Október 15-én feloszlathatják az óbudai önkormányzatot

Nincs olyan jogi kiskapu, amely lehetővé tenné, hogy a letartóztatásban lévő Kiss László a börtönből vezesse a III. kerületet, illetve onnan tegye le októberben a polgármesteri esküjét – mondta a  hirado.hu-nak ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, aki szerint, ha a kerület új képviselő-testülete október 15-ig nem alakul meg, akkor a testületet az Országgyűlés feloszlatja, s ezzel a polgármesteri tisztség is megszűnik. Hangsúlyozta: Kiss csak úgy tudja a méltatlan eljárást elkerülni, ha lemond. A Gyurcsány-párti polgármesternek jelen állás szerint 18 millió forint vesztegetési pénzzel kell elszámolnia.

Mint ismeretes a korrupcióval megvádolt Kiss László óbudai DK-s polgármester letartóztatását szeptember 16-ig rendelték el, s nagy esély mutatkozik arra, hogy a határidőt a bíróság meghosszabbítja. A szerteágazó ügy a nyomozati szakaszánál tart, Kiss helyettese, Czeglédy Gergő alpolgármester pedig már több hónapja letartóztatásban van.

Kiss László, a III. kerület polgármestere (MTI/Balogh Zoltán)

„Amennyiben a III. kerület új képviselő-testülete október 15-ig nem alakul meg, akkor adott esetben a grémiumot az alaptörvény-ellenes működés okán az Országgyűlés feloszlatja, s e határozattal a polgármesteri tisztség is törvény alapján megszűnik” – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában ifjabb Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász szerint Kiss Lászlóék megpróbálkozhatnak különböző fogásokkal, amilyen például a letartóztatásban tett eskütétel, ám ennek jogszerűsége kétséges. Mint fogalmazott: „kérdések merülnek fel az eskütétellel kapcsolatos személyes polgármesteri jelenlét kötelezettsége kapcsán, valamint arról, hogy letartóztatásban lévő megválasztott polgármester tehet-e írásban javaslatot az alpolgármesterek személyére, illetve ezt elfogadhatja-e a képviselő-testület”. Ifjabb Lomnici Zoltán szerint a szakmai döntés a kormányhivatal kompetenciájába tartozik.

Az alkotmányjogász arra is felhívta a figyelmet, hogy az eskütétel kapcsán a személyes, fizikai jelenlét követelménye a vonatkozó alkotmánybírósági határozatból is levezethető: „Noha az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata alapján a polgármester akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület alakuló ülését, a testület alaptörvény-ellenes működését eredményező helyzetet ez a helyettesítési jogkör nem tudja feloldani” – mutatott rá a szakember, aki kitért arra is, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – közigazgatási pert is indíthat a polgármester ellen sorozatos törvénysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatti jogi felelősségének megállapítása iránt, mégpedig a polgármester tisztségének megszűnése érdekében.

Ismert: az óbudai korrupciós botrány márciusban pattant ki és azóta is folyamatosan újabb szálak kerülnek felszínre. A kerület DK-s polgármestere augusztus 14-én vált az ügyhalmaz gyanúsítottjává. Ekkor a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) munkatársai és a felkérésükre velük tartó szervek ismét megszállták Óbuda-Békásmegyer önkormányzatát. A nyomozó főügyészség által szervezett, több helyszínt érintő, összehangolt akcióban közel ötven hivatalos személy vett részt, abban a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Készenléti Rendőrség állománya is közreműködött. Kiss Lászlót – akit otthonában vettek őrizetbe – bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítottak meg, csakúgy, mint pár hónappal korábban helyettesét, az alpolgármestert, Czeglédy Gergőt. Kisst eddig tizennyolcmilliós, Czeglédyt pedig százmilliós korrupcióval gyanúsítják – adta hírül a Magyar Nemzet.

Ha nem sikerül megoldást találni arra a Magyarországon először előállt helyzetre, hogy a korrupciós vádak miatt letartóztatott III. kerületi polgármester, Kiss László részt vehessen a képviselő-testület munkájában, akkor az Országgyűlés többfordulós eljárásban juthat el addig, hogy feloszlassa Óbuda képviselő-testületét, és új választást írjon ki – fejtette ki  a hirado.hu-nak Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.

Ha Óbuda új képviselő-testülete nem alakul meg október 15-ig, akkor a testületet az Országgyűlés feloszlathatja, s ezzel a polgármesteri tisztség is megszűnik. Kiss László polgármester csak úgy tudja ezt az eljárást elkerülni, ha lemond, lényegében nincs más út a számára – írta csütörtökön ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászra hivatkozva a Magyar Nemzet. A Gyurcsány-párti polgármester augusztus közepén vált az óbudai korrupciós botrány gyanúsítottjává, jelen állás szerint 18 millió forint vesztegetési pénzzel kellene elszámolnia.

Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója lapunknak kifejtette: ha nem sikerül megoldást találni arra most először előállt helyzetre, hogy az előzetes letartóztatásban lévő  III. kerületi polgármester, Kiss László részt vehessen a képviselő-testület munkájában, akkor

az Országgyűlés egy többfordulós eljárásban juthat el addig, hogy feloszlassa a testületet, és új választást írjon ki Óbudán.

Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója (Fotó: Horváth Péter Gyula/Hirado.hu).

„Több körben fel kell szólítani a képviselő-testületet, hogy nyilatkozzon, milyen módon kívánja beiktatni a polgármestert, és Kiss László hogyan kíván részt venni a mindennapi munkában, erre legkorábban október 1-től nyílik lehetőség. Ha ezt követően egy évig nem veszi át a mandátumát, nem vesz részt a képviselő-testület munkájában, akkor a Miniszterelnöki Kabinetiroda javaslatára az Országgyűlés kimondhatja a testület feloszlatását, illetve a polgármester megbízatásának megszűnését, és új választást írhat ki.

Jogilag tehát tisztázásra vár, hogy a képviselő-testület tagjai bemennek a polgármesterhez a börtönbe, és ott teszi le az esküt, vagy netán a lábára szerelt nyomkövetővel kiengedik a polgármestert, hogy letehesse az esküt,

vagy esetleg online lebonyolítható az egész procedúra. Ennek meghatározása a szakértők, a jogászok feladata” – hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.

Távtárgyalás, mint egykor a tranzitzónákban?

A Századvég politikai elemzési igazgatója emlékeztetett: a helyzet a migrációs válság első éveire, 2015, 2016-ra emlékeztet, amikor a tranzitzónákban elhelyezett migránsok online kommunikálhattak. Az interneten keresztül történt a menedékkérelmek elbírálása, vagy azok fellebbezése. Hangsúlyozta azonban, hogy egy ez jogi-szakmai kérdés, ezért abban mélyebben nem kíván állást foglalni.

Kérdésre, miszerint Vadai Ágnes (DK) szerint a Kiss László ellen indult koncepciós eljárást a Fidesz legfelső köreiből igényelték, Kiszelly Zoltán hangsúlyozta: az ügyészség megalapozott gyanú alapján indított eljárást az óbudai polgármester ellen, Kiss Lászlót annak következtében vették letartóztatásba.

„Erre azt tudom felelni neki, amit Menczer Tamás (a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója – a szerk.) is írt: várjuk a bizonyítékot. Bizonyíték, tények hiányában ugyanis Vadai Ágnes bármit mond, az nem több, mint egy politikai nyilatkozat”

– mondta a Századvég politikai elemzési igazgatója.

Kiszelly Zoltán hozzátette: a DK és vezetője, Gyurcsány Ferenc igyekszik politikai hasznot kovácsolni a Kiss László-ügyből, vagy ahogy Schiffer András fogalmazott, báziskonszolidációt végez. „Gyurcsány célja nem más, mint hogy a DK maradék 8 százalékos szavazótáborát egyben tartsa, és a szavazóik, polgármestereik – a tömegvonzás elvét követve – ne igazoljanak át a Tisza Párthoz” – fogalmazott Kiszelly Zoltán.