Egyre több települést foglalnak el az oroszok Ukrajnában

Elfoglalta az orosz hadsereg a harkivi régióban lévő Kruhljakivka települést – jelentette be szerdán a moszkvai védelmi minisztérium.

Vitalij Gancsev, az ukrajnai Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy a Kupjaszktól 20 kilométerre délre, egy közúti híd közelében található falu bevétele elzárta az ukrán erők elől az utat az Oszkil folyó jobb partjára. Kruhljakivka mellett halad el egy vasútvonal, amely Kupjanszkot a donyecki régió északi részén lévő, Kijev ellenőrzése alatt álló városokkal köti össze.

Igor Kimakovszkij, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a Pervij Kanal orosz állami televízióban azt mondta, hogy az ukrán erők megkezdték az ostromlott Kurahove kiürítését.

A szerdai orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és Ukrajnában 21, a kurszki régióban pedig nyolc ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1700, Kurszk irányában pedig több mint 350 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Az orosz hadijelentés az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, egy olajraktárt, amely a zaporizzsjai és a dél-donyecki régióban látta el üzemanyaggal az ukrán hadsereget, több lőszerraktárt, egy harckocsit és kilenc egyéb páncélozott harcjárművet, három nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró és egy vontatott tarackot, egy HIMARS-rakétát, egy francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 67 repülőgéptípusú drónt.

Kurszk irányában a keddi orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett egy harckocsit és 24 egyéb páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők több mint 28 300 embert, 180 harckocsit, 101 gyalogsági harcjárművet, 106 páncélozott személyszállító járművet, 1055 páncélozott harcjárművet, 759 gépkocsit, 240 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS- és hat MRLS-típusút.

Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság vezetője bejelentette, hogy az orosz különleges rendeltetésű erők gudermeszi egyetemét kedden ért támadás megtorlásképpen szerdára virradóra Gerany drónok mértek csapást Kijevben az ukrán fegyveres erők vezérkarának egyik épületére. Kadirov szerint éppen oda, ahonnan a Gudermeszre küldött pilóta nélküli repülőgépet irányították. Állítása szerint az ukrán vezérkar elleni támadás következtében kilenc ember életét vesztette, 17 pedig megsebesült.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A zaporizzsjai Mihajlivkában egy civil életét vesztette, kettő pedig megsebesült.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) sajtószolgálata közölte, hogy a fellebbviteli bíróság Belgorodban megerősítette a területi bíróság korábbi verdiktjét, amely kémkedés címén 11 évi szabadságvesztést szabott ki egy ukrán állampolgárságú nőre, aki információkat gyűjtött és továbbított az orosz hadsereg elhelyezkedéséről és tevékenységéről az ukrán hírszerzésnek. Az adatokat az elítélt a Messengeren továbbította.

Az orosz hadsereg egy rakétával és 62 drónnal támadta Ukrajnát szerdára virradóra, a légvédelem 33 drónt lelőtt, Kijevben kilencen megsebesültek, mert lakóépületre zuhantak egy drón roncsai – jelentette szerda reggel az ukrán légierő, valamint a fővárosi katonai közigazgatás.

Kijevben több mint két órán át tartott a légiriadó – jelentette az Unian hírügynökség. A fővárosi katonai közigazgatás sajtószolgálatának közleménye szerint a drónok különböző magasságból és irányból érkeztek, a légvédelem mindegyik célpontot lelőtte, a lezuhanó roncsok azonban károkat okoztak.

Kijev Szolomjanszkij kerületében 9 ember, közöttük egy 11 éves kislány megsebesült, mert tűz ütött ki egy többszintes lakóépületben, 48 lakót evakuáltak a hatóságok. Emellett egy hatszintes adminisztratív épületben is tűz keletkezett – közölte a katasztrófavédelem.

Az ukrán légvédelem hivatalos Telegram-csatornáján közzétett információ szerint az orosz erők Belgorod területéről azonosítatlan rakétával csapást mértek egy lakóövezetre Szumi térségében, továbbá 62 drónnal támadtak az oroszországi Orjol és Primorszko-Ahtarszk irányából. Mindeközben az orosz légierő folyamatosan irányított légibombákkal támadja a frontvonal menti területeket a szumi, harkivi és donyecki szektorokban.

A légvédelem 33 drónt lelőtt, további 25 eltűnt a radarokról – áll a légvédelem hivatalos közleményében.

Legitim katonai célpont az orosz hadsereg számára a Rheinmetall német hadiipari cég Ukrajnába telepített üzeme – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

A páncélozott járművek gyártására és javítására szakosodott ukrajnai üzem beindítását korábban Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója jelentette be. Közölte, hogy a német vállalat lőporgyár, lőszer- és légvédelmi rendszereket gyártó üzemek építését is tervezi.

Peszkov nyugati politikusok azon állításaival kapcsolatban, amelyek szerint észak-koreai katonákat vezényeltek Oroszországba, azt mondta, „nincs mit hozzátenni ahhoz, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelmúltbeli BRICS-csúcstalálkozót követő záró sajtótájékoztatón mondott ebben a kérdésben”.

Putyin akkor arra a felvetésre, miszerint műholdas felvételek szerint észak-koreai katonák tartózkodnak Oroszországban, azt mondta: a képek „komoly dolgok, és ha vannak ilyenek, az azt jelenti, hogy tükröznek valamit”.

Hangsúlyozta, hogy az Oroszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti együttműködés a két ország belügye, és hogy a kétoldalú stratégiai partnerségről szóló szerződés negyedik cikkelyét mindkét fél minden kétséget kizáróan teljesíteni fogja.

„Az, hogy mit és hogyan fogunk tenni ennek a cikkelynek a keretében, már a mi dolgunk. Először is tárgyalásokat kell folytatnunk a szerződés negyedik cikkének végrehajtásáról” – mondta akkor az orosz elnök.

Az orosz-észak-koreai szerződés negyedik cikke kimondja, hogy amennyiben az egyik fél ellen egy harmadik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és a megtámadott háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.

Peszkov kedden kilátásba helyezte, hogy Oroszország bíróságon fogja megtámadni, ha a Finnországban lévő ingatlanjait elkoboznák egy Ukrajna által indított per eredményeképpen, és meg fogja védeni tulajdonosi érdekeit.

A szóvivő szerint a Nyugat megengedhetetlen „mentori nyilatkozatokat” és „visszataszító ultimátumokat” enged meg magának Georgiával kapcsolatban.

„Ezek természetesen abszolút olyan undorító megnyilvánulások, amelyek ellentmondanak az államközi kapcsolatok normáinak, és ezeknek megálljt kell parancsolni” – hangoztatta. „Nekünk semmilyen jogunk, vágyunk vagy szándékunk sincs beavatkozni Georgia belügyeibe. Soha nem tettünk ilyet” – tette hozzá.

Alaptalannak nevezte és visszautasította az Oroszországot és Kínát ért vádakat, miszerint Moszkva és Peking a hurrikánokra való reagálás kapcsán lejáratja az amerikai hatóságokat. „E vádak irigylésre méltó rendszeressége és változatossága egyre inkább arra késztet bennünket, hogy iróniával kezeljük őket” – fogalmazott a Kreml szóvivője.