Árvíz: a károk elhárításának ideje jött el

Míg Bajánál még 918 centimétert, Budapesten már csak 624 centimétert mutatott a vízmérce. A fővárostól feljebb ennél is kedvezőbb a kép: Komáromban 460, Gönyűnél pedig 406 centiméteren áll a Duna. A rekordközeli áradás levonulása után is bőven marad még munkája a vízügyes szakembereknek – mondta a hirado.hu-nak Siklós Gabriella. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője szerint a katasztrófaturisták nem csak magukban okozhatnak kárt.

Az állami védvonalak mentén a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok szakemberei továbbra is 24 órás figyelőszolgálatot tartanak – mondta  Siklós Gabriella. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője figyelmeztetett: a védekezésben résztvevőkön kívül más ne menjen az átázott töltésekre, mert az úgynevezett „katasztrófaturizmus” nemcsak balesetet okozhat, de veszélyes is lehet, hiszen akár még szivárgást is előidézhet.

Mohács felett már mindenütt apad

Az OVF mai adatai szerint a folyó vízállását Bajánál még 918 centiméter magasságban mérték, Budapesten már csak 624 centit mutatott a vízmérce. A fővárostól feljebb ennél is kedvezőbb a kép: Komáromban 460, Gönyűnél pedig 406 centiméteres szinten áll a Duna. Siklós Gabriella hangsúlyozta: mivel Budapest felett határozott tempóban indult el az apadás, ezért a folyó azon szakaszán már visszavették az árvízvédelmi fokozatokat. Hozzátette:

eljött a kárfelmérés ideje, azt követően meg kell kezdeni a helyreállítási munkálatokat is. Ennek kapcsán konkrétumokat még nem tudott mondani.

Mi történik a homokzsákokkal?

A vészhelyzet elmúltával a homokzsákokból épített nyúlgátakat mindenütt elbontják. A homokot abban az esetben, ha nem érte víz, vagyis szárazon vészelte át az elmúlt nehéz napokat, újra felhasználják. Az állami fenntartású védművek esetén a homokot a vízügy telephelyein deponálják, az önkormányzati fenntartású védművek esetén pedig a száraz homok jövőbeli sorsáról a védekezést helyben irányítók döntenek.

A védekezésnél fel nem használt homokzsákokat az önkormányzati és állami raktárakba viszik.

Ha azonban a homokzsák vízben ázott, akkor a benne lévő homok már veszélyes hulladéknak számít és az állami fenntartású védművekről éppúgy az erre specializált deponálókba szállítják, mint ahogyan a települési önkormányzatok által fenntartott töltésekről is. Az árvíz által érintkezett zsákokat megsemmisítik, a fel nem használtakat pedig visszaviszik az önkormányzati és az állami raktárakba.

Fertőzésveszély

A Duna mentén már több településen is baktériumokat, illetve szennyeződésre utaló algákat mutattak ki az ivóvízből.

Ezeken a helyeken az ivóvíz csak forralás után fogyasztható. Az érintett településeken lajtos kocsiból biztosítják az ivóvizet, a csecsemőknek pedig palackozott víz fogyasztását ajánlják. A települések közötti elöntött közutak fertőtlenítését a közútkezelő, a településen belüli fertőtlenítést pedig az önkormányzatok végzik.

Az árvíz utáni fertőtlenítés fontosságára hívta fel a figyelmet az országos tiszti főorvos az árvíz elleni védekezésről tartott keddi budapesti sajtótájékoztatón.

Müller Cecília elmondta: a települések közötti elöntött közutak fertőtlenítését a közútkezelő, a településen belüli fertőtlenítést pedig az önkormányzatok végzik. A helyes eljárásról útmutatót készítettek a településeknek, illetve 24 órás call centert, ügyfélszolgálatot is működtetnek. Ugyanakkor több településen baktériumokat, illetve szennyeződésre utaló algákat mutattak ki az ivóvízből. Ezért ezeken a településeken az ivóvíz csak forralás után fogyasztható.

Továbbá lajtos kocsiból biztosítják az ivóvizet, a csecsemőknek pedig palackozott víz fogyasztását ajánlják –  tette hozzá. Mint elmondta: már az árvíz megérkezését megelőzően felkészültek a közegészségügyi kihívásokra, annak érdekében, hogy a kutak, szennyvízkezelő egységek biztonságban legyenek, illetve megtisztították a vegyi anyagoktól az ártéri területeket, hogy ezek a szennyeződések ne mosódjanak bele a Dunába.

A fertőzésveszély jellemzően az ár levonulása után jelentkezik, ezért fontos az elöntött utak megtisztítása.

Azon utakat, amelyek csak a Duna vizével érintkeztek elég magasnyomású mosóval megtisztítani, ám azokat amelyek szennyvízzel érintkeztek, fertőtleníteni kell. Ehhez szakmai segítséget nyújtanak, mert figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat is – ismertette.

Közlése szerint ilyenkor az egyik legfontosabb feladat az ivóvízbázis védelme.

Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a Duna mentén 31 vízbázis van számos kúttal, amelyekből napi vízmintavétel történik, ezeket laboratóriumi vizsgálat alá vetik.

Ennek eredményeként Pilismarót, Pilisszentkereszt, Dobogókő településeket ellátó vízbázisból fertőző mikrobiológiai szennyeződést mutattak ki, ezért felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy az ivóvizet csak forralás után fogyasszák, illetve lajtkocsiból biztosítják az ivóvizet.

Ezt legalább két negatív eredmény megszületéséig fenntartják. Továbbá a Dunabogdányt, Visegrádot ellátó vízbázisból az algák elszaporodását mutatták ki, ami szintén szennyeződésre utalhat. Itt hasonló intézkedéseket hoztak – sorolta. A szennyeződés jellemzően gyomor és bélrendszerre káros baktérium, illetve tetanusz baktérium lehet – fűzte hozzá. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a még lezárt területekre csak az illetékes szakemberek menjenek be, a visszamaradt pocsolyákkal pedig senki ne érintkezzen, illetve újra fokozottan fontos a kézfertőtlenítés.

Tájékoztatása szerint azok a homokzsákok, amelyek csak a Duna vizével érintkeztek, kiszáradás után újra felhasználhatók. Azok viszont, amelyek szennyvízzel érintkeztek, veszélyes hulladéknak számítanak. Arra is figyelmeztetett, hogy az elöntött házakat a visszaköltözés előtt az ottlakók szellőztetéssel, páramentesítők használatával szárítsák ki és a fertőzések elkerülése érdekében fontos a mésszel, hipóval való fertőtlenítés is.

Ez annál is inkább fontos, mert a párás levegőben elszaporodó gombák allergiát okozhatnak – mondta Müller Cecília.

Mohácson kedden éjjel várható a dunai árhullám tetőzése – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője. Láng István jelezte: Nagybajcs és Tass között a Duna áradása már a készültségi szintek alatt van, Baján péntektől, Mohácson pedig szombattól várható, hogy már nem kell védekezni. A főigazgató arról is tájékoztatott, hogy a Lajta szükségtározó megnyitása miatt még mintegy 40 kilométeren szükség van rendkívüli készültségre, hiszen itt korábban megbontottak védvonalakat. A tározó leürülésével várhatóan szerdán visszavonják a rendkívüli készültséget, és már csak pontszerű készültségek lesznek a helyreállítások helyén – mondta.

Láng István arról is beszélt, hogy hétfőn a Duna Budapest feletti szakaszán megkezdődött az ideiglenes védművek bontása, ezeket a munkákat már az önkormányzatok végzik, a műszaki irányítókat itt visszavonták. Kérdésekre válaszolva az országos tisztifőorvos hangsúlyozta: folyamatosan vizsgálják a Duna menti ivóvízvételi helyeket, nem kizárható, hogy az említetteken kívül máshol is lesz korlátozás, ha a mérési eredmények ezt indokolják.

Mohácsnál kedd éjjel várható a dunai árhullám tetőzése – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője az árvízvédelmi operatív törzs keddi ülése után tartott budapesti sajtótájékoztatón.

Láng István jelezte: Nagybajcs és Tass között a Duna áradása már a készültségi szintek alatt van, Baján péntektől, Mohácson pedig szombattól várható, hogy nem kell már védekezni. A főigazgató elmondta azt is, hogy a Lajta szükségtározó megnyitása miatt még mintegy 40 kilométeren szükség van rendkívüli készültségre, hiszen ott korábban megbontottak védvonalakat. A tározó leürülésével várhatóan szerdán visszavonják a rendkívüli készültséget, és már csak pontszerű készültségek lesznek a helyreállítások helyén.

Láng István arról is beszélt, hogy hétfőn a Duna Budapest feletti szakaszán megkezdődött az ideiglenes védművek bontása, ezeket a munkákat már az önkormányzatok végzik, a műszaki irányítókat ott visszavonták.