Izrael harcban áll, közben politikai támadás Netanjahu ellen

A belbiztonsági szolgálat vádjai alapján letartóztatták a kormányfő szóvivőjét, Eli Feldsteint, aki a gyanú szerint titkos dokumentumokat szivárogtatott ki a sajtónak. Az ügy komoly belpolitikai vitát generált a közel-keleti országban - írja a hirado.hu.

A bíróság az izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu szóvivőjén, Eli Feldsteinen kívül elrendelte az ügy két másik gyanúsítottjának előzetes letartóztatását is, negyedik társukat azonban szabadlábra helyezte.

A vádak szerint az érintettek

államvédelmi szempontból különösen érzékeny hírszerzési adatokat adtak át

a miniszterelnöki szóvivőnek, aki pedig azokat továbbította a külföldi médiának. Az izraeli miniszterelnök közvetlen munkatársát, aki korábban Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter, majd az izraeli hadsereg szóvivője is volt, még azzal is megvádolták, hogy valójában azért szivárogtatta ki az érzékeny minősítésű információkat, mert a Hamásszal folytatott túsztárgyalások ügyében befolyásolni akarta a közvéleményt, ezáltal pedig az események menetét. A nyomozók szerint a szóban forgó dokumentumokat a közvélemény manipulálását célzó kampány részeként ráadásul még meg is hamisították.

A dokumentumok természetesen nyilvánosságra kerültek: több lap is úgy közölte le azokat, mintha meg nem nevezett izraeli biztonsági forrásoktól származnának. Eszerint a Gázai övezetben már csak húsz elrabolt túsz van életben. Továbbá az a hír is felbukkant, hogy a palesztinok mintegy húsz túszt a Hamász vezetője, Jahja esz-Szinvár közvetlen környezetébe koncentráltak, hogy a szerencsétleneket mintegy élő pajzsként használják fel.

Az izraeli hírszerzés ezeket a híreket az elmúlt napokban rendre cáfolta.

A katonai elhárítás azt követően indítványozta a belbiztonságnál a teljes körű belső vizsgálat elindítását, hogy a német Bild című újság szeptember 6-án a Hamász vezetőjének utasításaiként közzétett egy olyan dokumentumot, amely akár még meg is akaszthatta volna a túsztárgyalásokat.

A német újság cikkét később a teljes izraeli média átvette és úgy mutatta be, mintha hiteles információkon alapulna. A londoni székhelyű zsidó hetilap, a Jewish Chronicle pedig arról írt, hogy azért szükséges az izraeli jelenlét fenntartása a gázai–egyiptomi határon, mert a Hamász túszokat csempészhet át Egyiptomba.

A sajtónak kiszivárogtatott dokumentumbotrány fő gyanúsítottja Eli Feldstein, a miniszterelnök szóvivője, aki Benjámin Netanjahu és kabinetfőnöke, Cachi Braverman közvetlen irányítása alatt dolgozik.

Lapinformációk szerint a nyomozók most arra próbálnak fényt deríteni, hogy Feldstein saját akaratából vagy utasításra cselekedett? Ez utóbbi esetben természetesen arra is kíváncsiak, hogy kinek az utasítására szerezte meg a titkosított dokumentumokat, majd adta át azokat a külföldi médiának.

Az ügy kapcsán a hirado.hu megkérdezte Novák Attila Izrael-szakértőt. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Molnár Tamás Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint Izraelben mindenre akad példa, hiszen a közel-keleti államban nemcsak miniszterelnök, de államelnök ellen is indult már vizsgálat, az érintettek ráadásul a bírósági ítélet után börtönbe kerültek. Novák Attila hangsúlyozta: Moshe Katzav egykori államelnök 2007-ben lemondott a hivataláról, majd elítélték. Ehud Olmert ellen pedig még miniszterelnök korában zajlottak rendőrségi vizsgálatok. De a Netanjahu miniszterelnök elleni vizsgálatok és vádak is ismertek.

Novák Attila szerint Izraelben a sajtó nagyon erős pozíciókkal rendelkezik és többnyire nem a kormányzó erők érdekeit, szempontjait képviseli. Az alkotmány alapján szintén nagyon erős pozíciókkal rendelkező bírói hatalmi ág ráadásul harcban áll a miniszterelnök és köréhez köthető jogi forradalommal. A szakértő kijelentette: „Ez az az ország, ahol Jichak Rabin miniszterelnöknek azért kellett 1977-ben lemondania posztjáról, mert nyilvánosságra került, hogy ő és Lea nevű felesége illegális amerikai bankszámlával rendelkeznek.”

A hirado.hu kérdésére, mely szerint elképzelhetőnek tartja-e, hogy a most hivatalban lévő izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu szóvivőjének, Eli Feldstein letartóztatásának napvilágot látott ügyében felbukkanhatnak dezinformáló elemek, Novák Attila kijelentette: jelenlegi formájában „nem átlátható a történet, amit a sajtóból lehet tudni, az egy dezinformációs kísérlet, mégpedig vélhetően a miniszterelnök részéről. Azt nem hiszem, hogy az izraeli ellenzék vagy az igazságszolgáltatás, esetleg a sajtó Irán és szövetségesei érdekeit képviselnék”.

Novák Attila a kulisszák mögött két lehetőséget lát. Az egyik szerint Feldstein utasításra cselekedett. Ebben az esetben a szálak a kormány legfelsőbb köreiig vezethetnek, ez pedig azt jelentené, hogy valójában magát a hivatalban lévő izraeli miniszterelnököt kívánták ellehetetleníteni. A másik lehetőség, hogy „dezinformációs kísérlet történt. Mi is ki vagyunk szolgáltatva a médiának, mindenki a preferenciái szerint értékeli a híreket. Mindenesetre az izraeli sajtó régóta ír arról, hogy a miniszterelnök igazából Donald Trump amerikai elnökké választására várt, a túszok kiszabadításának kérdését pedig háttérbe szorította a saját érdekeihez képest. Yoav Gallant honvédelmi miniszter menesztése is ebbe a sorba illik, és nem megnyugtató üzenet. Ebből a szempontból annak is van logikája, amit a vádak állítanak” – mondta a hirado.hu kérdésére Novák Attila.

A jeruzsálemi körzeti bíróság elutasította Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kérését, hogy tíz héttel halasszák el bíróság előtti vallomástételét korrupciós ügyében – jelentette a bíróság szerdán.

Az előzetes terveknek megfelelően december 2-án fog megkezdődni a pernek azon szakasza, amelyben Netanjahu vallomást tesz, és kérdéseket tesznek fel neki a vád, a védelem, és a bíróság képviselői.

„Nem győződtünk meg arról, hogy lényegi változás történt, mely igazolná megjelenésének elnapolását”

– vélekedett a bíróság a védelem kérésének elutasításakor. A kormányfő védőügyvédei már július 9-én is megpróbálták elhalasztani a meghallgatást, de akkor is elutasították, hogy csak 2025 márciusában kezdődjön meg a pernek ez a szakasza.

Az eljárás terv szerinti folytatását kérte az ügyész is, indoklása szerint azért, mert a halasztás „a közérdekkel ellentétes”. Az ügyészség azt is állította, hogy a Netanjahu kérelmében szereplő összes indok már a bíróság elé került, „és figyelembe vették a vallomás kezdő időpontjának meghatározásakor”.