Szombaton ünnepélyesen megkezdődött a tanév

A 2024/25-ös köznevelési és szakképzési tanévet Dunakeszin nyitotta meg ünnepélyes keretek között Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, Tuzson Bence igazságügyminiszter és Rétvári Bence a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára.

Hankó Balázs kiemelte: az elmúlt években megújult szakképzés ma már hivatást biztosít, ami pedig tudást, ismeretet és identitást ad. „Célunk, hogy a megújult szakképzés, a magyar modell a teljes Kárpát-medence magyarságát szolgálja” – jelentette ki.

A miniszter egyebek mellett szólt arról, hogy három év alatt megduplázódott a szakképzésből felsőoktatásba felvettek létszáma, a tudás és ismeret kulcsát jelentő duális képzéshez a 21. századi szakképző intézményfejlesztési programmal tanulást inspiráló környezetet kívánnak biztosítani.

Elmondta, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) szoros együttműködésben újították meg a szakképzést, és értek el európai sikereket, de a cél, hogy „világbajnokká” tegyék a szakképzést.

Hankó Balázs kitért arra, hogy a megújulásban rendszerszintű digitalizációs fejlesztés valósult meg, továbbá a diákok egyben partnerek is a szakképzésben, hiszen érettek, gyorsan tanulnak, megszeretik és megbecsülik a munkát.

„Ezt az értékteremtést, a partnerségüket abban is szeretnénk erősíteni, hogy életkezdésüket, karrierterveiket is támogassuk, hiszen valljuk, hogy a fiatalok sikere a nemzet sikere” – tette hozzá.

Rétvári Bence azt mondta, a kormány célja, hogy a magyar diákok egy nagyon kemény nemzetközi versenyben is világszínvonalúak legyenek.  Az idei év eseményei közül kiemelte, hogy a tudományos diákolimpiákon a magyar diákok összességében eddig 32 érmet szereztek. A PISA-mérések eredményei kapcsán ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az elsők között alig 1-2 európai országot találni.

Olyan diákokat kell képezni az iskolarendszerben Magyarországon, akik 20 év múlva megállják a helyüket – idézte az államtitkár Klebelsberg Kunót, rámutatva, hogy a következő 20 évben nagyon kemény verseny lesz.

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra is, hogy az iskolarendszernek, az oktatási rendszernek az alapja a jó tanár, ezért fontos az a béremelés, melyet elindítottak az elmúlt években, ami szerint az idén több mint 32 százalékkal, jövőre pedig várhatóan 21 százalékkal emelkedik a pedagógusok bére.

Az előző két évet is figyelembe véve, ez azt jelenti, hogy a tanárok bére több mint 93 százalékkal emelkedik négy esztendő alatt. Az államtitkár beszélt az iskolai mobiltelefon-használatról is, aminek kapcsán úgy fogalmazott, hogy többféle nemzetközi kutatás is azt jelezte, hogy a korlátlan iskolai mobiltelefonhasználat rontja a diákok teljesítményét.

Felidézte, hogy tanároknak és az iskolaigazgatóknak mintegy másfél évvel ezelőtt kiküldött kérdésre az volt a válasz, hogy a mobiltelefon korlátok nélküli használata nehezíti a tanárok munkáját és eltereli a diákok figyelmét. Ezért döntött úgy a kormány, hogy az idei évtől akkor lehet mobiltelefont használni, amikor az az oktatást segíti.

Hozzátette: „természetesen lehet kapcsolattartásra használni, ha ez szükséges a szülőkkel valamilyen sürgős okból, és természetesen a tanítási idő előtt és után is lehet használni ezeket a mobiltelefonokat”.

Rétvári Bence közölte azt is, hogy folytatják az iskolai digitalizációt, a 450 ezer laptop mellé az idén több mint 100 ezer újabb laptopot fognak a diákok rendelkezésére bocsátani.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője arra emlékeztetett, hogy a tanévnyitónak is helyet adó, most átadott Dunakeszi Diáknegyedet a diákoknak és a tanároknak kell élettel megtölteniük, és jóhírét megalapozniuk, ami mindig nehéz feladat egy új iskola esetében.

A fejlesztés kapcsán úgy fogalmazott, hogy az Magyarország legnagyobb középiskolai beruházása, az épület a világ bármely pontján megállná a helyét, a legjobbak közé tartozik, mind minőségét, mind felszereltségét tekintve.

Parragh László, az MKIK elnöke arra emlékeztetett, hogy a különböző oktatási szintek összehangolása, együttműködése és a közös értékteremtés meghatározó egy ország szempontjából.

Hangsúlyozta: sikeres gazdaság nem lehet sikeres oktatás nélkül. „Az oktatás adja az alapját annak az emberi erőforrásnak, ami nélkül egy gazdaság nem tud működni” – fogalmazott. Szólt arról is, hogy elengedhetetlennek tartják a szakképzés esetében a vállalkozói létre való felkészítést.

Másfél millió diák kezdi meg a tanévet hétfőn a köznevelésben és a szakképzésben, az új nevelési évben a tanulókat és a tanárokat érintően több fontos változást vezetnek be – közölte a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Maruzsa Zoltán elmondta, az intézmények felkészültek a hétfői tanévkezdésre, nyáron kiszállították a tankönyveket az iskolákba, lezajlottak az igazgatói értekezletek, valamint megtörtént a tankerületek és fenntartók felkészítése is. Az államtitkár kiemelte,

a tanulókat érintő legfontosabb változás a mobiltelefonok iskolai használatának korlátozása lesz, mely intézkedéstől azt várják, hogy ösztönzőleg hat majd az intézményekben a tanulási eredményre és a diákok egymás közötti társas kapcsolatainak kialakítására.

A gyakorlatban az iskolák házirendje szabályozza majd, milyen módon gyűjtik be, hol tárolják és a tanítási nap végén hogyan adják vissza a készülékeket a diákoknak, a végrehajtás területén a kormányzat nagy mozgásteret adott az iskolák vezetőségének – hangoztatta Maruzsa Zoltán. Hozzátette, kivételt képez a szabályozás alól a mobiltelefonok és az okoseszközök egészségi okokból történő használata, ezt az igazgatók engedélyezhetik, a tanórákon történő, pedagógiai célú eszközhasználatról pedig az adott tanár dönthet.

Az államtitkár műsorvezetői kérdésre elmondta, a tanév másik jelentős változása a pedagógusbéreket érinti, ugyanis kormány idén év elejétől több mint 32 százalékkal emelte az illetményeket, a folyamat jövő januártól a pedagógus átlagbérek a diplomás átlagbérek legalább nyolcvan százalékára történő emelésével folytatódik.

„Előzetes számítások szerint 2025-re 1 millió 25 ezer forintos diplomás átlagbérre lehet tervezni, ez azt jelenti, hogy a pedagógus átlagbéreket is 820 ezer forint mértékre kell beállítsuk, tervezzük, ez átlagosan 21 százalékos béremeléssel lesz elérhető”

– fogalmazott az államtitkár.

Megjegyezte, ennek egy részét minden pedagógus megkapja, másik részét pedig – az új pedagógus életpályáról szóló törvény figyelembevételével – az intézményvezetők és igazgatók tudják differenciáltan biztosítani.

Maruzsa Zoltán a műsorban arról beszélt, a kormányzat az idei évtől egy teljesítményértékelési rendszert vezet be, amelyben évente értékelik pedagógusok, és az iskolaigazgatók teljesítményét, ennek eredménye befolyással lesz a bérezésre is. Az államtitkár hangsúlyozta, a béremelés elindítása óta látványosan és folyamatosan bővül a köznevelésben dolgozó szakemberek létszáma, ezzel párhuzamosan pedig emelkedett a felsőoktatásban a pedagógusképzésekre jelentkezők létszáma, ami így a második legnépszerűbb képzési területté vált.

Újabb jelentős pedagógusbér-emelés következik 2025-ben – mondta a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára csütörtökön Budapesten.

Maruzsa Zoltán a tankerületi központok által fenntartott köznevelési intézmények igazgatóinak ünnepélyes köszöntésén kiemelte: a kormány intézkedése meg fogja szüntetni a munkaerőhiányt, és lehetővé teszi, hogy a pedagógusok még inkább a szakmai feladataik ellátására koncentrálhassanak.

„Ha van munkaerő-utánpótlás, akkor lehet válogatni, és kell is, mert a legjobb kollégákra van szükség”

– hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: a felsőoktatási felvételi számok alapján látszik, hogy az utánpótlás kérdése meg fog oldódni a köznevelésben. A pedagógusképzések a legnépszerűbb szakok közé tartoztak az idei felvételin – mutatott rá Maruzsa Zoltán, jelezve: nagyon sokan választották a rövid ciklusú képzéseket, ezek a hallgatók egy-másfél éven belül már meg fognak jelenni a pályán.

Az államtitkár emlékeztetett:

a kormány vállalta, hogy a megemelt magas szinten megtartja a béreket 2030-ig, vagyis garantálják, hogy senkinek nem csökkenhet a fizetése.

Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az igazgatók nagyobb lehetőséget kapnak a differenciálásra. A munkatársak jó teljesítményét el lehet ismerni, és a gyengébb teljesítményt is lehet láttatni a fizetésekben – magyarázta, majd arra kérte az igazgatókat: éljenek is ezzel az eszközzel. „Vezetőként, igazgatóként igenis feladatunk, hogy a munkatásaink közötti különbségeket észrevegyük, és jutalmazzuk azt, aki többet tesz le az asztalra ”– mondta. Maruzsa Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy önmagában a béremeléstől semmi nem fog változni. Ahhoz, hogy eredményeket lehessen látni, szakmai intézkedésekre is szükség van – fűzte hozzá.

Közölte:

az új rendszerben a fenntartó is teljesítménycélokat fog meghatározni az igazgatók felé, és évente mérni fogják a teljesítményüket.

Arra kérte a kollégákat, ne féljenek az ellenőrzéstől, mert a rendszeres értékelés sokkal jobb, mintha csak ötévente kapnának visszajelzést az elvárásokról, a kitűzött célokról és a munkájuk eredményességéről. Az államtitkár közölte továbbá, hogy az igazgatói munkáért fizetett megbízási díj is emelkedett, és tovább fog növekedni a következő időszakban. Maruzsa Zoltán megköszönte az intézményvezetők kitartását, türelmét, és azt, hogy mindannyian „jó iskolát akarnak csinálni a saját intézményükből”. Felidézte azt is: nem volt könnyű az elmúlt időszakban igazgatónak lenni, „volt járvány, tüntetés, sztrájk, munkaerő-problémák, anyagi és infrastrukturális nehézségek”, de a kollégák ezeket mind megoldották. „Abban bízom”, hogy a most induló ciklus nyugodtabb lesz – folytatta, hozzátéve: „hinni kell és hinni lehet is a jóban”.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke arról beszélt, hogy a magyar köznevelésben „óriási muníció” van, mert rengeteg tehetséges pedagógus dolgozik az országban. A nemzetközi tanulmányi versenyek eredményei „magukért beszélnek” – hangsúlyozta. Hozzátette: az igazgatók kellő autonómiával rendelkeznek, így megvan a lehetőségük, hogy „merjenek nagyot álmodni, és azokat megvalósítani”.