Kétezer drónnal támadtak októberben az oroszok

Oroszország több mint 2000 drónt indított katonai és polgári célpontok ellen Ukrajna-szerte a múlt hónapban – közölte pénteken az ukrán hadsereg.

Az ukrán hadsereg vezérkarának közleménye szerint az októberben indított 2023 drón közül 1185-öt elfogtak, a többi 735-öt nem sikerült lokalizálni.

„Az ellenség 2024 eleje óta összesen 6987 pilóta nélküli repülő szerkezetet indított Ukrajna területe ellen. Az ellenséges drónok többségének célja polgári célpont, illetve létfontosságú infrastruktúra volt”

– olvasható a közleményben.

Az orosz erők csak októberben húsz alkalommal támadták drónokkal a fővárost is a kijevi városvezetők szerint.

Az ukrán hadsereg a Facebook közösségi portálon azt írta, hogy közel 8000 orosz katona halt meg augusztus 6. óta, amikor az ukrán erők betörtek a dél-oroszországi Kurszki területre. A veszteségek nyolc zászlóaljat érintettek. A bejegyzés szerint az orosz erők hatvan harckocsit és mintegy 200 gyalogsági harcjárművet és páncélozott szállítójárművet veszítettek. További 136 tüzérségi egységet, három helikoptert, valamint több száz drónt is megsemmisítettek a közlemény szerint.

Ukrajna az Oroszország indította háború előtti nulláról mostanra évi egymillióra növelte az aknavető-lövedékek gyártását, de a robbanószerhiány korlátozza a hadiipar fejlesztését

– közölte a stratégiai iparágakért felelős miniszter. Herman Szmetanyin, akit szeptemberben neveztek ki a tárcája élére, a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy Ukrajna növelte a különböző tüzérségi eszközök gyártását, beleértve az aknavető lőszerekét is, de ez még mindig nem elegendő.

Szmetanyin, aki előzőleg az állami tulajdonban lévő hadiipari óriás, az Ukroboronprom vezetője volt, közölte, hogy az egyik fő cél az ukrán rakéták sorozatgyártásának beindítása, de hozzátette, hogy ennek „globális ellátási akadályai vannak”.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Leonidivka, Novoukraijinka és Sahtarszke települést – jelentette be csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz fegyveres erők az október 26. és november 1. közötti időszakban 44 csoportos csapást hajtottak végre egyebek között az ukrán vezérkar drónirányító központjára, a támadó drónok gyártó és tároló létesítményekre, hadiipari vállalatokat ellátó energetikai objektumokra, nyugati fegyverek és felszerelések szállítására használt katonai repülőterekre és vasútvonalakra, lőszerraktárakra, üzemanyagbázisokra, valamint az ukrán hadsereg és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési pontjaira.

Az orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 117 ellentámadást vert vissza az elmúlt hét folyamán.

A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 17 ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 54 pedig megadta magát.

Vlagyimir Rogov, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy a donyecki régió déli részén, Vuhledartól északra, Novoukrajinka és Bohojavlenka község között „lényegében összeomlott” az ukrán frontvonal. Viktor Vodolackij, az orosz parlament alsóházának FÁK-ügyekkel, eurázsiai integrációval és a külhoni oroszokkal foglalkozó bizottságának első elnökhelyettese a TASZSZ hírügynökségnek kijelentette, hogy az orosz erők már látótávoságra vannak a Harkiv megyei Kupjanszktól.

Az orosz hadijelentés az elmúlt hét folyamán Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között nyolc harckocsit és 127 egyéb páncélozott harcjárművet, három amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőt, hét ATACMS műveleti-harcászati rakétát, HIMARS sorozatvetők 26 rakétáját, kilenc francia HAMMER irányított légibombát, egy – földi célok megsemmisítésére átalakított – Sz-200-as légvédelmi rakétát, továbbá 815 repülőgép-típusú drónt.

Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők eddig több mint 28 850 embert veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az Egyesült Államok arra számít, hogy már a napokban bevethetik az észak-koreai katonákat az ukrán csapatok ellen – közölte csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Mint mondta, eddig ugyan nem figyeltek meg összecsapást észak-koreai és ukrán katonák között, de „abból indulnak ki, hogy ez a napokban már megtörténhet”. Kiemelte: Washington abból indul ki, hogy mintegy 8000 észak-koreai katona már a kurszki régióban van, összesen pedig hozzávetőleg 10 ezren vannak Oroszország területén.

A tárcavezető egyben figyelmeztetett, hogy legitim katonai célpontok lesznek, ha bekapcsolódnak a harci tevékenységbe.

Blinken minderről Lloyd Austin védelmi miniszterrel és dél-koreai hivatali partnereikkel közösen tartott washingtoni sajtótájékoztatóján beszélt.

Az amerikai külügyminiszter szerint az észak-koreai katonák tüzérségi eszközök és pilóta nélküli repülőeszközök kezeléséhez és alapvető gyalogsági műveletek végrehajtásához kaptak kiképzést, ami szerinte azt jelenti, hogy bevetésre szánják őket a frontvonalakon.

Mint mondta, dél-koreai kollégáikkal több lehetőséget is megvitattak arra, miként tudnának válaszolni.

Blinken úgy vélte, hogy az észak-koreai katonák bevetése a gyengeség jele Oroszország részéről.

Az amerikai diplomácia vezetője szerint Kínának az egész nemzetközi közösséggel együtt követelnie kell, hogy Észak-Korea hagyjon fel provokációival. Hozzátette, hogy a héten „erőteljes beszélgetést” folytattak Pekinggel.

A dél-koreai hírszerzés korábban arról számolt be, hogy az észak-koreai csapatok orosz egyenruhákat kaptak és hamis személyazonosságot.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csalódottságát fejezte ki szövetségesei reakciói miatt. A KSB dél-koreai tévécsatornának adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a Nyugat válasza „a nullával ér fel”. Egyben úgy fogalmazott, hogy meglepte Kína hallgatása az ügyben. Szerinte Oroszország a nyugati országok reakcióit próbálja kipuhatolni, és lanyha válasz esetén további észak-koreai katonákat küldhet Ukrajna ellen.

Észak-Korea kész a győzelemig segíteni Oroszországot az ukrajnai konfliktusban – jelentette ki Coj Szon Hi észak-koreai külügyminiszter, amikor pénteken Moszkvában fogadta őt Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője.

„Semmi kétségünk sincs afelől, hogy az Oroszországi Föderáció tisztelt elnöke, Vlagyimir Putyin bölcs vezetése alatt az orosz hadsereg és nép elkerülhetetlenül nagy győzelmet arat a szuverén jogok védelméért és az állam biztonságának megóvásáért folytatott szent harcában. Ismételten hitet teszünk amellett, hogy a győzelem napjáig mindig szilárdan ki fogunk állni orosz bajtársaink mellett” – mondta az észak-koreai külügyminiszter.

„Kim Dzsong Un, a KNDK elnöke a különleges hadművelet kezdetétől fogva azt az utasítást adta, hogy ne legyünk tekintettel senkire, változatlanul és erőteljesen támogassuk és segítsük az orosz hadsereget és az orosz népet” – mondta.

Rámutatott, hogy az Egyesült Államok és más nyugati országok, azzal, hogy Kijevet fegyverekkel látják el, „megpróbálnak hosszú távú háborút folytatni Ukrajnában Oroszország ellen”. Azt mondta, hogy a Koreai-félszigeten a helyzet nagyon veszélyes és instabil állapotba került az amerikaiak és szövetségesei fellépése miatt. Megerősítette, hogy Phenjan nem szándékozik változtatni a nukleáris erőinek megerősítését célzó irányvonalán.

Lavrov azt hangoztatta, hogy a KNDK-val kötött stratégiai partnerségi szerződés új minőségi szintre emelte a kétoldalú viszonyt. A megállapodás célját a kapcsolatok elmélyítésében minden téren és az északkelet-ázsiai régió és az egész kontinens helyzetének stabilizálásában nevezte meg.

A tárcavezető közölte Oroszország és a KNDK hadserege és különleges szolgálatai között szoros kapcsolat alakult ki, ami lehetővé teszi a fontos feladatok megoldását a biztonság területén.

Bejelentette, hogy a kereskedelmi és gazdasági együttműködéssel foglalkozó orosz-koreai kormányközi bizottság következő ülését novemberben Phenjanban fogják megtartani. Kilátásba helyezte, hogy ezen olyan „ajánlásokat” fognak kidolgozni, amelyek lehetővé teszik a kétoldalú kereskedelmi, befektetési és gazdasági kapcsolataink fokozatos növelésének folytatását.

Lavrov azt is hangsúlyozta, hogy Moszkva nagyra értékeli „az aktív kapcsolatokat a kulturális, humanitárius cserék, az oktatás területén, és eltökélt szándéka, hogy továbbfejlessze őket”.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken, újságírói kérdésre reagálva nem kívánta kommentálta azokat az állításokat, amelyek szerint észak-koreai katonákat vezényeltek Oroszországba, akik készek részt venni az ukrajnai konfliktusban.

„Nincs mit hozzátennem ahhoz, amit korábban már kijelentettünk ebben a témában” – mondta Peszkov.