Kövér László: "1956 áldozata a mai nemzedékeket is kötelezi.”

A forradalmunk és szabadságharcunk eszményei és értékei arra köteleznek bennünket, magyarokat, hogy olyan Európai Unióért, és benne egy olyan magyar államért dolgozzunk, amely szolgálja, és nem kiszolgáltatja az európai és a magyar polgárokat – mondta az Országgyűlés elnöke a Rákóczi Szövetség Gloria Victis 1956-os emlékünnepségén kedden Budapesten.

Kövér László a Bem-szobornál mondott ünnepi beszédében hangsúlyozta: ezen eszményekért hatvannyolc esztendővel ezelőtt a magyarok a biztos halált is vállalva nekimentek a szabadságot eltipró idegen tankoknak.

„A keleti és nyugati hatalmak sakkjátszmájában pusztán leüthető gyalognak szánt Magyarország fellázadt, és ha rövid időre is, de ismét a szabadság és a keresztény Európa bástyájává vált”

– fogalmazott, majd kiemelte: „ama tizenhárom nap áldozata a mai nemzedékeket is kötelezi.”

Az Országgyűlés elnöke szerint a magyarság 1956-os forradalma azt üzeni a XXI. századi Európa nemzeteinek, hogy „a népakaraton nyugvó állami szuverenitásból sem a népakarat, sem az állam, sem annak szuverenitása nem vonható ki, mert ellenkező esetben a demokrácia leépülése, anarchia, majd diktatúra és kiszolgáltatottság vár Európára.”

„Ha ezt az üzenetet Brüsszel mai vezető bürokratái képtelenek megérteni, akkor az Európai Unió sírásóiként kell majd hamarosan elszámoljanak több száz millió becsapott európai polgárral”- fűzte hozzá.

Kövér László emlékeztetett, hogy 1956 magyar hősei egy olyan rendszerrel szálltak szembe, amely a nemzeti önazonosság elfojtásán, az állami szuverenitás felszámolásán, valamint a társadalom megalázásán, gazdasági kifosztásán és a fegyveres erőszakon alapult. Amikor pedig a forradalmi magyar kormány 1956. november 1-jén kimondta Magyarország függetlenségét és semlegességét, akkor az állam „nemzetközi jogi értelemben szuverenitását gyakorolta, a nemzet védelmében” – magyarázta.

„1956-nak nemcsak hősei voltak, hanem voltak és vannak árulói is” – jelentette ki Kövér László, hozzátéve:

„az árulók idegen érdekek kiszolgálóiként próbálták, és próbálják ma is meghamisítani az ötvenhatos forradalom szellemiségét és eszmei hagyatékát.”

„Mi az idegen elnyomásnál csak egy valamit utálunk jobban: az idegen elnyomók magyar cselédeit” – hangsúlyozta. „1956 eszményeinek mai elárulói el akarják lopni a nemzet közkincsévé vált lyukas zászlót, hogy azt a saját kicsinyes érdekeiknek, illetve megbízóik birodalmi ambícióinak eszközévé tegyék” – mondta.

A házelnök rámutatott arra is: a mai fiatalok „kimondhatják azt, hogy a háború nem béke; kimondhatják, hogy az apa férfi és az anya nő; kimondhatják, hogy Magyarország a magyaroké és Európa az európaiaké; és azt is kimondhatják, hogy Isten, áldd meg a magyart!”

„Soha ne hagyják elveszni ezt a szabadságot, mert minden más ebből következik!” – húzta alá.

Kövér László azt mondta: örök hála és dicsőség 1956 hőseinek! Isten adjon erőt, állhatatosságot és bölcsességet a követőiknek – zárta beszédét. Az ünnepség résztvevőinek többsége a Műegyetem elől induló fáklyás felvonulással érkezett a Bem térre. A menettel a forradalom egyik meghatározó eseményeként számon tartott október 22-ei műegyetemi diákgyűlésre emlékeztek. Ezen a hallgatók pontokba szedve fogalmazták meg követeléseiket, és arról is döntöttek, hogy a lengyel nép melletti szolidaritás jegyében másnap, vagyis október 23-án a Bem térre vonulnak.

A mostani, több ezer ember, többségében fiatalok részvételével megtartott felvonulást három korabeli Csepel teherautó vezette fel, a platókról pedig korhű ruhába öltözött fiatalok integettek. A menet résztvevői közül többen nemzeti színű és a forradalmat jelképező lyukas zászlókat lengettek. A fáklyás felvonulás és a Bem téri megemlékezés társrendezője a Rákóczi Szövetség volt.

Amíg magyarok élnek a Kárpát–medencében, mindig emlékezni fognak október 23-ára – mondta a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára kedden Rádon.

Rétvári Bence, aki egyben a térség KDNP-s országgyűlési képviselője, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen arról beszélt, hogy Magyarország történelmében minden forradalom és szabadságharc minden lényeges célkitűzése megvalósult, és a forradalmak, szabadságharcok leverőinek egyetlen célkitűzése sem valósult meg hosszú távon.

Hozzátette, hogy amit a nemzeti felkeléseken el akartak érni a magyarok, azt egy-két nemzedéken belül sikerült megvalósítani: nagyobb függetlenség, nagyobb szabadság Magyarország számára. Mindig a szabadságvágy győzött

– szögezte le az államtitkár.

Úgy fogalmazott: 1956. október 23-a magyar szabadság egyik születésnapja; van több születésnapja is a magyar szabadságnak, mert olyan kapós volt, hogy sokan akarták elvenni északról, délről, keletről és nyugatról is. Mindig, „újra és újra küzdöttünk érte, és mindig újra és újra ki is vívtuk”, ezért ezek a napok olyanok, mint a családi születésnapok, családi ünnepek – tette hozzá Rétvári Bence.

A parlamenti államtitkár azt mondta, hogy a forradalom ünnepe nemcsak múltba tekintés, hanem jövőbe nézés is, mert „ma ugyanazért kell küzdenünk”, amiért ők is küzdöttek: a  magyar szabadságért.

A forradalom áldozatai nem pusztán fekete-fehér képek vagy kissé megkopott emlékek, hanem hús-vér emberek, „olyanok, mint mi, vagy a szomszédaink vagy az osztálytársaink”, ugyanolyan gondolatokkal, érzésekkel, vágyakkal és problémákkal – hangoztatta.

Rétvári Bence kijelentette, amikor Magyarország szuverenitása veszélyben forog, vagy amikor valakik úgy gondolják, hogy a magyaroknak alárendeltekké kell válniuk, és más országokból akarják megmondani, hogy „mit is kellene tennünk, akkor eszünkbe kell, hogy jusson a lyukas zászló, akkor eszünkbe kell, hogy jussanak a Corvin-közi harcosok”.

Tettekkel, szavakkal és kiállással kell „mindennap megvédenünk a szabadságunkat” – mondta a politikus.