nem jogosultak a bíróság joghatóságának vitatására az elfogatóparancs kibocsátása előtt – tették hozzá.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök antiszemitának nevezte és visszautasította csütörtökön a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsát, amelyet ellene és Joáv Galant, a nemrégiben leváltott izraeli védelmi miniszter ellen adtak ki háborús bűnökkel vádolva őket.

„A Nemzetközi Büntetőbíróság antiszemita döntése egy modern Dreyfus-perrel azonos – és ez is úgy fog véget érni, mint az” – utalt a kormányfő a tizenkilencedik századi Franciaországban lezajlott eljárásra, amelyben egy zsidó katonatisztet, Alfred Dreyfust alaptalanul vádoltak meg hazaárulással.

„Izrael undorral utasítja vissza a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, ennek az elfogult és diszkriminatív politikai testületnek az ellene szóló abszurd és hamis tetteit és vádjait.”

„Nincs igazságosabb Izrael Gázában, 2023. október 7. óta vívott háborújánál, amely azután tört ki, hogy a Hamász terrorszervezet gyilkos támadást indított, és végrehajtotta a zsidó nép ellen a holokauszt óta a legnagyobb mészárlást” – áll Netanjahu hivatalának közleményében. „Olyan korrupt legfőbb ügyész hozta meg a döntést, aki a bőrét igyekszik menteni az ellene szóló súlyos szexuális zaklatási vádak miatt, és olyan elfogult bírák, akiket az Izrael elleni antiszemita gyűlölet hajt” – tették hozzá.

„Semmilyen Izrael-ellenes döntés nem akadályozza meg Izraelt abban, hogy megvédje állampolgárait”

– tette hozzá a kormányfő hivatala.

„Benjámin Netanjahu miniszterelnök nem enged a nyomásnak, nem retten vissza, és nem hátrál meg mindaddig, amíg Izrael el nem éri a hadjárat elején kitűzött összes háborús célját”– zárult a kormányfői közlemény.

Jichák Hercog izraeli elnök szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter ellen háborús bűnök miatt sötét nap az igazságszolgáltatás és az emberiség számára.  

„Az ICC felháborító döntése rosszhiszeműen nevetség tárgyává változtatta az egyetemes igazságszolgáltatást. Megcsúfolja azoknak az áldozatait, akik az igazságért küzdenek – a szövetségesek nácik feletti győzelmétől napjainkig” – vélekedett Hercog közleményében.

Az izraeli államfő szerint a döntésben nem vették figyelembe a máig a Gázai övezetben fogva tartott 101 izraeli túszt, és azt sem, hogy az iszlamista Hamász szervezet cinikusan emberi pajzsként használja saját népét, valamint hogy Izraelt barbár módon megtámadták, ezért joga és kötelessége az önvédelem. Hercog szerint azzal sem foglalkoztak, hogy Izrael a nemzetközi humanitárius jog szerint működő demokratikus ország, amely mindent elkövet a civil lakosság humanitárius szükségleteinek kielégítésére.

Eliav Liblich professzor, a tel-avivi egyetem nemzetközi jogi szakértője szerint az elfogatóparancsok „Izrael történetének legsúlyosabb jogi fejleményei”. „Közvetlenül azt jelentik, hogy a törvényszék tagállamai – 124 ország, az Egyesült Államok kivételével Izrael szinte összes szövetségese – kötelesek lesznek letartóztatni Netanjahut vagy Galantot, ha a területükre lépnek”. Liblich szerint az is lehet, hogy további titkos elfogatóparancsok vannak például az izraeli hadsereg magas rangú tisztjei ellen is, és ez hatással lesz a hadsereg általános megítélésére, a külföldi hadseregekkel való kapcsolataira is. Ha úgy vélik, hogy jogos a bíróság elfogatóparancsa, akkor a külföldi államok habozhatnak, sőt akár teljesen elfordulhatnak az együttműködéstől az izraeli hadsereggel a jogtudósnak a Háárec című újság honlapján megjelent vélekedése szerint.