kulcsár edina
Négyszázan Kurszkban.
Orosz csapatok elfoglalták a Donyeck régióban található Kirovo (ukrán nevén Pivnyicsne) települést – közölte az orosz védelmi minisztérium a szombati hadijelentést ismertetve.
A tárca szombati összesítése szerint a különböző frontszakaszokon az utóbbi egy nap során az ukrán hadseregnek 2425 katonája esett el vagy sebesült meg a harcokban, közülük csaknem 400-an a Kurszkban harcoló ukrán alakulatokból.
Utóbbi frontszakaszon orosz közlések szerint az ukrán hadsereg rohamegységeinek hat támadását verték vissza az orosz légierő és a tűzérségi egységek támogatásával Borki, Bahtinka, Komarovka, Malaja Loknya és Matvejevka térségében.
A tájékoztatás szerint az orosz légierő egyik Szu-34-es harci repülőgépe az ukrán utánpótlási vonalakra mért csapásokat a szomszédos ukrajnai Szumi megye területén, veszteségeket okozva élőerőben és haditechnikában egyaránt. Az orosz védelmi tárca a bombázásról felvételeket is közzétett.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának beszámolója szerint az utóbbi 24 órában 265 tonna humanitárius segély érkezett Kurszk megye területére.
Az orosz védelmi tárca szombati hadijelentésében közölte, hogy az ukrán csapatok augusztus 6-án indított betörése óta az ukrán erők vesztesége Kurszk megyében 8200 halott és sebesült. Emellett az ukrán hadsereg 76 harckocsit, 36 gyalogsági harcjárművet, 67 csapatszállítót és 521 egyéb páncélozott harcjárművet vesztett.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egy amerikai gyártmányú M270-es MLRS rakétatüzérségi indítóállást.
Az oroszországi Kurszki területre történt ukrán behatolás legitim, és Kijevnek az önvédelemhez való joga indokolja – mondta a Welt am Sontag című német hetilapnak Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki most első alkalommal reagált az orosz területen történő ukrán előrenyomulásra.
„Ukrajnának joga van megvédenie magát. A nemzetközi jog szerint ez a jog nem szűnik meg a határnál” – mondta a lapnak Jens Stoltenberg, hozzátéve, hogy a NATO-t nem tájékoztatták előre Ukrajna terveiről és nem is játszott szerepet bennük.
A NATO-főtitkár közölte:
„Volodimir Zelenszkij ukrán elnök világossá tette, hogy a művelettel ütközőövezetet akar létrehozni, hogy megakadályozza a határ túloldaláról indított orosz támadásokat” – mondta a főtitkár.
„Mint minden hadműveletnek, ennek is megvan a kockázata, de Ukrajnának kell eldöntenie, hogyan védi meg magát” – tette hozzá. Kijev augusztus 6-án mintegy 10 ezer katonával határon túli műveletet indított a dél-oroszországi Kurszki területen. Kijev állítása szerint mintegy száz település ukrán ellenőrzés alá került, és több mint 1000 négyzetkilométer orosz területet foglaltak el.
amelyet Kijev kérésére hívtak össze a nagyszabású orosz légicsapások közepette.
Az észak-atlanti szövetséget és Ukrajnát tömörítő tanácsot tavaly hozták létre, hogy lehetővé tegye a szorosabb együttműködést a NATO és Kijev között. Oroszország „súlyos provokációnak” nevezte a kurszki ukrán hadműveletet, és megtorlást helyezett kilátásba.
Tovább nőtt szombatra a Harkiv elleni előző napi orosz légitámadás halálos áldozatainak és sebesültjeinek a száma – közölte Harkiv megye állami közigazgatásának vezetője.
Irányított légibomba csapódott be pénteken a kelet-ukrajnai nagyváros egyik 12 szintes lakóházába, amely kigyulladt és részben leomlott – közölték ukrán vezetők. A halálos áldozatok száma péntekhez képest szombatra legkevesebb hatról hétre emelkedett, a sebesülteké pedig megduplázódott, legkevesebb 97-en vannak.
A legutóbbi halálos áldozat egy 14 éves lány, a sebesültek között huszonkét kiskorú van – közölte Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója.
Az ukrajnai fronton az összecsapások száma egy nap alatt 200-ra nőtt a kijevi vezérkar pénteki jelentése szerint. A leghevesebb harcok a Donyeck megyei stratégiai fontosságú csomópont, Pokrovszk körül folytak, ahol az orosz hadsereg felgyorsította az előrenyomulást. Illetékesek éjszakai közlése szerint a régóta vitatott ellenőrzésű Karlivka faluban az orosz haderőnek sikerült felvonnia az orosz zászlót.
Az ukrán légvédelem nyolc megyében 24-drónt lelőtt az orosz hadsereg által indított 52 közül – jelentette szombaton a légierő. A Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett közleményében az ukrán légierő azt írta, hogy 25 Sahíd drónt lelőttek, három másik Oroszország és Fehéroroszország felé repült tovább. Sebesültekről, illetve súlyosabb anyagi kárról nem érkeztek jelentések.
Az éjszaka folyamán több alkalommal is légiriadó volt a dróntámadások miatt, az emberek óvóhelyekre menekültek. Kijevben, ahol legalább négy órán át tartott a légiriadó, a héten legalább négy dróntámadás volt – közölték helyi vezetők.
Az ukrán légvédelem drónokat lőtt le a közép-ukrajnai Poltava, Cserkaszi, Kirovohrad és Dnyipropetrovszk megyékben is, valamint az ország északi részén fekvő Csenyihiv és Szumi, délen pedig Mikolajiv megyében. Az ukrán légierő azt is közölte, hogy az orosz haderő öt rakétát is kilőtt, de további részletekre nem tért ki.
Öt civil életét vesztette, 46-an pedig megsebesültek a délnyugat-oroszországi Belgorod várost péntek éjjel ért ukrán légitámadásban – közölte a helyi kormányzó.
Vjacseszlav Gladkov elmondta, hogy 37 sérültet, köztük hét gyereket kórházba szállítottak.
Az orosz Nyomozó Bizottság Telegram-csatornáján közölte, hogy a belgorodi támadás ügyében büntetőeljárást indított.
Az orosz hatóságok egy szombati, a belgorodi régióban fekvő Sebekino település elleni támadásról is beszámoltak, amelyben a jelentés szerint egy nő megsérült.
A jelentések arra nem térnek ki, hogy az ukránok milyen harci eszközökkel hajtották végre a pénteki és szombati csapásokat.
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Novozselanne és Kosztyantinyivka, valamint a Harkiv megyei Szinykivka települést – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel és drónokkal 14 csoportos csapást mért ukrán energetikai létesítményekre, repterekre, üzemanyag- és fegyverraktárokra, dróngyártó műhelyekre, személyzet nélküli hajók tárolóhelyeire, valamint ukrán erők és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési pontjaira.
A Moszkvában közölt – az augusztus 24. és 30. közötti időszakra vonatkozó – összesítés
A tárca a héten Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy MiG-29-es repülőgépet, 17 harckocsit – köztük egy-egy amerikai Abrams és német Leopard tankot – 38 páncélozott harcjárművet, hat sorozatvetőt – beleértve egy amerikai HIMARS-t –, három ATACMS műveleti-harcászati rakétát, 31 HIMARS-rakétát, négy Tocska-U harcászati rakétát, 19 francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 311 légi és hat tengeri drónt. A pilóta nélküli repülőszerkezetek közül 127-et a „különleges hadművelet” övezetén kívül tettek harcképtelenné.
Az orosz statisztika szerint a háború kezdete óta megsemmisített ukrán drónok száma meghaladta a 30700-at, a tábori lövegeké és aknavetőké pedig a 13800-at.
Az augusztus 6-án indított támadás során Moszkva szerint az ukrán fél ebben a térségben több mint 7800 embert, 75 harckocsit, 36 gyalogsági harcjárművet, 64 páncélozott személyszállító járművet, 507 páncélozott harcjárművet, 235 gépkocsit és 53 tüzérségi löveget veszített.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.