Ukrajnai háború: Fico a Nyugat felelősségéről beszélt

A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.

„Ez egy olyan háború, amelyet Oroszország a nemzetközi jog megsértésével robbantott ki. Ma azonban a Nyugat a háború folytatását támogatja, hogy ezzel térdre kényszerítse Oroszországot” – mondta Fico a TA3 hírtelevízió műsorában. Hangsúlyozta egyben, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása egy harmadik világháborúhoz vezethet.

„Nem jó ötlet Ukrajnát felvenni a NATO-ba, mert az veszélyes volna az egész világ számára. Ukrajnának e helyett semlegesnek kellene maradnia, cserébe pedig biztonsági garanciákat kapna”

– húzta alá Fico, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgynevezett Győzelmi tervének egyik sarkalatos pontjára utalt.

Bár a NATO csatlakozást nem, de Ukrajna Európai Unióba történő felvételét támogatja a pozsonyi vezetés. Szlovákia áramszállításokkal és aknaszedő rendszerekkel támogatja a kijevi vezetést, fegyverekkel azonban Fico hatalomra kerülése óta már nem. A szlovák hadiipar ugyanakkor kereskedelmi alapon továbbra is gyárt önjáró lövegeket és lőszereket az ukrán hadsereg számára.

A NATO azon dolgozik, hogy Ukrajnát egyre közelebb hozza a szövetséghez – mondta néhány napja Mark Rutte, a szervezet főtitkára Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján Brüsszelben.

„Alig várom azt a napot, amikor Ukrajna a szövetség tagjaként lesz majd jelen, addig pedig továbbra is mindent megteszünk, amit csak tudunk, hogy Ukrajna győzedelmeskedjen. Ez létfontosságú közös biztonságunk szempontjából” – jelentette ki.

Mint mondta, a szövetségben vannak eltérő nézetek az Ukrajnának nyújtott támogatásról, „de végső soron abszolút egyhangúságra van szükség, mert a szövetség biztonsága függ ettől. Ukrajna demokrácia, mind a 32 szövetséges tagállam demokrácia, így vitatkoznak, de az egység végül teljes, hiszen ez a harc értékeinkről, a kollektív biztonságunkról szól” – mondta.

Az ukrán elnök nyilatkozatában elmondta, országa megérdemli, hogy egy napon a NATO teljes jogú tagja legyen,

és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez megtörténjen. „Ezért az ukrán győzelmi terv első alapvető pontja a NATO-ba való meghívás” – tette hozzá.

Rámutatott, hogy a NATO szabályai szerint minden olyan ország csatlakozhat a szövetséghez, amely osztja a közös értékeket és segít a tagok megerősítésében és védelmében. „Ukrajna politikailag kívül áll a szövetségen, de a gyakorlatban Ukrajna már a NATO része” – tette hozzá.

Kiemelte, hogy az ukrán nép a legerősebb fegyver az orosz invázió ellen: „hiszek a népünkben, az ukrajnai egységben. Ha nem veszítjük el az egységet Ukrajnában, akkor győzni fogunk. De ez a partnereink egységétől függ” – jelentette ki.

Mint mondta, számít arra, hogy a NATO a következő hágai csúcstalálkozóig biztosítani fogja a már bejelentett, összesen 40 milliárd eurós pénzügyi támogatást Ukrajnának.

Az ukrán elnök arra is kitért, hogy hírszerzési jelentések szerint Észak-Korea több ezer katonát képez ki, hogy támogassa Oroszországot a háborúban.

„A saját földjükön képeznek mintegy 10 ezer katonát, de még nem mozgósították őket Ukrajnába vagy Oroszországba, azonban már jelen van bizonyos számú észak-koreai taktikai személyzet, méghozzá az oroszok által megszállt ukrán területen” – mondta.

Mark Rutte szerint „a szövetségnek nincs bizonyítéka arra, hogy észak-koreai katonák vesznek részt a harcokban, de az biztos, hogy Észak-Korea támogatja Oroszországot”.

Előrenyomult az orosz hadsereg négyen a hat ukrajnai frontszakasz közül – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz erők Ukrajnában 16 ellentámadást vertek vissza.

A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1800, Kurszk irányában több mint 310 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Az orosz hadijelentés az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több, külföldi „zsoldosok” által használt ideiglenes telepítési helyet, dróngyártó és felbocsájtó létesítményeket Szumi és Harkiv megyében, öt páncélozott harcjárművet, két lengyel gyártmányú, 155 milliméteres Krab önjáró tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők öt rakétáját, továbbá 142 repülőgép típusú drónt, 110-et Oroszország nemzetközileg elismert légterében.

Kurszk irányában a csütörtöki orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett kilenc páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők azóta több mint 25 050 embert, 167 harckocsit, 83 gyalogsági harcjárművet, 103 páncélozott személyszállító járművet, 964 páncélozott harcjárművet, 660 gépkocsit, 210 tüzérségi löveget és 38 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók más településeiről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Nyizsnyij Novgorod megyei Dzerzsinszk ipari övezetében négy tűzoltó könnyebb sérüléseket szenvedett pilóta nélküli repülőszerkezetek szilánkjaitól.

Kazanyban, ahol hétfőn kezdődik a BRICS-országok csúcstalálkozója, hajnalban korlátozták a polgári utasszállító repülőgépek forgalmát.