Putyin fegyveres provokációnak nevezte a kurszki betörést

A kijevi vezetés fegyveres provokációja az orosz-ukrán határon Ukrajna helyzetének javítását szolgálja a későbbi tárgyalásokon, ugyanakkor értelmetlen olyan kormányzattal tárgyalni, amely civileket támad – hívta fel a figyelmet hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök a kurszki területen kialakult helyzet megvitatására összehívott tanácskozáson.

„Mostanra világossá vált, hogy a kijevi rezsim miért utasítja el javaslatainkat a békés rendezésre” – mondta az orosz államfő a brjanszki, belgorodi és kurszki megyék kormányzóival tartott megbeszélésén, hozzátéve, hogy „az ellenség nyugati pártfogóinak segítségével (…) törekszik jövőbeli tárgyalási pozíciója javítására”.

„Milyen tárgyalásokról lehet egyáltalán szó olyan emberekkel, akik válogatás nélkül mérnek csapásokat békés emberekre, a polgári infrastruktúrára, vagy próbálják fenyegetni a nukleáris energetikai létesítményeket? Miről lehet velük egyáltalán beszélni?” – vetette fel Putyin egyebek között arra utalva, hogy

Moszkva szerint ukrán dróncsapás következtében tűz ütött ki a zaporizssjai atomerőmű területén vasárnap este.

„Az ukrán fegyveres erők veszteségei drámai mértékben növekszenek, a többi között a jobban hadra fogható alakulatok körében is, amelyeket az ellenség a határainkhoz irányított” – húzta alá Putyin.

Leszögezte, hogy a kijevi vezetés megfelelő választ fog kapni a határ menti behatolására, és hangsúlyozta, hogy „a különleges katonai művelet” minden célját el fogják érni.

Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy a határ menti provokáció „a különleges katonai művelet” lassítását szolgálta volna, de a kijevi vezetés ezen reménye nem vált be. „A tempó nemcsak, hogy nem csökkent, hanem ellenkezőleg, másfélszeresére nőtt” – hangoztatta. „Az orosz hadsereg határozottan tör előre” – tette hozzá.

Egyben azonban nem zárta ki további ukrán támadások lehetőségét egyebek között Brjanszk megye ellen. Putyin kiemelte, hogy jelenleg az orosz védelmi tárca előtt álló legfőbb feladatot az ukrán erők visszaszorítása és a határ megfelelő biztosítása jelenti.

Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület megbízott kormányzója jelentésében közölte, hogy 121 ezer embert evakuáltak a kurszki régióból,

28 települést foglaltak el, az ott élő mintegy kétezer ember sorsáról egyelőre nem tudnak. Az ukrán erők 12 kilométer mélyen egy negyven kilométer széles sávon hatoltak be orosz területre a kormányzó szerint. Hangsúlyozta, hogy az ukrán katonák vegyi fegyvereket is bevetettek.

Szmirnov beszámolója szerint 12 ember vesztette életét és 121-en megsebesültek, köztük tíz gyerek. Alekszandr Bogomaz brjanszki kormányzó arról beszélt, hogy a térségben hetente 80-90 ukrán belövést regisztrálnak. Mint mondta, egyre több a támadás a polgári lakosság ellen.

Evakuálják a lakosokat az Oroszország belgorodi régiójában lévő, az ukrán határ mentén fekvő Krasznaja Jaruga-i járásból – jelentette be hétfőn Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója videóüzenetben, amelyet közösségi oldalain tett közzé.

A VKontaktye orosz közösségi oldalon Gladkov kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők egy nap alatt negyvenszer lőtték a belgorodi régió lakott területeit, és 42 dróntámadást indítottak. Közlése szerint hét civil sebesült meg.

A járás – amelyből most a lakosokat evakuálják – a belgorodi régió északnyugati részén található. Központja, Krasznaja Jaruga mintegy 45 kilométerre vAz orosz hatóságok a kurszki régióban is elrendelték egy újabb terület lakóinak evakuálását. A döntést az előzte meg, hogy orosz híradásokban közzétettek egy videófelvételt, amelyen egy ukrán páncélozott katonai jármű látható, amint áthalad a Kurszki terület Belovszkij járásában lévő Girji falun. A település körülbelül harminc kilométerre délkeletre fekszik Szudzsa városától.

Előbb Nyikolaj Volobujev, a járás vezetője szólította fel a helyi lakosokat az azonnali menekülésre, majd Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület megbízott kormányzója a Telegramon közölte, hogy a regionális hadműveleti parancsnokság a járás lakóinak evakuálása mellett döntött.

Tovább gyengült az orosz rubel a dollárral szemben hétfőn, amikor Oroszország részben evakuálta az Ukrajnával szomszédos újabb régió egyes körzeteit hat nappal azután, hogy Kijev a háború 2022-es kezdete óta a legnagyobb behatolást indította orosz területen.

Röviddel 9 óra után 2 százalékos gyengüléssel, 90,36 rubelen jegyezték a dollárt. Az ukrán támadás kezdete óta a rubel összesen 6 százalékkal gyengült a dollárral szemben.

Az euróhoz viszonyítva 2,0 százalékkal, 98,67-re gyengült a rubel jegyzése hétfőn délelőtt.

Az ukrán offenzíva a múlt héten kedd reggel kezdődött, amikor a kijevi hadsereg egységei átlépték a határt, és behatoltak a Kurszki területre.

Fehéroroszország harckocsikat vezényelt vasárnap az ukrán határhoz, miután a fehérorosz hatóságok állítása szerint az előző nap az ország légterében több ukrán drónt is lelőttek – közölte a minszki védelmi minisztérium.

A hivatalos tájékoztatás szerint az alakulatokat készültségbe helyezték további parancsok végrehajtására.

Nem sokkal korábban Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető elrendelte Homel és Mazir térségének megerősítését az ország délkeleti részén. A csapatok feladata reagálni az esetleges ukrán „provokációkra”.

Lukasenka szombaton arról számolt be, hogy több ukrán drónt is lelőttek. Mint mondta, teljes készültségbe helyezték a fehérorosz légvédelmet is, mert mintegy tíz repülőeszköz hatolt be Ukrajna felől az ország légterébe Kaszcjukovicsi térségében.

A minszki külügyminisztérium a történteket arra irányuló veszélyes kísérletnek nevezte, hogy belerángassák a konfliktusba Fehéroroszországot is. A tárca leszögezte: Fehéroroszország élni fog önvédelemhez való jogával és megfelelő választ fog adni minden provokációra, illetve ellenséges cselekményre.

Viktar Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter már szombaton jelezte, hogy elrendelték Iszkander típusú ballisztikus rakéták és Polonez típusú rakétavetők térségbe küldését is.

Helyi orosz hatóságok éjszakai ukrán rakéta- és dróntámadásokról számoltak be vasárnap az oroszországi kurszki, voronyezsi és belgorodi régiókból.

Alekszej Szmirnov, a Kruszki terület megbízott kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy egy lelőtt rakéta roncsai egy lakóházra estek, a közelében parkoló autók pedig kigyulladtak. Szavai szerint 13-an sebesültek meg.

Alekszandr Guszjev, a Voronyezsi terület kormányzója a Telegramon azt írta, hogy

az éjszakai ukrán támadások következtében károk keletkeztek egy adminisztratív épületben, egy kommunális létesítményben és családi házakban, de senki sem sebesült meg.

Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója arról adott hírt, hogy dróntámadás érte Sebekino városát. Kigyulladt egy többszintes lakóépület, két családi házban pedig betörtek az ablaküvegek. A város egy része áramellátás nélkül maradt. Személyi sérülés nem történt.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az orosz légvédelem az éjjel tizennégy drónt és négy Tocska-U típusú rakétát semmisített meg a kurszki régió légterében. További tizenhat drónt lőttek le a voronyezsi és hármat a belgorodi régióban, egy-egy drónt pedig a Brjanszki és az Orjoli területek felett.

Az orosz hadvezetés szerint Ukrajna azért próbál meg betörni Oroszországba, hogy rákényszerítse erői átcsoportosítására más frontokról. Moszkva szerint a szárazföldi behatolási kísérletet sikerült megakadályozni, részben a helyi erők megerősítésével, vagyis tartalékosok oda vezénylésével a Szövetségi Biztonsági Szolgálattól. Az ukránok Szudzsa város közelében próbáltak meg behatolni Oroszországba – tették hozzá.

Az orosz földgáz európai exportjában a szudzsai már az egyetlen működő tranzitállomás.

A drón és rakétatámadásoknak azonban nemcsak a Kurszki, hanem három másik orosz megye több célpontja ellen is irányultak, és legkevesebb 24 sebesült áldozatuk van, köztük hat gyerek – közölte az egészségügyi minisztérium. Alekszej Szmirnov, Kurszki megye ideiglenes kormányzója közölte, hogy a megye segélyszolgálatai különleges készenléti állapotban voltak, és „kezelhetőnek” nevezte a helyzetet. Arra kérte a lakosságot az X-en, hogy adjon vért a sebesültek ellátásához.