Dánia tart a svéd bandaháborúk átterjedésétől

Dánia megerősíti határvédelmét, mert a svéd szervezett bűnözői csoportok között évek óta tartó belháborúk átterjedésétől tart – jelentette be pénteken a dán igazságügy-minisztérium.

A Peter Hummelgaard miniszter közleményében a döntés indoklásaként azt írta, hogy a gyanú szerint több, Dániában elkövetett bűncselekményben is érintettek már a svéd bűnbandák.
A dán parlament a nyári szabadságok kezdete előtt egy olyan széleskörű intézkedéscsomagot fogadott el, amely az eddiginél hatékonyabb eszközöket ad a rendőrség kezébe a szervezett bűnözés elleni fellépésben.

A pénteken bejelentett intézkedés értelmében

az eddiginél sokkal szigorúbban ellenőrzik majd a dán főváros, Koppenhága és a svédországi Malmö közti tengerszoroson áthaladó nemzetközi vonatok utasait, valamint a két várost összekötő autóutat, ahol további újabb térfigyelő kamerákat szerelnek majd fel.

Az igazságügyi tárca adatai szerint Dániában április óta 25 olyan bűncselekményt regisztráltak, amely a svéd szervezett bűnözéshez köthető. A lövöldözésekkel és robbantásos merényletekkel együtt járó leszámolásokat elsősorban a kábítószerkereskedelem ellenőrzéséért folytatott belharcokkal hozzák összefüggésbe.

Az elmúlt napokban különösen megszaporodtak az erőszakos bűncselekmények Dániában, és három különböző lövöldözés után három fiatalkorú svéd állampolgárt vettek őrizetbe.

Svédországban mindennapossá váltak a bandaháborúk, lövöldözések és a robbantások, az ország már elismerten is 50-60 „no-go zónával” rendelkezik, ahol nagyon komoly probléma a bűnözés, és ezek mind a nagyvárosokhoz kötődnek, azon belül is azokhoz a részekhez, ahol nagyon sok migrációs hátterű ember él – mondta az Alapjogokért Központ vezető elemzője az M1-en szombat reggel annak kapcsán, hogy nemrég egy 14 éves lányt ölt meg két migrációs hátterű fiatal. Elhangzott: egy statisztikai adat szerint Svédországban idén eddig 148 lövöldözés történt, amelyekben 20-an meghaltak és 26-an megsebesültek. Tavaly több mint 60 ilyen haláleset történt.

Dornfeld László kiemelte: a fiatalkorúak egyre inkább érintettek elkövetői oldalon is, hiszen a bűnbandák felismerték azt, hogy aki fiatalkorú, az nem büntethető a svéd jogszabályok szerint, így „innentől kezdve rájuk lehet a piszkos munkát osztani”. Hozzátette: a fiatalkorúak sokkal kevésbé körültekintőek, így sokkal több az olyan áldozat is, aki csak véletlenül arra járt, de semmi köze egy leszámoláshoz.

Hangsúlyozta: ezek problémák a nagyvárosokhoz kötődnek, azon belül is azokhoz a részekhez, ahol nagyon sok migrációs hátterű ember él. Egyértelműen ők azok, akik részt vesznek az alapvetően drogterjesztéshez köthető leszámolásokban, a piac uralásáért folyik ugyanis a harc a rivális bandák között.

Dornfeld László szerint úgy tűnik, Svédország „egyfajta álomból ébredt fel”. Eddig komolyan elhitték azt, hogy egy nyitott befogadó társadalom létrehozásával csak még jobban erősebbé válhat Svédország.

De kiderült, hogy ezeket az embereket nem lehet integrálni a svéd társadalomba, mert „nem munkaalapon”, hanem egyéb ideológiai szempontok szerint kerültek az országba.

Az elemző katasztrofálisnak nevezte, hogy Svédországban hova fajult a befogadó migrációs politika. Teljesen más a szocializációja ezeknek az embereknek, és Európában másutt is elkülönültek fizikailag is. Azokon a területeken, ahol többségbe kerültek, a saját törvényeik szerint élnek – fejtette ki az elemző.

Hozzátette: a fogadó állam tisztelete abszolút nem jellemző rájuk, és „ez a probléma most gyakorlatilag Svédország kormányának a képébe robbant, de az egész társadalomnak is, hiszen ma már nem lehet elfedni azt a valóságot, ami kialakult”. Dornfeld László szerint ennek is volt köszönhető, hogy Ulf Kristersson svéd miniszterelnök és a mögötte álló jobboldali szövetség nyert a választáson.

Az embereknek elegük lett a baloldali bevándorláspolitikából, ami évtizedeken keresztül jellemezte az országot, és a változásra szavaztak. Ugyanakkor a svéd kormányzat nem tud és nem is mer erélyesen fellépni a rá nehezedő nyomás miatt, így csak „tűzoltásra” van elegendő erejük.

Felhívta a figyelmet arra: ha mostantól egyetlen migráns se érkezne, akkor is ott van a probléma, hogy a „no-go zónákban” generációk élnek, akik nem a helyi kultúra szerint szocializálódtak.

Ezeken a területeken a hatalmas bűnözés miatt megélhetési gondok keletkeznek, hiszen a cégek elköltöznek, nem lesz elég munkahely, tökéletes táptalajt nyújt a radikális iszlámnak például, ami később aztán terrorcselekményekhez vezethet az adott országokban – fejtette ki Dornfeld László.

A műsorban Cser Attila, az M1 skandináviai tudósítója beszélt a nemrég történt svédországi gyermekgyilkosságról.

A döbbenetes eset a svédországi Landskronában történt, a két elkövető 15 év alatti lehet a rendőrség szerint, az áldozat egy 14 éves lány. Úgy tudni, a migrációs hátterű elkövetők barátnői voltak az áldozatnak.

Hozzátette: a nyomozás folyamatban van, eddig annyit lehet tudni az esetről, hogy a lány egy pizsamapartira indult barátaival, majd kegyetlenül megkínozták egy ipari területen, és állítólag késszúrásokkal végeztek vele.

Az egyik svéd újság szerint a torkán is sérülhetett – közölte a tudósító. Azt mondta, az elkövetők minden bizonnyal nem svédországi születésűek voltak, hanem migrációs hátterűek. A helyszín is igazolja ezt, valamint azok a források, amelyek megszólaltak a „fősodratú médiát kivéve”.

A tudósító rámutatott arra is, hogy a fiatalok által elkövetett bűncselekmények egyre jelentősebbek, mert az ő büntethetőségük jelenleg rendkívül alacsony. Az M1 szombat reggeli műsorában levetítették a Jó világ című, új külpolitikai háttérműsor azon adását, amelyet néhány hónapja készítettek a svéd nagyvárosok bevándorlók lakta negyedeiben tapasztalható bűnözésről.

Negyvenkilenc betöréses lopást követtek el két hónap alatt a svéd fővárosban azok a betörők, akik salétromsav segítségével jutnak be a lakásokba – közölte Ola Österling, a svéd rendőrség szóvivője.

Amint Monica Krüger, a svéd határrendészet vezetője a svéd köztévének adott nyilatkozatában elmondta: a betörők salétromsav befecskendezésével érik el az ajtózár belsejének oxidációját majd gyors szétroncsolódását, hogy így juthassanak be könnyedén a lakásokba.

A rendőrségi szóvivő szerint a május 20. óta, főleg Stockholm belvárosában így elkövetett betörések valós száma meghaladhatja az ötvenet is; mivel sok olyan kárvallott lehet még szabadságon akik majd hazaérkezve észlelhetik, hogy betörtek hozzájuk. Hozzátette, hogy egyelőre nem találják az elkövetőt, és nem kizárt hogy egy nemzetközi hálózat áll a betöréssorozat mögött; hiszen az utóbbi két évben Németországból, Franciaországból, Belgiumból, Ausztriából és Portugáliából is jelentettek ilyen betöréseket.

A svéd rendőrség ennek megfelelően nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy országról országra járva ugyanaz a bűnözői kör követi el a betöréséket. Ezért nemcsak az érintett országok rendőrségeivel, hanem az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezetével (Europol) is felvették a kapcsolatot az ügyben.

„A tiszta állapotban színtelen folyadékként ismert salétromsav ugyan zajmentes bejutást tesz lehetővé a betörők számára, ám jellegzetes, szúrós szaga gyorsan elterjed a lépcsőházakban, így a lakók ennek köszönhetően szerezhetnek tudomást arról, hogy valami baj történt a házban”

– tette hozzá a sajtónak nyilatkozó Monica Krüger.