A németek próbálják felgyorsítani a kitoloncolásokat

A német koalíciós kormány szombaton beterjesztette az a törvényjavaslatot a parlamentben, amely lehetővé teszi a kitoloncolások felgyorsítását és más szigorú rendelkezések bevezetését a késes bűncselekmények visszaszorítása érdekében.

„Nagyobb védelmet biztosítunk az iszlamista terror ellen, szigorúbb kitoloncolás vár az erőszakos bűncselekmények elkövetőire, betiltjuk a kések használatát, és alkalmazzuk a bűnözők arcfelismerését” – ismertette Nancy Faeser belügyminiszter.

A törvénytervezet beterjesztésére azt követően került sor, hogy augusztus 23-án Solingenben három embert ölt meg késsel egy 26 éves szíriai gyanúsított.

Marco Buschmann német igazságügyi miniszter korábban elmondta, hogy Olaf Scholz kancellár hárompárti koalíciója egyetértett a törvénycsomag részleteiben.

A törvénytervezetet a koalíció parlamenti frakciói már megkapták mérlegelésre – tette hozzá Buschmann, aki szerint a törvénycsomag vitáját akár már a jövő héten is megtarthatják a parlamentben.

Olaf Scholz német kancellár a kitoloncolások felgyorsítását és az illegális bevándorlás visszaszorítását ígérte két hete Solingenben, ahol egy szíriai férfi pénteken három embert megölt, nyolc továbbit pedig megsebesített a település 650 éves történelmét ünneplő fesztiválon.

„Ez terrorizmus volt, terrorizmus mindannyiunk ellen” – fogalmazott Scholz, miután virágot helyezett el a támadás helyszínén.

A német hatóságok korábban őrizetbe vették a solingeni késes támadás 26 éves szíriai gyanúsítottját, aki amúgy önként adta fel magát, és emberölés, illetve terrorszervezethez tartozás gyanújával indítottak ellene eljárást. A német szövetségi ügyészség álláspontja szerint a gyanúsított osztja az Iszlám Állam terrorszervezet ideológiáját, és „a lehető legtöbb nem muszlim hívővel akart végezni” a péntek esti solingeni ünnepségen.

Solingen, 2024. augusztus 26.
A németországi muszlimok közössége elítélte és megvetendő merényletnek nevezte a késelést. „Megrendített és elborzaszt bennünket a solingeni békés polgárok ellen elkövetett halálos késelés” – áll az állásfoglalásban.

A Németországi Muszlimok Központi Tanácsa a merényletet „a szabad társadalmunkkal szembeni ellenséges és embertelen cselekménynek” minősítette. A szervezet egyben hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni szabad, nyílt és sokszínű társadalom alapvető értékeinek védelme érdekében. Semmilyen gyűlöletnek, uszításnak, szélsőségességnek és radikalizációnak nincs helye Németországban – hangsúlyozták.

Az Iszlám Állam  közzétett videóján a szervezet állítása szerint az elkövető látható a támadás előtt. A felvételen a férfi arca el van takarva, egy hosszú pengéjű kést tart a kezében, és arab nyelven hűséget esküszik az Iszlám Állam vezetőjének. A felvételen a férfi azt mondja, a támadást megtorlásnak szánja a palesztinok és más muszlimok ellen elkövetett gyilkosságokért. A terrorszervezet azonban nem szolgáltatott bizonyítékot állítására, és egyelőre nem világos, hogy a támadó és az Iszlám Állam között milyen kapcsolat volt. Német médiajelentések szerint a hatóságok tavaly az európai uniós menekültügyi szabályok alapján Bulgáriába akarták kitoloncolni a támadás gyanúsítottját. A kitoloncolást azonban nem hajtották végre, mivel a férfit nem találták a menekültközpontban a határozat végrehajtásának időpontjában.

A solingeni támadás politikai vitát váltott ki a német menekültügyi és kitoloncolási politikával kapcsolatban. 

Német és osztrák lapértesülések szerint egy 18 éves, Ausztriában született iszlamista szélsőséges lövöldözött csütörtök reggel a München belvárosában található izraeli főkonzulátus, illetve a második világháborús dokumentációs központ közelében. A rendőrök tűzpárbajban lelőtték a férfit, aki ellen korábban eljárás indult az Iszlám Állam terrorszervezet népszerűsítése miatt.

A csütörtök reggeli drámai eseményeket követően, délben Joachim Herrmann bajor tartományi belügyminiszter és Markus Söder miniszterelnök, valamint Andreas Franken rendőrségi szóvivő tartott sajtótájékoztatót Münchenben.

A rendőrség megerősítette, hogy azonosították az elkövetőt: egy 2006-ban született (18 éves) fiatalembert, aki Ausztriában élt, és néhány napja tartózkodott Németországban.

Joachim Herrmann elmondta, hogy mivel folyik a nyomozás, sem az indítékról, sem az elkövetővel kapcsolatos további részletekről nem szolgálhat bővebb információval.

Arra a kérdésre, hogy terrorcselekmény történt-e, a belügyminiszter kitérő választ adott. „Nyilvánvaló, hogy támadást tervezett a(z izraeli) konzulátus ellen, hiszen a konzulátus közelében tartózkodott. De még tart a nyomozás” – mondta Herrmann.

A legnagyobb bajor napilap, a Süddeutsche Zeitung azt írta, hogy a gyanúsított osztrák férfi nemrég érkezett Németországba. A rendőrség a bűncselekmény helyszíne közelében megtalálta és lefoglalta az autóját, amelyet Salzburgban vettek nyilvántartásba.

A Der Spiegel közben arról számolt be, hogy az iszlamista férfi ismert volt a hatóságok számára.

Az osztrák Der Standard úgy tudja, hogy korábban eljárás indult ellene az Iszlám Állam propagandájának terjesztése miatt, azonban a nyomozó hatóság ejtette a vádakat. A lap megjegyezte, hogy salzburgi ügyészség egyelőre nem ad ki további információt a sajtónak az esettel kapcsolatban.

A müncheni lövöldöző, egy 18 éves iszlamista férfi már korábban az osztrák biztonsági szervek látókörébe került, de elengedték és gond nélkül átmehetett Németországba, ahol merényletet tervezett. Minden társadalomnak meg kell találnia az ellenszert az ilyen típusú bűnelkövetők kiszűrésére, a bevándorlási folyamatot ugyanis jogállami eszközökkel már nem lehet visszafordítani – mondta a hirado.hu-nak Prőhle Gergely Németország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukacs Intézetének igazgatója.

– Néhány órán belül két lövöldözés volt két német nagyvárosban, Berlinben és Münchenben csütörtökön. Ennyire rossz a közbiztonság Németországban?

– Nemcsak Németországban, hanem Európa-szerte egyre rosszabb a közbiztonsági helyzet. Onnantól kezdve, hogy a társadalmi sokszínűség elkezdett ilyen méreteket ölteni, a bevándorlók közül sokan voltaképp importálják a hazájukban forrongó konfliktusokat, vagy némelyikük egyszerűen pszichésen nem tud mit kezdeni a helyzettel – ez fokozott biztonsági intézkedéseket követel. Minden társadalomnak meg kell találnia az ellenszert az ilyen típusú bűnelkövetők kiszűrésére, hiszen a bevándorlási folyamatot jogállami eszközökkel visszafordítani aligha lehet. Ráadásul a müncheni lövöldöző már Ausztriában született, onnan ment át a szomszédos Bajorországba. Már az osztrák biztonsági szervek látókörébe is bekerült, tehát elsősorban az osztrákok felelősek azért, hogy szabadon mozoghatott.

Prőhle Gergely (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

– Korábban eljárás indult az elkövető ellen, mert az Iszlám Állam terrorszervezetet népszerűsítette. Hogyan fordulhat elő, hogy elengednek egy ilyen veszélyes embert?

– Minden országban, ahol a társadalmi integráció valamilyen módon gellert kap, előbb-utóbb bekövetkeznek ilyen esetek. S bár minden ilyen eset tragikus, ahhoz képest, hogy hány bevándorló özönlött be Németországba az elmúlt években, viszonylag kevés hasonló eset történik. Ebben az esetben a jelek szerint egy magányos elkövetőről van szó, akit végül tűzpárbajban ártalmatlanná tettek a rendőrök. Még megdöbbentőbb, hogy a csütörtöki esemény az izraeli sportolók ellen, az 1972-es olimpián elkövetett terrortámadás 52. évfordulóján történt, szintén Münchenben. Ahogy a közel-keleti konfliktus kiéleződik, és egyre több az összecsapás Izrael és a Hamász között, az európai társadalmak erre érzékeny részei is radikalizálódnak. Ha azt is hozzávesszük, hogy Greta Thunberget (akit környezetvédelmi aktivistaként és a Fridays for Future mozgalom alapítójaként ismert meg a világ – a szerk.) a minap Dániában letartóztatták, mert részt vett egy palesztinpárti tüntetésen, akkor röviden azt mondhatom: semmi jóra nem számítok, egyre nagyobb a zavar a fejekben.

– Nem gondolja, hogy a hatóságoknak sokkal nagyobb figyelemmel kellene az ilyen, potenciálisan veszélyes, radikális fiatalok felé fordulnia?

– Nyilván kellene az osztrák és a német hatóságoknak, de ugyanez igaz a francia hatóságokra is. Régóta megfigyelhető, hogy ezekben az országokban a társadalmi kohézió felfeslik. Ameddig a társadalmi integráció nem tud lépést tartani a bevándorlással, addig a hatóságok rengeteg kihívással szembesülnek. Az augusztus végi, solingeni késes támadás még nyilvánvalóbbá tette a helyzetet. Mivel mi sem tudjuk kivonni magunkat a globális folyamatok hatása alól, őszintén remélem, hogy a magyar belbiztonsági szervek és a rendőrség elég hatékonyak ahhoz, hogy ne következzenek be hasonló esetek. De teljesen kizárni ezt sem lehet.