A magyarok 69 százaléka felháborítónak tartja, hogy Ukrajna korlátozni akarja a Magyarországra és Szlovákiába jutó olajszállítást, 77 százalékuk pedig elvárja Brüsszeltől, hogy közvetítsen a felek között – derül ki abból a felmérésből, melyet a Nézőpont Intézet készített. Mint ismeretes a múlt héten a magyar baloldal által újraválasztott Európai Bizottság bejelentette: nem kíván segíteni a tagállamoknak.

Felmérést készített a Nézőpont Intézet arról, hogy mi a magyarok véleménye az Ukrajna által kivetett, hazánkat és Szlovákiát sújtó kőolajszállítási szankciókról. Mint írták, augusztusban eszkalálódni látszik az ukrán–orosz háború, hiszen a két és fél éve az oroszok által megtámadott Ukrajna nyáron offenzívát indított orosz területek ellen. A háború fokozódásának része, hogy a kijevi vezetés bejelentette: az államterületén áthaladó

orosz kőolaj szállítását is részlegesen leállítja Magyarország és Szlovákia irányába.

Ugyan az intézkedés nem fenyegeti a két uniós tagállam benzinellátását, de a két ország Ukrajnának adott segítsége miatt igencsak meglepő.

*Még Gyurcsány Ferenc és Magyar Péter támogatóinak relatív többsége sem ért egyet az Ukrajna által kivetett szankciókkal*

Érthető, hogy a Nézőpont Intézet felmérése szerint

a magyarok 69 százaléka elfogadhatatlannak tartja az Ukrajna által kivetett szankciót (22 százalékuk szerint elfogadható), de még a DK- és a Tisza-szavazók relatív többsége (47 százalékuk) is így gondolkodik.

Igaz, mindkét párt tábora megosztott: 39, illetve 43 százalékuk szerint elfogadható az ukrán szankció. Mindez jól mutatja a baloldal és szavazótáborának felemás viszonyát a szuverenitás ügyéhez.

Ukrajna kőolajszankciós döntése ráadásul egy kétoldalú nemzetközi szerződés egyoldalú megsértését jelenti, amely a jogállamiságra érzékeny brüsszeli elitet azonban nem zavarja. Ismert, hogy a Európai Bizottság a múlt héten úgy döntött, hogy mivel az ukrán szankció nem sérti a két állam energiabiztonságát, Brüsszel nem tervez közvetíteni a felek között. Így a DK és a Tisza Párt EP-képviselőinek szavazataival nemrég újraválasztott bizottság nemcsak szerződéses kötelezettségét sérti meg, hanem a magyar emberek elvárását sem teljesíti.

Arra a kérdésre, hogy az Európai Uniónak fel kellene-e lépnie, hogy rendezze az olajszállítással kapcsolatos vitát, a magyarok 77 százaléka válaszolt igennel, és csak 16 százalékuk nemmel, de még a Tisza-pártiak 68 és a DK-szavazók 58 százaléka is így vélekedett.

*Pártállástól függetlenül nagy az egyetértés a magyarok között abban, hogy az EU-nak fel kellene lépnie a helyzet rendezéséért*

A magyar közéletben felmerült annak a lehetősége is, hogy az olajszankciókra Magyarország válaszul az ukrán áramellátás visszatartásával feleljen. Ennek jelenleg azonban nincs még elsöprő támogatása: a magyarok 47 százaléka elfogadhatónak tartaná a válaszlépést, 42 százalékuk nem. Alighanem a tartalékokból biztosított benzinellátás és a magyar tárgyalási erőfeszítésekbe vetett bizalom is közrejátszik abban, hogy a magyarok a válaszlépéssel kapcsolatban még óvatosak. Ugyanakkor a megegyezés hiányában a hangulat könnyen átalakulhat, és az ukrán szankciók már most is erős ellenzése miatt a válaszlépések is hasonló támogatottságot szerezhetnek – olvasható az elemzésben.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2024. július 29–31. között, ezer fő telefonos megkérdezésével készült. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint.

A magyarok 69 százaléka felháborodott ezen az ukrán döntésen