Zelenszkij állítja, rövidesen bevetik a koreai katonákat

Az ukrán hírszerzés értesülései szerint Oroszország október 27-28-án küldi harcba az első észak-koreai katonai egységeket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a közösségi oldalakon.

Az államfő közlése szerint Olekszandr Szirszkij főparancsnok pénteken beszámolt neki az észak-koreai katonák részvételéről a háborúban Oroszország oldalán.

Hírszerzési információk szerint már október 27-28-án az első észak-koreai katonákat beveti Oroszország a harci övezetekben.

„Ez nyilvánvaló eszkalációs lépés Oroszország részéről, ami komoly dolog, szemben azokkal a dezinformációkkal, amelyeket mostanában Kazanyban sokat lehetett hallani” – jegyezte meg Zelenszkij, utalva a BRICS-országok kazanyi csúcstalálkozójára. „A világ világosan látja, mit akar valójában Oroszország, és ez nem más, mint a háború folytatása, ezért van szükség a világ vezetőinek elvi és határozott reagálására. Észak-Korea tényleges részvételét a harci cselekményekben nem csukott szemmel és zavart megjegyzésekkel kell kezelni, hanem kézzelfogható nyomást kell gyakorolni Moszkvára és Phenjanra, hogy tartsák be az ENSZ Alapokmányát, a helyzet eszkalálásáért pedig meg kell őket büntetni” – szögezte le az elnök.

Szirszkij a Telegramon cáfolta, hogy bekerítették volna az ukrán csapatokat a kurszki régióban, szavai szerint ez orosz dezinformáció.

Az ukrán fegyveres erők 82. különálló légideszant dandárja videofelvételt tett közzé az oroszországi Kurszk megyében megsemmisült orosz harckocsikról, egyéb páncélozott harcjárművekről és haditechnikai eszközökről. „A halál útja a kurszki régióban. Ez egy megsemmisült ellenséges haditechnikával kikövezett út, egy kiégett nyom, amelyet az ellenség hagyott maga után, amikor legyőzték. A 82. légideszant dandár ejtőernyősei és az ukrán erők más egységei módszeresen tüntették el az ellenség katonai felszerelését a föld színéről, csak hamut és törmeléket hagyva a világ második legerősebb hadseregéből” – írták a deszantosok a videóhoz mellékelt szövegben. Hozzátették, hogy a „hírhedt” orosz 155. tengerészgyalogos dandár szenvedte el a legnagyobb veszteséget a hadfelszerelés tekintetében.

Az ukrán légierő jelentése szerint péntekre virradóra az orosz erők 63 drónnal támadták Ukrajnát, ebből a légvédelem 36-ot semmisített meg, 16-nak pedig nyoma veszett.

A keleti Harkiv megyei ügyészség arról tájékoztatott, hogy reggel az orosz csapatok rakétasorozatvetővel nyitottak tüzet Borava falura, ahol emiatt meghalt egy 61 éves nő.

Vadim Filaskin, a szomszédos Donyeck megye kormányzója pénteken közölte, hogy az orosz csapások következtében öt ember halt meg és legalább egy szenvedett sérüléseket előző nap a régióban.

Reggel az oroszok a déli Herszon város központját ágyúzták, ahol két ember sebesült meg – tette közzé Roman Mrocsko, a város vezetője. Később Olekszandr Prokugyin, a megye kormányzója közölte, hogy orosz dróntámadás ért egy autópályán közlekedő személyautót, aminek következtében egy 72 éves férfi életét vesztette, egy másik embert pedig sérülésekkel kórházba szállítottak.

Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az ukrán erők csapást mértek egy orosz Buk-M3 légvédelmi rendszerre, és megsemmisítettek egy Buk-M2 rakétairányító radarállomást az orosz megszállás alatti luhanszki régióban. A kijevi katonai vezetés reggeli helyzetjelentése szerint az elmúlt 24 órában 187 katonai összecsapás volt az ellenséggel a fronton, a legtöbb, ötvenöt Pokrovszk térségében. A vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 686 ezret – előző nap mintegy 1630 főt veszítettek -, az ukrán erők csütörtökön egyebek mellett hét orosz harckocsit, 34 tüzérségi és egy légvédelmi fegyvert, valamint 73 drónt semmisítettek meg.

Összhangban volna a nemzetközi joggal, ha Észak-Korea katonákat küldene Oroszország támogatására Ukrajna ellen – jelentette ki pénteken Kim Dzsongju észak-koreai külügyminiszter-helyettes, anélkül, hogy megerősítette volna ilyen lépés megtörténtét.

„Amennyiben valóban lenne olyan dolog, amiről a világ sajtója cikkezik, akkor úgy vélem, az összhangban volna a nemzetközi jog előírásaival, noha nyilvánvalóan lesznek olyan erők, amelyek ezt illegálisnak próbálják feltüntetni” – fűzte hozzá.

Kim Dzsongju, aki minisztériuma oroszországi ügyekért felelős helyettes vezetője, a KCNA állami hírügynökség által idézett angol nyelvű közleményben hangsúlyozta: a külügyminisztérium nem avatkozik bele a védelmi tárcához tartozó ügyekbe.

A kijevi vezetés és nyugati szövetségesei is azt állítják: bizonyítékuk van arra, hogy Phenjan katonák ezreit küldte Oroszországba, ahol később bevethetik őket az Ukrajna elleni harcokban. Korábban mind Moszkva, mind Phenjan alaptalan szóbeszédként utasított vissza ilyen értesüléseket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azonban arra az újságírói felvetésre, miszerint műholdas felvételek szerint észak-koreai katonák vannak Oroszországban, azt mondta: a képek „komoly dolgok, és ha vannak ilyenek, az azt jelenti, hogy tükröznek valamit”. Hangsúlyozta, hogy az Oroszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) közötti együttműködés a két ország belügye.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken az ukrán hírszerzésre hivatkozva azt állította, hogy Oroszország október 27-28-án küldi harcba az első észak-koreai katonai egységeket.

A holland hírszerzés megerősítette, hogy legalább 1500, ha nem több észak-koreai katona érkezett Oroszországba, akik különleges katonai egységben teljesítenek szolgálatot, és kezdetben valószínűleg az orosz határ menti Kurszk térségében fogják őket bevetni – közölte Ruben Brekelmans védelmi miniszter a holland kabinet minisztereinek pénteki tanácskozását megelőzően.

A Nyugat ezt nem fogadhatja el, erre az egyértelmű eszkalációs szándékra megfelelő választ kell adni – hangsúlyozta Brekelmans, akit a De Telegraaf holland napilap idézett.

Mint mondta, az észak-koreaiak bevetésével Oroszország azt próbálja tesztelni, hogy mennyire hatékony az észak-koreai haderő, továbbá azt, hogy bevetésükre miként reagál a Nyugat.

Rámutatott, hogy meglehetősen bonyolult lesz lépéseket tenni Észak-Korea ellen, mert már oly sok szankció van érvényben ellene, azonban véleménye szerint „nagyon világos jelzést” kell küldeni Phenjannak és Moszkvának.

Kurszk után az észak-koreaiak valószínűleg más helyeken is bevetésre kerülnek, véli a miniszter. „Ez a mi válaszlépésünktől is függ majd” – tette hozzá.

Szerdán a NATO és az Egyesült Államok is megerősítette az észak-koreai haderő oroszországi jelenlétét.

Farah Dakhlallah NATO-szóvivő azt nyilatkozta, „a szövetségeseknek bizonyítékaik vannak arra, hogy Phenjan csapatokat küldött Oroszországba. „Ha ezeket a csapatokat arra szánják, hogy Ukrajnában harcoljanak, az jelentős eszkalációt jelentene, és az újabb jele lenne annak, hogy Oroszország jelentős veszteségeket szenved a frontvonalakon” – mondta.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerint „még nem tudni, hogy pontosan mire készülnek ott a phenjani erők, de dél-koreai és ukrán figyelmeztetések arra utalnak, hogy Oroszország oldalán kívánnak csatlakozni az ukrajnai háborúhoz”.