NATO-főnök: Ukrajnának joga van mélységi csapásokat mérni

Ukrajnának megalapozott törvényes és katonai joga van ahhoz, hogy mélyen Oroszország területére is csapásokat mérjen – jelentette ki szombaton Rob Bauer, a NATO katonai bizottságának elnöke Prágában a testület éves ülése után tartott sajtótájékoztatón.

 – fogalmazott Bauer. Hozzátette, hogy minden országnak szuverén joga korlátozni azt, hogyan használhatják fel az általa Ukrajnának küldött fegyvereket. A sajtótájékoztatón Bauer mellett álló Karel Rehka, a cseh fegyveres erők vezérkari főnöke sietett leszögezni, hogy Csehország nem akar semmiféle korlátot szabni. "

 – mondta. 

Joe Biden amerikai elnök épp fontolgatja, hogy engedélyezzék-e Kijevnek nagy hatótávolságú amerikai fegyverek bevetését orosz terület ellen. Biden pénteken tanácskozott Keir Starmer brit miniszterelnökkel, és amerikai bennfentes források szerint Starmer igyekezett meggyőzni Bident arról, hogy engedélyezze Ukrajnának a brit Storm Shadow robotrepülőgépek bevetését Oroszoroszág elleni nagy hatótávolságú csapásokhoz. Az amerikai elnök jóváhagyására azért lehet szükség, mert a Storm Shadow egyes alkatrészeit az Egyesült Államokban gyártják. 

Ugyanakkor hozzátette: ettől függetlenül az Egyesült Államok továbbra is arra törekszik, hogy Ukrajna sikerrel tudja hasznosítani az amerikai és más szövetségesektől érkező fegyvereket, illetve azokat is, amelyeket maga állít elő. Rámutatott, hogy Kijev meglehetősen hatékonynak bizonyult már például a drónfejlesztésben.

Heves orosz dróntámadás érte Kijevet és más ukrán városokat szombatra virradóan, ami arra késztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy újabb felhívást intézzen a légvédelem és a nagy hatótávolságú rakéták képességének növelésére.

Az ukrán légvédelem 76 iráni gyártású Sahíd csapásmérő drónból 72-t lelőtt az ország középső, déli és keleti részén fekvő 12 régió felett – közölte a légierő.

Az Ukrajna rendelkezésére bocsátott nyugati fegyverek oroszországi bevetése is témája Joe Biden és Keir Starmer washingtoni tárgyalásainak – közölte a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának kommunikációs vezetője, a csúcstalálkozót megelőzően.

John Kirby újságíróknak tartott sajtóbeszélgetésén ugyanakkor hangsúlyozta: nincs változás Washingtonnak abban a kikötésében, amely tiltja az Ukrajna számára rendelkezésre bocsátott amerikai fegyverzet nagy hatótávolságú bevetését mélyen Oroszország területén belül.

Az ukrán hadsereg rendelkezésére bocsátott fegyverzet felhasználásával kapcsolatban John Kirby kijelentette, hogy a brit és francia megfontolásokat nem kommentálja.

A Fehér Ház illetékese szerint az Ukrajna támogatásáról szóló nemzetközi erőfeszítések elemeként kell tekinteni az amerikai-brit csúcstalálkozóra, és azt is azt hangoztatta, hogy nem várható bejelentés azt illetően, hogy az Egyesült Államok hozzájárulna Ukrajna számára a tengerentúlról kapott fegyverzet bevetésére mélyen Oroszország területére hatoló támadó művelethez. „Nekünk megvannak a saját számításaink arra vonatkozóan, hogy mivel látjuk el Ukrajnát és mivel nem” – jegyezte meg a sajtóbeszélgetés egy másik pontján John Kirby.

Kijelentette, hogy az amerikai adminisztráció állandó egyeztetésben van partnereivel és szövetségeseivel, különösen a britekkel és franciákkal Ukrajna támogatásának összes lehetséges módjáról és eszközéről. Hozzátette, hogy szuverén országokként maguknak kell dönteniük arról, miként néz ki ez a segítségnyújtás, mi az elfogadható számukra, illetve polgáraik számára. „Állandó a megbeszélés közöttünk, hogy ők mit tesznek és mi mit teszünk” – fogalmazott a vezető amerikai nemzetbiztonsági tisztségviselő

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki szavaira reagálva, miszerint a háború lényegét változtatná meg, amennyiben nyugati fegyverzetet mélyen oroszországi területén is bevetnének, John Kirby először úgy reagált, hogy „ami Putyin elnök száját elhagyja, azt nehéz szó szerint érteni, és ez nem az a retorika, amelyet korábban már ne hallottunk volna tőle”.

A fehér házi tanácsadó később ugyanakkor megjegyezte, hogy az orosz elnök fenyegetéseit komolyan veszi az Egyesült Államok, mert már bizonyította, hogy képes katonai agressziót elindítani, és eszkalációt kezdeményezni. Ehhez még azt fűzte hozzá, hogy amennyiben az orosz elnök aggódik az orosz területek és városok biztonságáért, akkor vonja ki csapatait Ukrajnából.

John Kirby az Ukrajna mögötti kiállást illetően megállapította, hogy gyakran elvész szem elől, hogy a katonai támogatás nem „egyoldalú erőfeszítés” amerikai részről, hanem több szövetséges vesz részt benne, egyeztetve arról, hogy milyen eszközt szállítanak, attól is függően, hogy ki milyen képességekkel rendelkezik, igazítva az ukrán szükségletekhez és elvárásokhoz.

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok beleegyezésére lenne-e szükség, ha a brit és francia vezetés olyan fegyverzetet enged orosz terület elleni bevetésre, amelyben amerikai alkatrészek is vannak, John Kirby azt mondta, hogy ezekről a kérdésekről is folytatódnak az egyeztetések a két említett országgal, de más szövetségesekkel is az Ukrajna számára küldött katonai képességek fajtáiról.

Volodimir Zelenszkij a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta: „több képességre van szükségünk a légipajzs, a légvédelem és a nagy hatótávolságú rakéták képességének megerősítéséhez, hogy továbbra is megvédjük az életet és a népünket”.

A politikus még ebben a hónapban az Egyesült Államokba utazik – írta jelentésében a Reuters brit hírügynökség.

Azonnali beszámolók nem érkeztek áldozatokról, de a hatóságok az ország több részén épületekben keletkezett károkról tettek bejelentést.

A kijevi városi hatóságok közölték, hogy szombaton kora reggel dróndarabok hullottak egy önkormányzati épületre a városközponttól északra fekvő Obolon kerületben, de a helyszínen nem keletkezett tűz.

A Kijevet körülvevő régió kormányzója szerint a törmelékek több magánházat és egy kereskedelmi ingatlant is megrongáltak, valamint betörték egy magas lakóépület ablakait.

A déli Odessza régióban a törmelék több kereskedelmi épületet és magánházat is megrongált, és több tűzesetet is okozott.

Ukrajna számos régiójában három-öt órán át szólt a légiriadó az éjszaka folyamán.

Keir Starmer brit miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentésére reagált amikor kijelentette, Nagy-Britannia nem törekszik konfrontációra Oroszországgal.

Starmer a kíséretében lévő brit újságíróknak nyilatkozott, és kijelentette: Oroszország kezdte a háborút Ukrajna ellen, de ugyanígy akár ebben a pillanatban véget is vethet ennek a háborúnak. A munkáspárti brit kormányfő nem tért ki részletesen arra, hogy a nyugati szövetségesek engedélyezik-e Ukrajnának nagy hatótávolságú nyugati rakéták bevetését orosz területen lévő célpontok ellen.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy London – jóllehet meggyőződése, hogy Ukrajnának joga van az önvédelemre – semmiféle konfliktusra nem törekszik Oroszországgal. „Ez a legcsekélyebb mértékben sem áll szándékunkban” – fogalmazott a brit miniszterelnök. Nyilatkozatának előzményeként Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette: ha a Nyugat megengedi Ukrajnának az általa szállított nagy hatótávolságú rakéták bevetését orosz területen, az azt jelentené, hogy a NATO- és az EU-tagországok az ukrajnai konfliktus közvetlen részeseivé válnak.

Putyin szerint ebben az esetben Oroszország kénytelen lenne e fenyegetések alapján döntéseket hozni.

David Lammy brit külügyminiszter a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak nyilatkozva leszögezte: a nyugati szövetségeseknek el kell látniuk Ukrajnát olyan fegyverekkel, amelyek az Oroszországgal vívott háború megnyeréséhez szükségesek. A pénteken ismertetett interjúban Lammy kijelentette: jelenleg a feladat annak megakadályozása, hogy Oroszország a közeledő téli időszakban számára előnyös hadszíntéri pozícióba kerüljön. A brit külügyminiszter szerint egyértelműen az ukrajnai háború eszkalációját jelenti, hogy Oroszország ballisztikus rakétákat kapott Irántól.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter e hét elején, londoni tárgyalásait záró sajtóértekezletén fedte fel, hogy Washington értesülései szerint Oroszország rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat kapott Irántól, és ezeket a fegyvereket a következő hetekben valószínűleg beveti ukrajnai célpontok ellen. Az amerikai külügyminiszter szerint az orosz kezelőszemélyzeteket Iránban képezték ki e rakétarendszerek használatára.

Blinken is úgy fogalmazott londoni sajtótájékoztatóján, hogy az iráni rakéták szállítása Oroszországnak az ukrajnai konfliktus drámai mértékű eszkalációját jelenti.