Kijev a kurszki támadással nem volt képes elvonni az orosz hadsereg figyelmét

A kijevi vezetés az oroszországi Kurszk megye elleni támadásával nem tudta elérni legfőbb célját, hogy elvonja az orosz hadsereg figyelmét a donyecki régióról, valamint a Harkivot és Szumit is magába foglaló Szlobozsanscsina térségéről – közölte szerdán Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

„Jelenleg a Kurszk megye területére betört ukrán erők az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek határozott viszontválaszával kénytelenek szembesülni” – hangsúlyozta Zaharova.

„Az ukrán fegyveres erők Donyeck-medencei kudarcos helyzete miatt a vezetés terrorista támadásra szánta el magát Kurszk megye határ menti térségében. Kijevben nem leplezték, hogy ezzel akarták volna javítani tárgyalási pozíciójukat, amit augusztus nyolcadikán cseppet sem szégyenkezve be is jelentett Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó” – tette hozzá.

Az orosz elnöki szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán hadsereg alakulatai válogatás nélkül lőnek a menekülő civilekre és a polgári infrastruktúra létesítményeire,

„igazi fosztogatókként viselkednek”. „Az elfogott ukrán katonák beismerték: parancsot kaptak, hogy kíméletlenül lőjék agyon helyben az ellenállást tanúsító civileket” – tette hozzá.

Zaharova kiemelte: „ezek a tények, és az, hogy az ukrán erők NATO-s uraik támogatásával támadják Oroszország területét, teljességgel megerősítik az orosz különleges katonai művelet célkitűzéseinek és feladatainak aktualitását, miszerint Ukrajnát demilitarizálni és nácítlanítani kell, és ez teljesülni is fog”.

Az orosz külügyi szóvivő kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a kijevi vezetés kizárólag a Nyugat pénzügyi támogatásától függ, összeomlása pedig „csak idő kérdése”.

Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület megbízott kormányzója minapi jelentésében közölte, hogy az augusztus 6-án elkezdett ukrán benyomulás óta 12 ember vesztette életét, és 121-en megsebesültek, köztük tíz gyerek. Ezenfelül 121 ezer embert kellett evakuálni a kurszki régióból.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fél a kurszki támadás kezdete óta 2030 katonát, 35 páncélost és 31 páncélozott járművet veszített.

Az oroszországi Kurszk megye területére behatolt ukrán erők eredetileg Belgorod megye egyes részeit is meg akarták kaparintani – közölte Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka szerdán a Rosszija 1 televízióban.

„Céljuk eredetileg Kurszk megye megszerzése volt… tervezték ezenfelül megkaparintani Belgorod megye egy részét is, az volt ugyanis az elképzelésük, hogy villámtámadásuk megállíthatatlan lesz” – mondta.

Arról is beszélt, hogy az ukrán fegyveres erők mintegy 12 ezer tagja hatolt be orosz területre, és szerinte sokan közülük zsoldosok voltak.

„A területre behatoltak száma nagyjából 12 ezer fő. Ezek olyan zászlóaljak és dandárok megmaradt alakulatai, amelyeket a frontvonal különböző pontjairól vontak össze és dobtak át ide. És persze a külföldi jelenléttel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy eleve sok volt köztük a külföldi. Mindenhol lengyel, angol és francia beszédet lehetett hallani” – ismertette, hozzátéve, hogy „a zsoldosok” többségével végeztek.

Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese New Yorkban arra hívta fel a figyelmet, hogy csak az eszkalációt szolgálja és komoly következményei lesznek annak, hogy a kurszki régióba behatolt ukrán erők amerikai fegyvereket használnak. „Nagyon világosan megmondtuk ezt amerikai kollégáinknak” – fűzte hozzá.

A légierő, a drónok és tüzérségi tűz támogatta orosz haderők állításuk szerint visszaverték szerdán a dél-oroszországi Kurszki területre mélyen behatolni akaró ukrán erőket.

Az orosz védelmi tárca szerdai közlése szerint az orosz haderő három ukrán dandár hat támadását verte vissza a Kurszki területen az utóbbi 24 órában.

A tárcának a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett közleménye szerint szerdán, az ukrán betörés nyolcadik napján az orosz fegyveres erők megakadályozták, hogy az ukrán motorizált egységek tovább jussanak Szkrilevka, Levsina, Szemjonovka, Alekszejevszkij és Kamisnyij települések környékére, és súlyos veszteségeket okoztak az ukrán erőknek.

A tárca szerint az utóbbi egy napban az ukrán hadsereg 270 katonát és 16 páncélozott járművet veszített.

Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület megbízott kormányzója arról tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt hétfőn, hogy az ukránok 40 kilométeres szélességben 12 kilométer mélyen hatoltak be Oroszországba.

Az orosz hatóságok hétfőn elismerték, hogy elveszítettek 28 települést. German kurszki és rilszki metropolita Kirill pátriárkának küldött jelentésében azt írta, hogy az ukrán hadsereg katonái a Gluskovszki járás Krasznooktyabrszkij településén lerombolták a Krisztus Mennybemenetele-templomot és a harangtornyot – olvasható az orosz ortodox egyház honlapján.

A Kurszki területtel szomszédos Belgorodi terület kormányzója szerdán szükségállapotot hirdetett ki az ukrán erők légitámadásai miatt kialakult „rendkívül nehéz és feszült” helyzet miatt.

A bombázásokban házakat romboltak le, polgári személyek haltak, illetve sebesültek meg – közölte Vjacseszlav Gladkov, hozzátéve, hogy a lakosság nagyobb védelmének biztosítására és az áldozatoknak nyújtandó további támogatás érdekében regionális szinten szükségállapotot rendelnek el.

Gladkov szerint a térség két falva – Sebekino és Usztyinka – ellen dróntámadást hajtottak végre.

A Kurszki, a Voronyezsi és a Brjanszki terület hatóságai szintén közölték, hogy az orosz légierő Ukrajnából indított drónokat lőtt le az éjszaka folyamán.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az orosz erők 117 dróntámadást vertek vissza, és négy harcászati rakétát semmisítettek meg. Orosz katonai repülőterek is azt jelentették, hogy támadás célpontjai voltak. Az orosz hatóságok tájékoztatása szerint eddig több mint 120 ezer ember menekült el a Kurszki területen dúló harcok elől.

A Kurszki területet elleni nagyszabású ukrán támadás augusztus 6-án kezdődött el. A legfrissebb adatok szerint az offenzíva során 12 polgári személy halt meg, 121 másik megsebesült, közöttük tíz gyermek. Az orosz védelmi tárca adatai szerint Kijev a kurszki hadművelet kezdete óta 2300 katonát, 37 harckocsit és 32 páncélozott szállítójárművet veszített.

Több mint száz orosz katonát fogtak el az ukrán csapatok szerdán az oroszországi kurszki régióban – jelentette Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek.

„A nap eleje óta a csapatok a kurszki régióban több irányban egy-két kilométert haladtak előre. Szudzsa településen befejeződött az ellenség felkutatása és megsemmisítése. Több mint száz ellenséges katona esett fogságba” – idézte az államfő Telegram-bejegyzésében a főparancsnokot. Zelenszkij megköszönte Szirszkijnek, hogy az ukrán katonák „feltöltötték a cserealapot”, vagyis újabb orosz hadifoglyokat ejtettek, akiket Kijev kicserélhet Moszkvával foglyul ejtett ukránokra.

Az ukrán vezérkar beszámolt arról, hogy a Kurszki területen az ukrán csapatok megsemmisítettek egy orosz Szu–34-es nehéz vadászbombázó repülőgépet.

A Maxar Technologies 2024. augusztus 14-én közreadott műholdfelvétele a Kurszktól nyugatra fekvõ Szelekcjonnyij település közelében épített védõárokról augusztus 12-én (Fotó: MTI/AP/Maxar Technologies)

Az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) közölték az Ukrajinszka Pravda hírportállal, hogy a fegyveres erők – benne a légierő és a különleges erők – a katonai hírszerzés több egységével együttműködve a háború kezdete óta az eddigi legnagyobb csapássorozatot mérték szerdára virradóan oroszországi katonai repülőterekre. A közlés szerint négy katonai repülőteret – a voronyezsit, a kurszkit, valamint a nyizsegorodszki régióban lévő Szavaszlejka és a Voronyezsi területen található Boriszoglebszk légibázisát – támadták meg. Az SZBU tájékoztatása szerint a művelet célja az volt, hogy az orosz hadsereg ne tudja ezeket a légitámaszpontokat Ukrajna elleni légicsapásokra használni.

Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter a Telegramon kifejtette, hogy az ütközőövezet létrehozása a kurszki régió területén olyan lépés, amely megvédi az orosz határ menti ukrajnai településeket a mindennapos orosz támadásoktól. „Az állandó orosz terror miatt Szumi megye 183 településéről már több mint húszezer embert evakuáltak, köztük csaknem két és félezer gyereket” – mutatott rá a miniszter. Emlékeztetett arra is, hogy idén nyáron az oroszok több mint kétezer támadást hajtottak végre Szumi megye ellen irányított légibombákkal, rakétákkal, tüzérséggel, aknavetőkkel és csapásmérő drónokkal. Közlése szerint az ukrán hadművelet területén lévő településekre nincs orosz áruszállítás. „Az ukrán hadsereg tájékoztatja a saját belügyminisztériumát a helyiek ivóvíz-, élelmiszer-, gyógyszer- és higiéniaicikk-szükségleteiről, hogy más illetékes hatóságokkal együttműködve a lehető leggyorsabban meg tudjuk szervezni a humanitárius segélyek odaszállítását” – mondta. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna minden humanitárius kezdeményezését kizárólag a nemzetközi joggal összhangban hajtja végre Oroszország területén.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos egy Telegram-bejegyzésében úgyszintén szorgalmazta, hogy Ukrajna a kurszki hadműveleti övezettben maradt orosz civileket mielőbb lássa el élelmiszerrel, gyógyszerekkel és egyéb közszükségleti cikkekkel.

Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai Herszon város kormányzója közölte a Telegramon, hogy helyi idő szerint délután egy óra előtt az orosz hadsereg robbanóeszközt dobott le egy ivóvízelosztó pontra, aminek következtében egy ember meghalt, további kettő pedig megsebesült.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka arról tájékoztatott, hogy az éjjel az orosz erők két H-59/69-es rakétával és 23 Sahid csapásmérő drónnal támadták Ukrajnát, és a légvédelemnek 17 drónt sikerült megsemmisítenie.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mostanra meghaladta az 594 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett 21 orosz harckocsit, 57 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 57 drónt.