Újabb hatalmas erőforrásokat kap az orosz haderő

Száznyolcvanezer fővel másfél millióra növeli az orosz fegyveres erők katonai állományának létszámát Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn kiadott rendelete.

A december 1-jétől hatályba lépő elnöki döntés a fegyveres erők állományát 2 389 130 főben állapítja meg, amiből másfél millió a katona. Az előző vonatkozó rendelet, amelyet az újabb semmisnek nyilvánít, a létszám 2 209 130 fő volt, beleértve 1 320 000 katonát. A korábbi rendelet 2023. december 1-jétől hatályos.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese korábban azt mondta, hogy a védelmi minisztériummal mintegy 190 ezer ember szerződött le katonai szolgálatra az év első felében. Putyin szeptember elején kijelentette, hogy a kurszki régió ukrán inváziója után ugrásszerűen megnőtt a szerződésre jelentkezők száma.

Visszafoglalta az orosz hadsereg a kurszki régióban lévő Uszpenovka és Borki községet – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be előretörésről. A harkivi és a donyecki régióban 18-ban, Kurszk megyében pedig ötben nevezte meg az orosz erők által visszavert ellentámadások számát.

Az utóbbi régióból elrendelték két járás polgári lakosságának kötelező kitelepítését. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 1900 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszk irányában pedig több mint 350.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek között egy katonai reptér infrastruktúráját, valamint egy dróngyárat, négy hozzá tartozó raktárhelyiséggel, hét tábori lőszerraktárt, egy MiG-29-es repülőgépet, egy harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, egy nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és három vontatott tarackot, egy francia HAMMER irányított légibombát, cseh Vampire sorozatverők 20 rakétáját, továbbá 13 drónt.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betörő ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között két harckocsit és 11 páncélozott harcjárművet veszítettek.

A Moszkvában kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán fél az augusztus 6-án indított támadás során több mint 13 800 embert, 115 harckocsit, 44 gyalogsági harcjárművet, 91 páncélozott személyszállító járművet, 729 páncélozott harcjárművet, 439 gépkocsit, 98 tüzérségi löveget és 28 sorozatvetőt veszített.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. Belgorod városban nyolc, a luhanszki Szvatovében pedig négy civil sebesült meg.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) donyecki regionális parancsnoksága közölte, hogy egy robbanótöltetet szállító ukrán FPV-drón óvodát támadott meg Donyeck város Kirov kerületében. A szerkezetet elfogták, majd felrobbantották.

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) hétfő közleményt adott ki, amely szerint egy ukrán-amerikai provokáció előkészületeiről értesült. Ennek célja elhitetni, hogy gyermekintézményt – kórházat vagy óvodát – sok halálos áldozatot követelő orosz rakétacsapás ért.

Az SZVR szerint a megrendezett támadás a szándékok szerint széleskörű médiavisszhangot keltene,

ami megerősítené az ukrán fegyveres erők harci szellemét, megrendítené a globális Dél országainak bizalmát, és alapot adna a nyugati rakétákkal végrehajtandó mélységi csapások engedélyezéséhez.

Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter hétfőn arra utasította Viktor Goremikint, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének vezetőjét és Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnököt, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vizsgálja ki a déli katonai körzet 87. önálló lövészezredének két katonája, a hívójele szerint Erneszt és Goodwin „haláláról szóló értesülésekkel kapcsolatos helyzetet”.

A közleménnyel kapcsolatos újságírói kérdések megválaszolását Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a katonai tárca hatáskörébe utalta. Peszkov provokációnak minősítette, hogy Kijev meghívta az oroszországi Kurszk megye ukrán megszállás alá került részébe az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőit.

Oroszország egy hét leforgása alatt mintegy harminc darab különböző típusú rakétát, több mint nyolcszáz irányított légibombát és csaknem háromszáz csapásmérő drónt vetett be Ukrajna ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a Facebookon.

Az államfő helyszíni fotókból összeállított videofelvételt is közzétett a csapások következményeiről.

„Ukrajnának erős támogatásra van szüksége partnereitől emberéletek megmentése érdekében, az orosz terror ellen: légvédelemre, nagy hatótávolságú fegyverekre, katonáink támogatására, mindenre, ami arra készteti Oroszországot, hogy véget vessen ennek a háborúnak”

– írta bejegyzésében Zelenszkij.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en sürgette Ukrajna szövetségeseit, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök fenyegetései ellenére erősítsék meg Kijev melletti támogatásukat. Putyin fenyegetései a miniszter szerint „nem működnek”. „2022 tavaszán Putyin sosem tapasztalt következményekre figyelmeztetett, ha a Nyugat fegyverekkel látja el Ukrajnát, de semmit sem tett, miután Ukrajna megkapta a védekezéshez szükséges fegyvereket” – emlékeztetett Szibiha, hozzátéve, hogy hasonló retorikát sokszor hangoztattak Moszkvában az elmúlt években.

A miniszter kiemelte, hogy Putyin a NATO-bővítés miatt is következményekkel fenyegetőzött, de nem tett semmit, amikor Finnország és Svédország csatlakozott a NATO-hoz. Szibiha rámutatott még arra is, hogy minden fenyegetés ellenére Putyin nem tett semmit azután sem, amikor Ukrajna megkapta az F-16-os vadászgépeket.

„Minden alkalommal, amikor Putyin erővel szembesül, meghátrál, és megtalálja a módját, hogyan magyarázza ezt meg saját népének”

– jelentette ki az ukrán tárcavezető.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az orosz elnök csütörtökön azt mondta, ha Ukrajna nyugati rakétákkal támadhatja meg Oroszországot, az a NATO-országok és az európai országok közvetlen részvételét jelenti az ukrajnai háborúban.

Az ukrán légierő közölte, hogy vasárnapra virradóra megsemmisítettek az ország légterében egy H-59-es orosz rakétát és tíz csapásmérő drónt.

A déli Herszon megyei kormányzói hivatal arról tájékoztatott, hogy orosz támadások következtében vasárnap két ember halt meg és hét másik megsebesült a régióban. Az orosz erők eltaláltak egyebek mellett egy infrastrukturális létesítményt, egy oktatási és egy egészségügyi intézményt ás számos lakóházat.

Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az éjjel az orosz erők két légibombával mértek csapást Harkiv városára. Az egyik egy orvosi rendelőben, a másik egy oktatási intézmény épületében okozott károkat.

Később Ihor Terehov, Harkiv polgármestere közölte, hogy az orosz erők nap közben légibombákkal mértek csapást a megyeszékhelyű városra, és eltaláltak egy sokszintes lakóházat. Az eddigi adatok szerint 41-en sebesültek meg, köztük négy gyerek.

A polgármester közlése szerint a becsapódás a tizedik emeleten történt, négy szinten, a kilencediktől a tizenkettedikig omlott be a ház és terjedt szét a tűz. Zelenszkij az újabb bombatámadás nyomán ismételten határozott és erőteljes döntésekre sürgette országa nyugati partnereit.

Ivan Fedorov Zaporizzsja megyei kormányzó közölte, hogy a régióban az elmúlt napban három helyi lakos halt meg orosz támadások következtében.

Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 634 ezret. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett hat orosz harckocsit, 23 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 85 drónt.