Újabb politikai bosszúra készülnek hazánk ellen?

AZ EU a költségvetés diktatórikus központosítására készül. Így látja az alkotmányjogász.

Az Európai Bizottság magához ragadná az unió teljes költségvetését, és az általa megszabott reformokhoz kötné annak elosztását – derül ki a Politico cikkéből. Ezzel az újabb központosítással veszélyeztetné az Európai Unió jövőjét – reagált a javaslatra  ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász akit a Magyar Nemzet kérdezett. Mint fogalmazott, a törekvés nagy kockázatot jelent a magyar költségvetésre, mivel így az unió nyomást tudna gyakorolni a nemzeti döntésekre. Szerinte ez politikai bosszú Magyarország ellen.

– Az unióban tervezett újabb intézkedések aránytalanul nagy hatalmat adnának az Európai Bizottság (EB) költségvetési osztályának a pénzosztás terén, ami kedvezőtlenül érintheti a régiókat, a mezőgazdaságot, a törvényhozókat és a költségvetési ellenőrzőket – közölte lapunkkal ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász azzal kapcsolatban, hogy a Politico cikke szerint súlyos központosítás jöhet az Európai Unióban (EU). Eszerint 2028 és 2034 között az EB magához ragadná a teljes büdzsét, a források szétosztását pedig az általuk megszabott gazdasági és politikai reformok teljesítéséhez kötnék. A tervezet 1200 milliárd eurót, vagyis 485 ezer milliárd forintot érinthet.

Több pénz a védelemre, kevesebb a mezőgazdaságra

Ifj. Lomnici Zoltán szerint a központosítás azért is veszélyeztetné az európai projekt jövőjét, mert kizárná a régió­kat és városokat: a jelenlegi 530 programot egyetlen tagállami költségvetési alapba vonnák össze. A kiszivárgott dokumentumból az látszik, hogy a befektetéseket a hagyományos területekről – például a mezőgazdaságról – más ágazatok, például a védelem irányába terelnék át. Napjainkban a közös agrárpolitika az EU költségvetésének nagyjából egyharmadát teszi ki.
Az alkotmányjogász rámutatott: az EB hatalomkoncentrációs törekvése ellentétes az Európai Unióról szóló szerződés több rendelkezésével is, így azzal az alapelvvel, hogy az unió a szabadság és az egyenlőség tiszteletben tartásának értékein alapul. 

Kérdéses, hogy a dokumentum kiötlői gondoltak-e arra, hogy feladatainak ellátása során az EB-nek teljes mértékben függetlennek kell lennie.

Az uniós szabályozás alapján az EB a költségvetést a tagállamokkal együttműködve, saját felelősségére és az előirányzatok keretein belül hajtja végre a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával. Ennek értelmében az EB-nek nincs lehetősége arra, hogy önállóan, egyoldalú feltételekhez kösse a pénzek kezelését – hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán.

Brüsszel politikai bosszúja

Az alkotmányjogász kiemelte: ahogy a hazánkkal szemben az Európai Unió Bírósága által kiszabott 200 millió ­eurós bírság is egyfajta bosszúként értékelhető, úgy ez a tervezett „pénzügyi innováció” is politikai bosszú Magyarország és más, a fősodortól eltérő álláspontot képviselő országok ellen. 

Az ilyen jellegű feltételek alkalmazása egy jövőbeli központosított rendszerben nagyobb kockázatot jelentene a magyar költségvetésre, mivel az EB kiterjesztett hatásköre révén nyomást gyakorolhatna az uniós támogatások felhasználásáról szóló nemzeti döntésekre, főként olyan különösen érzékeny kérdéskörökben, mint a migráció és a gyermekvédelem. Ezzel a magyar kormány számára létfontosságú források csökkenhetnek, vagy szigorú feltételek köthetők, ami közvetlenül befolyásolhatja a magyar költségvetés tervezését és végrehajtását, azaz jelentős beavatkozásként értelmezhető. Fontos szempont, hogy a Politico által ismertetett intézményi reform az alapító szerződések konkrét rendelkezéseit sértené, valamint azok szellemiségével sem egyeztethető össze – vélekedett ifj. Lomnici Zoltán.