A Patrióták nem támogatják Ursula von der Leyen új csapatát

Az uniós parlament Patrióták frakciója nem támogatja szavazatával az új, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot, mert ez a bizottság a változatlanságot, és hátsó paktumokat jelent, és mindazon rossz döntéseket tükrözi vissza, amelyek az elmúlt öt évben krízishelyzetbe juttatták Európát - jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője szerdán Strasbourgban.

 A politikus a biztosok testületével és a bizottság programjával kapcsolatos plenáris vita előtt nyilatkozva hangsúlyozta: "A Patrióták pozíciója egyértelmű, és ezen belül a Fidesz delegációé is: mi és az az európai többség, amely ránk szavazott az uniós parlamenti választásokon, változtatást akarunk az európai politikában" Véleménye szerint a jelenlegi politika egész Európát egy csődhelyzet felé vezeti, például az illegális migráció, a brüsszeli adminisztráció centralizmusa, illetve a gazdálkodóellenes "méregzöld" politika kérdésében, továbbá háborúpárti álláspontot képvisel. "Választóink, többségben egész Európában, a változást akarták, ehhez képest az új bizottság a változatlanságot erősíti meg, amelyet az Európai Parlamentben köttetett néppárti-balliberális paktum is támogat" - mutatott rá. Mint mondta ez az elfogadhatatlan, az elkövetkező öt évet meghatározó megegyezés továbbra is illegális migrációt, háborúpártiságot és ideológiai alapon vezérelt politizálást, valamint tagállamok uniós pénzekkel való zsarolását vetíti előre. A biztosjelöltek uniós parlamenti meghallgatásával kapcsolatban elmondta: már politikailag előre eldöntötték, hogy mely jelölttel "kötekednek", melyikkel nem, függetlenül a szakmai felkészültségtől. "Várhelyi Olivér biztosjelölt meghallgatása során szakmai felkészültségről, hozzáértésről tanúskodott, nem tudtak ebbe belekötni, ennek ellenére már előre, a meghallgatás előtt nyilvánvalóvá tették, hogy nem fogják könnyen átengedni" - emlékeztetett. Gál Kinga hangsúlyozta: a Patrióták frakciója a Fidesszel a változást képviseli az EU-ban. "Egyértelmű, hogy a választóink mindenhol a változás hangját akarják, békét, az illegális migráció megállítását, határvédelmet akarnak, és az ideológiamentességet a legfontosabb kérdésekben, továbbá szuverenitásuk megőrzését" - zárta nyilatkozatát a képviselő.

Reformokhoz és beruházásokhoz kötné a mai napig nem tisztázott, 35 milliárd eurós ügye után nemrég újabb pénzügyi botrányba keveredett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság újraválasztott elnöke az uniós pénzek kifizetését. Brüsszeli értesülések szerint a Donald Tusk jobbkezeként ismert Piotr Serafin volt lengyel diplomata jelentős hatásköröket kap az EU költségvetése felett.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentős személyi átcsoportosítást tervez, hogy

megerősítse az EU közös, 1,2 billió eurós kasszája feletti ellenőrzést.

Az átalakítás keretében a bizottság reformosztályának közel 200 tisztviselőjét összevonják az EU „post-pandemic” pénzalapjáért felelős részleggel – közölte több uniós tisztviselő a Politico című brüsszeli lappal.

Macerás folyamat

A közvetlenül általa felügyelt alapok összevonásával von der Leyen megerősítené a költségvetés elosztása feletti befolyását – emeli ki a brüsszeli lap.

A bizottság elnöke által javasolt új szabályok értelmében az országoknak úgynevezett „gazdasági reformokat” kellene végrehajtaniuk, hogy cserébe hozzájuthassanak az uniós finanszírozás rájuk eső részéhez. Von der Leyen elképzelésének megvalósítása érdekében olyan – országonként eltérő – tervek kidolgozását javasolta, amelyek a kifizetéseket az úgynevezett „reformokhoz” és a Brüsszel által előírt beruházásokhoz kötik.

Csakhogy – derül ki a Politico cikkéből – ezeket a változtatásokat, melyeket várhatóan 2025 második felében terjesztenek elő,

mind a 27 uniós tagállamnak egyhangúlag kell jóváhagynia.

Von der Leyen zűrös ügyei

Az átszervezés első fázisában az Európai Bizottság a már meglévő, 192 fős reformokért felelős főosztályát – amelyet Reform Főigazgatóságnak neveznek – összevonhatja a jelenleg az elnök irányítása alatt működő behajtási egységgel. Várhatóan a gazdaságélénkítési alap munkatársait is átcsoportosítják majd az országos „készpénzreform-terveket” felügyelni, amint a jelenlegi programjuk 2026-ban lejár.

A tisztviselők úgy vélik, hogy a lépés, ha jóváhagyják, a hatalmat von der Leyenre ruházza át a regionális finanszírozásért felelős biztos rovására, aki jelenleg a reformok osztályát irányítja.

Von der Leyenről nemrég derült ki, hogy mintegy

napi 1000 eurót fizetett ki uniós pénzekből egy tanácsadójának.

(Peter Strohschneider, egy középkori történelemmel foglalkozó egyetemi tanár napi 973,79 euró – mintegy 380 ezer forint – díjazásban részesült a Stratégiai párbeszéd az Európai Unió mezőgazdaságának jövőjéről című jelentés elkészítéséért). Ursula von der Leyen a mai napig nem tisztázta magát korábbi, az EU történetében példátlan pénzügyi botránya kapcsán.

Ismert: összesen 35 milliárd euró értékben kötött szerződést a Pfizer amerikai gyógyszergyártó céggel 1,8 milliárd adag koronavírus elleni vakcina beszerzéséről. A részleteket pusztán sms-üzenetekben egyeztette Albert Bourlával, a Pfizer vezérigazgatójával.

Tusk embere

Az Euronews úgy értesült: von der Leyen tervezett „reformjai” jóvoltából Donald Tusk uniós jobbkeze,

Piotr Serafin volt lengyel diplomata jelentős befolyásra tesz szert az EU költségvetése felett.

Ez jelentős győzelem Varsó számára, amely jelenleg az uniós támogatások legnagyobb nettó kedvezményezettje. A bizottság adatai szerint 2023-ban Lengyelország 7 milliárd euróval több uniós támogatást kap, mint amennyit Brüsszelnek befizetett – írja az euronews.

A szabadságért folytatott harc összeköt minket, európaiakat, múltunkat és jelenünket, nemzeteinket és nemzedékeinket, számomra ebben rejlik az Európai Unió létjogosultsága és hajtóereje – hangsúlyozta Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban az Európai Parlamentben.

Von der Leyen az uniós törvényhozó testület plénuma előtt bemutatta az új Európai Bizottság tagjait és elkövetkező mandátumának programját.

Beszédében hangsúlyozta: az EU szabadsága és szuverenitása a gazdasági erejétől függ, attól, képes-e versenyezni, újítani és termelni, szociális modellje pedig a gazdasági kilátásoktól, illetve a demográfiai változásokra adott válaszoktól függ.