Brüsszel újabb hatalmas támogatást ad Ukrajnának

Az uniós tagországok Európai Unió mellé rendelt nagykövetei megállapodásra jutottak az Ukrajnának nyújtani tervezett pénzügyi támogatási csomagról, amely egy legfeljebb 35 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát – tájékoztatott az uniós tanács szerdán.

A brüsszeli közlemény szerint a pénzügyi támogatás célja, hogy azonnali segítséget nyújtson Ukrajna sürgető finanszírozási szükségleteinek könnyítésére, amelyek – mint kiemelték – az Ukrajna elleni orosz háború miatt súlyosbodtak.

Az Európai Bizottság szeptember közepén javasolt 35 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatási (MFA) hitelt Ukrajnának az EU és a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) által felajánlott, 45 milliárd euróig terjedő összegű pénzügyi támogatáshoz uniós hozzájárulásként.

Annak biztosítására, hogy a makroszintű pénzügyi támogatás mielőbb eljusson Ukrajnába, a tagállamok abban állapodtak meg, ha az Európai Parlament változtatások nélkül elfogadja az uniós bizottság javaslatát, akkor a tanács is hozzá fog járulni a szöveg módosítás nélküli elfogadásához.

Közölték, a megállapodás lehetővé teszi, hogy a hitelek visszafizetését az uniós bankokban tárolt, majd szankciók keretében befagyasztott orosz pénzeszközök kamataiból származó bevételek biztosítsák.

A hitelmechanizmus ezen forrásokat, valamint a tagállamoktól és más országoktól önkéntes hozzájárulásként vagy egyéb módon kapott összegeket pénzügyi támogatás formájában folyósítja Ukrajnának. Célja, hogy segítse az országot a kölcsönök visszafizetésében – írták.

Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották.

A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évi mintegy 2,5-3 milliárd euróra becsülik. Ezek a rendkívüli bevételek nem minősülnek állami eszközöknek, és azokat még a befagyasztás végét követően sem kell az orosz központi bank rendelkezésére bocsátani – tájékoztattak. Az Európai Parlament várhatóan október második felében tervezett plenáris ülésén fogadja el a rendeletet.

Az uniós tanács az európai parlamenti elfogadást követően írásbeli eljárás útján kívánja jóváhagyni a szöveget azzal a céllal, hogy az MFA-hitel 2024-ben elérhetővé váljon, 2025-ös folyósítással, és legfeljebb 45 év alatt kerüljön visszafizetésre. A rendelet végleges elfogadása utáni kihirdetését követő napon lép hatályba.

Felszabadította az orosz hadsereg Novaja Szorokina és Pokrovszkij települést az oroszországi kurszki régióban – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül háromról számolt be előretörésről. A védelmi tárca közölte, hogy Ukrajnában az orosz erők húsz, az Kurszk megyében pedig két ellentámadást és támadást hiúsítottak meg. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint mintegy 1750 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál pedig számuk meghaladta a százat.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett több, az ukrán hadsereget üzem- és kenőanyagokkal ellátó energetikai létesítményt, négy lőszerraktárt, két harckocsit – az egyik egy francia AMX10-es kerekes tank volt-, két páncélozott harcjárművet, egy nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és öt vontatott tarackot, egy földi célok megsemmisítésére átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát, továbbá 68 repülőgép típusú drónt.

Moszkva szerint a kurszki régióba betörő ukrán erők az augusztus 6-án indított támadásuk során több mint 21 350 embert veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy egy bíróság 14 és fél évi szabadságvesztésre ítélte Trevor Reed amerikai állampolgárt, aki ukrán oldalon „zsoldosként” harcolt a háborúban.

A nyomozás megállapította, hogy a volt tengerészgyalogos 2023 tavaszán érkezett Ukrajnába, ahol anyagi ellenszolgáltatás fejében beállt az ukrán fegyveres erők soraiba. Saját lőfegyverekkel, lőszerrel, egyenruhával és egyéb speciális felszereléssel rendelkezett.

Reedet korábban már elítélték Oroszországban, miután 2019-ben moszkvai rendőrök ellen erőszakot alkalmazott. 2022-ben kicserélték az Egyesült Államokban drogcsempészetért elítélt Konsztantyin Jarosenko orosz pilótára.

Az orosz hadsereg 22 drónnal és három rakétával támadta Ukrajnát szerdára virradóra, az ukrán légvédelem egy kivételével az összes drónt megsemmisítette – közölte az ukrán légierő.

A Telegramon közzétett jelentés szerint október 9-ére virradóra az orosz erők három Iszkander-M/KN-23 ballisztikus rakétát indítottak az oroszországi Kurszk térségéből Poltava megyei, meg nem nevezett célpontok ellen, valamint 22 drónt az oroszországi Krasznodari határterületen fekvő Primorszko-Ahtarszk városából, illetve a megszállt Krím félszigetről Ukrajna légterébe.

Az ukrán légvédelemnek 21 drónt sikerült lelőnie, egy pedig visszafordult az orosz légtér irányába.

A célpontokat Odessza, Vinnicja és Kijev megye fölött semmisítette meg az ukrán védelem.

Az éjszakai dróntámadás következtében öt odesszai lakos sebesült meg, hármukat közepesen súlyos állapotban kórházba szállították – tette közzé hivatalos Telegramon Oleh Kiper, az odesszai katonai közigazgatás vezetője. Néhány épületben kisebb károk keletkeztek.

Az ukrán erők csapást mértek szerdára virradó éjszaka egy irányított légibombákat és észak-koreai lőszereket is tároló raktárra az oroszországi brjanszki régióban – közölte az ukrán vezérkar a Telegramon.

A jelentés szerint a helyszínen történt robbanásokat követően a helyi hatóságok elzárták az utakat a raktár környékén. Az ukrán hadvezetés még tisztázza a támadás eredményeit. A vezérkar megjegyezte, hogy az ilyen raktárakra mért csapások komoly logisztikai problémákat okoznak az orosz hadseregnek, és jelentősen csökkentik a megszálló erők támadóképességét.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója közölte, hogy a reggeli orosz dróntámadásban Herszon városában életét vesztette egy idős férfi, miközben kerékpáron haladt a megyeszékhely egyik utcáján.

Az orosz erők drónnal robbanóanyagot dobtak a városra

– tette hozzá. A megye kormányzói hivatala arról is hírt adott, hogy az éj folyamán az orosz hadsereg egy egészségügyi és szociális intézményre mért csapást a régióban lévő Sztepanyivkában, a támadásban egy 24 éves és egy 31 éves ápolónő sebesült meg.

Az ukrán energiaügyi minisztérium arról számolt be, hogy az Ukrajna egészére kiterjedő orosz háború kezdete óta Japán 12 humanitárius szállítmányt küldött Ukrajnába, ezek között 256 hordozható erőművet, valamint gázturbinákat, transzformátorokat, generátorokat és egyéb szükséges energetikai berendezéseket.

Kuninori Matsuda, Japán kijevi nagykövete közölte, hogy országa hamarosan újabb hasonló segélyszállítmányt küld a téli fűtési szezonra. Az ukrán hatóságok a nyugat-ukrajnai Rivnében lelepleztek egy újabb hálózatot, amely orvosi okmányokat hamisított hadköteles korú férfiak részére, hogy felmentést kapjanak a katonai szolgálat alól – hozta nyilvánosságra az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a főügyészség.

A bűnszervezetet egy helyi ingatlaniroda vezetője irányította két munkatársával együtt, akik 26 egészségügyi dolgozót és az alkalmasságot vizsgáló regionális bizottság több tagját vonták be a bűncselekménybe.

Az elkövetők 15-20 ezer dollárt kértek a hamis orvosi dokumentumokért.

Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő arról tájékoztatott, hogy az ukrán parlament határozatot hozott a mozgósítás megszüntetéséről azon 25 év alatti, hadköteles férfiak esetében, akiket békeidőben alkalmatlannak ítéltek a szolgálatra, de háborús időkben korlátozottan alkalmasak. Közölte, hogy az előterjesztést 311 képviselő szavazta meg a 450 fős törvényhozásban.

A 18-25 éves, korlátozottan alkalmas és jelenleg szolgálatot teljesítő férfiak leszerelését ugyanakkor egyelőre nem írja elő a jogszabály, mivel ezt a nemzetbiztonsági bizottság a szavazást megelőző napon törölte a törvénytervezetből.