A németek megkezdték az óvóhelyek nyilvántartásba vételét

Németországban megkezdték a bunkerek és más megerősített építmények összeírását, amelyek óvóhelyként szolgálhatnak a civilek számára egy támadás esetén – közölte hétfőn a berlini belügyminisztérium.

A tárca szóvivője azt mondta, hogy az óvóhelyek listáján szerepelnek majd föld alatti metróállomások, parkolók, középületek, de magánkézben lévő ingatlanok is. A tervek szerint egy telefonos alkalmazáson keresztül lehet majd tájékozódni a bunkerek pontos helyéről.

A szóvivő beszélt arról is, hogy

az embereket biztatják, alakítsanak ki óvóhelyeket saját otthonaikban a pincék, illetve garázsok átalakításával.

Az illetékes ugyanakkor nem tudott ütemtervvel szolgálni, mondván mindez egy hatalmas projekt, amely „némi időt” fog igénybe venni a polgári védelem, a katasztrófavédelem és más, érintett hatóságok közreműködésével.

A 83 milliós Németországban a korábbi mintegy 2000-ből mára 579 bunker maradt, amely zömmel a második világháború, illetve a hidegháború idejéből származik. A létesítmények mintegy 480 ezer embert képesek befogadni.

Az ukrajnai háború kitörése után a német hatóságok leállították a tulajdonukban lévő erődített építmények eladását; addigra az állam és intézményei több mint 300 bunkert adtak magántulajdonba.

A szóvivő elmondta, hogy a terv kulcspontjaiban magas rangú tisztségviselők egy júniusi tanácskozáson állapodtak meg és jelenleg különleges munkacsoport dolgozik a megvalósításon.

Közel negyven ember megsebesült a Harkivot, Odesszát és más településeket ért orosz légicsapásokban hétfőn, több lakóépületekben és a civil infrastruktúrában komoly károk keletkeztek – közölte az ukrán légierő.

A közel másfél milliós Harkiv egyik központi lakónegyedében hétfő reggel csapódott be egy SZ-400 típusú orosz légvédelmi rakétarendszer lövedéke – tette közzé hivatalos Telegram-csatornáján Oleh Szinyehubov kormányzó. A déli adatok szerint 23 ember megsebesült, közülük 14-en szorulnak kórházi kezelésre. 40 épületben keletkeztek károk. A becsapódás helyszínén tűz ütött ki, amelynek következtében egy épület homlokzata és három gépkocsi kiégett.

Odessza központját helyi idő szerint délelőtt 10 órakort érte orosz ballisztikus rakétatalálat, annak következtében 11 ember megsebesült

– közölte a megyei ügyészség sajtószolgálata. Lakóépületek, egy klinika, irodahelyiségek, egy iskola és sportcsarnok, kereskedelmi létesítmények és gépjárművek rongálódtak meg. A háborús törvények és szokások megsértése miatt az ügyészség vizsgálatot indított.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegramon közzétett bejegyzése szerint Odesszában egy rakéta törmelékei okozták a pusztítást. Zaporizzsját több tucat drónnal támadták, ott megsebesült egy gyermek – írta.

Zelenszkij szerint az orosz támadásokat nyomásgyakorlással, a támadóeszközökben felhasznált alkatrészekhez való hozzáférés blokkolásával és újabb Ukrajnának szánt fegyvercsomagokkal lehet megállítani.

A légierő jelentése szerint az orosz hadsereg 145 drónnal támadta Ukrajnát hétfőre virradó éjjel, a légvédelem 71 célpontot megsemmisített, további 71 eltűnt a radarokról. A légierő arra is felhívta a figyelmet, hogy az ellenség taktikát változtatott: már nem csak éjszaka, de napközben is beveti a drónokat, egyéb támadó eszközök mellett.

Szakértők és a volt védelmi miniszter figyelmeztették a brit kormányt, hogy vizsgálják felül az ország „szánalmasan gyenge” rakétavédelmi képességeit. A felhívást azt követően fogalmazták meg, hogy Oresnyik típusú hiperszonikus ballisztikus rakétákkal támadta Oroszország Ukrajnát.

A szakértők szerint a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy az Egyesült Királyság nem rendelkezik az izraeli Vaskupolához fogható, többrétegű légvédelmi rendszerrel, Tobias Ellwood egykori védelmi miniszter szerint Nagy-Britannia akkor is védtelen lenne egy nagyszabású rakétatámadással szemben, ha Oroszország nem rendelkezne Oresnyik rakétákkal – írja a Daily Mail.

„Washingtonhoz és az összes, a szeptember 11-ei támadást követően telepített védelmi rendszeréhez képest London egy béna kacsa” – mondta Ellwood, aki szerint az orosz ballisztikus rakétacsapásoknak ébresztőt kellene fújni a brit kormányzatban. Válaszul a brit védelmi minisztérium közzétette azoknak a harcrendszereknek a listáját, többek között a Sky Saber-rendszerekre vonatkozó adatokat is, amelyek a szigetországot védik. Szakértők szerint a Sky Saber védelmi rendszerek ráadásul a Falkland-szigeteken és Lengyelországban teljesítenek szolgálatot. „Az oroszok minden este több mint százötven rakétát és drónt lőnek ki Kijevre,

nekünk meg csak három Sky Saber kilövőállásunk van, és csak nyolc rakétával lehet őket megtölteni”

– mondta egy szakértő.

Lord Dannatt, a hadsereg korábbi vezérkari főnöke szerint az 1997/98-as védelmi felülvizsgálat előtt volt egy rakétavédelmi program, de azt törölték, és a forrásokat a védelmi költségvetés fennmaradó részére irányították át. Felszólította a minisztériumot, hogy vizsgálja felül a rakétaelhárítási előírásokat. A védelmi minisztérium úgy reagált, hogy Nagy-Britannia „robusztus” védelmi rendszerrel rendelkezik.

Az orosz légvédelem lelőtt nyolc ellenséges ballisztikus rakétát – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

A tárca tájékoztatása szerint a légvédelem megsemmisített nyolc amerikai JDAM irányított légibombát és 45 drónt is. A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 19 ellentámadást visszavert. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1300, Kurszknál pedig több mint kétszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy Harkivban találat érte a „neonáci” ukrán Kraken különítmény főhadiszállását. Lebegyev úgy tudja, hogy a robbanás után több mint egytucatnyi mentőautó érkezett a helyszínre.

A TASZSZ hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy Csasziv Jarban a város legnagyobb erődítménye, a tűzálló anyagokat gyártó üzem területén folynak a harcok.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között több katonai repülőteret és az ukrán hadiipart ellátó energetikai létesítményt, négy lőszerraktárt, egy harckocsit és négy egyéb páncélozott harcjárművet, továbbá egy amerikai gyártmányú, 155 milliméteres M777-es vontatott tarackot.

Moszkva szerint a kurszki régióban a nap folyamán egy ukrán harckocsit és nyolc egyéb páncélozott harcjárművet semmisítettek meg. Az augusztus 6-án oda betört ukrán erők eddig több mint 35 510 embert, 217 harckocsit, 152 gyalogsági harcjárművet, 121 páncélozott személyszállító járművet, 1197 páncélozott harcjárművet, 1027 gépkocsit, 304 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek – teszik hozzá.

Az orosz statisztika szerint meghaladta a 19 500-at háború kezdete óta Ukrajnában megsemmisített harckocsik és egyéb páncélozott járművek száma, a tábori lövegeké és aknavetőké pedig a 18 500-at.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek hétfőn tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Sebekinóban és a Herszon megyei Hola Prisztyany-i járásban egy-egy civil vesztette életét.

Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak „a kijevi rezsim bűncselekményei” ügyében illetékes nagykövete a RIA Novosztyi hírügynökségnek szemtanúkra hivatkozva azt állította, hogy az ukrán hadsereg Szelidovében, két-három nappal a város orosz bevétele előtt, meggyilkolt több tucatnyi civilt, hogy a történteket megpróbálja „második Bucsaként” beállítani a nyugati média számára. A diplomata azt mondta, hogy az esetet jelenleg orosz nyomozati szervek vizsgálják.

A Donyecktől mintegy 40 kilométerre nyugatra fekvő Szelidove „felszabadításáról” az orosz védelmi minisztérium október 29-én tett bejelentést.

Az orosz Nyomozó Bizottsága (SZK) közölte, hogy a kurszki régióban civilek ellen elkövetett bűncselekmények miatt terrorizmus és zsoldostevékenység címén büntetőeljárást indított Sarunas Jasiukevicius litván állampolgár ellen.