Oroszország nem akar atomháborút

Oroszország nem akar atomháborút, s nem tartja helyénvalónak az arról szóló vitákat, hogy „mikor kell megnyomni a piros gombot” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Sky News Arabia televíziónak adott interjújában.

Az orosz diplomácia vezetője szerint „senki sem akar atomháborút”.

Lavrov mindemellett kiemelte, hogy Oroszországnak vannak olyan fegyverei, „amelyek komoly következményekkel bírnának a kijevi rezsim gazdái számára”.

„Megvannak ezek a fegyverek. Mégpedig teljes harckészültségben” – tette hozzá.

Az orosz külügyminiszter kijelentette, hogy közvetlen háborút jelentene a NATO és Oroszország között, ha Ukrajna engedélyt kap arra, hogy nagy hatótávolságú amerikai, francia és brit fegyverekkel csapásokat mérjen tetszőleges célokra Oroszország területén.

Lavrov egyben megjegyezte, hogy Washingtonban vannak „racionális emberek, akik felfogják ezt”.

„Most a NATO harcot folytat Oroszország ellen. De ez egy hibrid háború, amelyet az ukránok révén folytatnak. Amennyiben azonban nagy hatótávolságú rakétarendszerekről lesz szó, akkor mindenkinek világos, hogy ezeket az ukránok maguk nem fogják tudni üzemeltetni. A célra irányítás, a műholdas adatok, a repülési feladatok, mind olyasvalami, amit csak a gyártó ország szakemberei tudnak elvégezni” – vélekedett Lavrov.

A politikus azt is aláhúzta, hogy Moszkva nem akar semmiféle eszkalációt.

Nukleáris fegyverek bevetésével járó világháborúhoz vezet az Európai Parlament (EP) felhívása, hogy oldják fel a korlátozásokat az orosz területre nyugati fegyverekkel mérendő csapások ügyében – írta Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke csütörtökön Telegram-csatornáján.

„Az, amire az Európai Parlament felszólít, nukleáris fegyverekkel vívott világháborúhoz vezet” – fogalmazott Vologyin.

Az Állami Duma elnöke egyben felszólította az EP-t, hogy az állásfoglalás elfogadása után oszlassa fel magát. Emlékeztetett rá, hogy a fasizmus elleni küzdelem során 27 millió szovjet állampolgár vesztette életét és azt írta, hogy éppen az ő országa szabadította fel „egész Európát”.

Szerinte a nyugati fegyverekkel mélyen az ország belsejében végrehajtott csapások esetén Oroszország kemény választ fog adni „erősebb fegyverek alkalmazásával”. Hozzátette, hogy ezzel kapcsolatban senkinek ne legyenek illúziói és rámutatott, hogy

a Szarmat rakéta repülési ideje Strasbourgig 3 perc 20 másodperc.

Az Európai Parlament csütörtöki ülésén 425 szavazattal 131 ellenében és 63 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban arra kérte az uniós tagállamokat, tegyék lehetővé, hogy Kijev a nyugati országoktól kapott fegyverrendszereket használhassa „legitim katonai célpontok” támadására Oroszországban. A dokumentum szerint a korlátozás feloldása nélkül Ukrajna nem tudja teljes mértékben gyakorolni az önvédelemhez való jogát, és így lakossága és infrastruktúrája továbbra is ki van téve a támadásoknak. Az EP továbbá síkra szállt amellett is, hogy valamennyi uniós ország és NATO-szövetséges közösen és egyénileg is vállalja, hogy évente a GDP-je legalább 0,25 százalékát kitevő katonai támogatást nyújt Ukrajnának.

Rakétacsapást mért Oroszország pénteken a dél-ukrajnai Odesszára, az eddigi adatok szerint négyen sebesültek meg, károk keletkeztek a kikötői infrastruktúrában és kereskedelmi hajóban – közölte Oleh Kiper, a megye kormányzója.

Hozzátette, hogy az előzetes információk szerint egy Iszkander-M típusú orosz rakéta roncsai rongálták meg a kikötőt és a karib-tengeri Antigua zászlója alatt közlekedő hajót.

Az ukrán légierő közlése szerint péntekre virradóra

az orosz erők több rakétával és hetven kamikaze drónnal támadták Ukrajnát, a légvédelem 61 ellenséges drónt és egy rakétát semmisített meg.

Szerhij Tyurin, a nyugat-ukrajnai Hmelnickij megye kormányzója a Facebookon azt írta, hogy éjszakai támadása során egy orosz kamikaze drónt rögzítettek, amint elhaladt a hmelnickiji atomerőmű közvetlen közelében. „Oroszország folytatja a nukleáris zsarolást, rakétákat és drónokat küldve az ukrán atomerőművek felé” – fűzte hozzá a kormányzó. A szintén nyugat-ukrajnai Lviv megyéig is elrepült egy orosz drón. „A légvédelmi erők megsemmisítettek egy orosz támadó drónt a lvivi régióban, a lehulló roncsok tüzet okoztak az egyik faluban” – közölte Makszim Kozickij, a megye kormányzója.

A déli Herszon megyét és az azonos nevű megyeszékhelyt is támadták éjjel és a reggeli órákban az orosz erők, egy ember meghalt, öten pedig megsebesültek – közölte a régió kormányzói hivatala az orosz támadások következtében.

A kelet-ukrajnai Harkiv megye ügyészi hivatala arról tájékoztatott, hogy reggel az orosz hadsereg Csuhujiv térségét ágyúzta, aminek következtében ketten megsérültek. Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 640 ezret, az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett húsz orosz harckocsit, 35 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 52 drónt.

Idén a tavalyi drónmennyiség tízszeresét fogja megkapni az orosz hadsereg – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz hadiipari bizottságnak a különleges rendeltetésű pilóta nélküli repülőgéprendszerek fejlesztéséről csütörtökön megtartott tanácskozásán.

Putyin szerint az orosz fegyveres erők 2023 végéig 140 ezer pilóta nélküli repülőeszközt kaptak, a tervek szerint 2024-ben a szállítások mennyisége a tízszeresére, 1,4 millió darabra nő. Közölte, hogy a drónok tervezésével, tesztelésével és sorozatgyártásával speciális kutatási és gyártási központok fognak foglalkozni. Mint mondta, 2030-ig Oroszország régióiban 48 ilyen létesítmény fog megépülni.

„A kulcsfeladat a légi drónok széles választékának előállítása, ezen ígéretes technikai sorozatgyártásnak a mielőbbi megteremtése”

– hangoztatta Putyin.

Egyúttal rámutatott a drónok leküzdésére szolgáló eszközök párhuzamos fejlesztésének fontosságára a katonai és polgári objektumok védelme érdekében.

Az orosz elnök csütörtökön Szentpéterváron látogatást tett a drónokat gyártó Különleges Technológiai Központban, ahol megtekintette a robottechnikai komplexumok modelljeinek kiállítását és egy antennákat gyártó üzemegységet is.

Minél több fegyvert ad Ukrajnának a NATO, annál valószínűbbé válik a béke – jelentette ki csütörtöki búcsúbeszédében Jens Stoltenberg leköszönő főtitkár, aki egyúttal kiállt Kijev NATO-tagsága mellett.

Az ukrajnai háborút a leggyorsabban úgy lehet lezárni, ha az ukránokat legyőzik, ez azonban nem békét, hanem orosz megszállást hoz – mondta. „Semmilyen célt nem lehet elérni béke és biztonság nélkül, a békének azonban ára van” – tette hozzá a „Gondolatok egy kihívásokkal teli évtizedről” című beszédében a szövetség brüsszeli székhelyén.

Stoltenberg felidézte, hogy tízéves ciklusa alatt kulcsfontosságú változások történtek a világban – például az ukrajnai háború, a koronavírus-járvány, egyre nagyobb versengés Kínával, valamint a kibertámadások gyakoribbá válása -, azonban e tíz év alatt a NATO is „példa nélküli változáson ment át”.

Sürgette a védelmi kapacitásokra fordított összegek növelését, hozzátéve, hogy míg korábban abban állapodtak meg: a tagországok a GDP-jük két százalékát fordítják védelemre, mára ez az arány „a minimum”, a jövőben „jelentősen többet” kell szánni a védelemre.

Az Oroszországgal folytatott kereskedelemre kitérve leszögezte: „a szabadság a szabadkereskedelemnél is fontosabb”. Mint mondta, míg régen a tagállamok egyszerű kereskedelmi ügyletként tekintettek az orosz gáz vásárlására, ma már tudják, hogy „Oroszország a gázt fegyverként használja annak érdekében, hogy eltántorítsa a vásárlókat Ukrajna támogatásától”.

„Nem szabad ugyanezt a hibát elkövetni Kínával kapcsolatban”

– szögezte le, hozzátéve, hogy bár nem ellenzi az ázsiai országgal folytatott kereskedelmet, „nem szabad a rövidtávú üzleti előnyökért feláldozni a hosszútávú biztonsági szükségleteket”.

Mindazonáltal aláhúzta azt is: a biztonság nem lehet ürügy arra, hogy a tagállamok egymás ellen vezessenek be korlátozó intézkedéseket, ugyanis „az országaink közötti vámok és a határok növelik a költségeket, miközben csökkentik a minőséget; és mivel ez gyengíti gazdaságainkat, aláássa biztonságunkat is”.

„A katonai erőnek vannak határai” – mondta, amire példának a NATO afganisztáni misszióját hozta fel. Ezzel kapcsolatban aláhúzta: a NATO határain kívüli bármely katonai művelet során fel kell mérni, mely célokat lehet az adott térségben elérni és melyeket nem.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiállt a NATO Kijevnek nyújtott támogatása mellett, hangsúlyozva, hogy bár rendkívül fontos a jövőbeni párbeszéd a felek között, „a párbeszéd csak akkor működik, ha erős védelmi kapacitás is jár vele”. „Meg kell győzni (Vlagyimir) Putyin (orosz elnököt), hogy nem éri meg folytatnia a háborút” – hangsúlyozta.

Mint mondta, a béketárgyalásokba Oroszországot is be kell vonni, ám ennek idejét és mikéntjét az ukránoknak kell eldönteniük. „Amit mi tehetünk, hogy erős tárgyalópozícióhoz segítjük őket” – tette hozzá.

„Nem létezhet valódi biztonság Európában stabil Ukrajna nélkül, Ukrajnának pedig nincs hosszútávú biztonsága NATO-tagság nélkül”

– jelentette ki, leszögezve: „a NATO kapui nyitva állnak Ukrajna előtt”.

A főtitkár egyúttal óva intett attól, hogy bárki magától értetődőnek vegye az Észak-Amerika és az Európai Unió között jelenleg szilárd kapcsolatokat. Mint mondta, „a NATO nincs kőbe vésve”, és kiemelte, hogy az Atlanti-óceán mindkét oldaláról hallani olyan hangokat, amelyek a két régió elválását sürgetik.

Kiemelte, hogy ezen hangok egyik fél érdekét sem szolgálják: „az elzárkózás senkinek nem hoz biztonságot, ugyanis a biztonsági kihívások egyetlen országnak – bármelyik legyen az – túl nagyok”.

Kiemelte, hogy a NATO-tagállamok „mindig az Egyesült Államok mellett álltak a koreai háborútól kezdve az afganisztániig, és nagy árat fizettek, nem potyautasok”, mégis jogosnak nevezte az utóbbi három amerikai elnök ama bírálatát, amelyben kevesellte a tagállamok által befizetett hozzájárulást.

„Bármely olyan politika, amely alá akarja ásni ezt a szövetséget, elherdálja Amerika legnagyobb javait”

– jelentette ki.

Beszédében a főtitkár méltatta utódját, Mark Rutte volt holland miniszterelnököt mint olyan embert, aki egyebek között „tudja, mikor kell kompromisszumot kötni, de azzal is tisztában van, hogy az alapvető értékekből nem szabad engedni”.