tóth gabi
Létrehozva: 2024.07.18.
Orbán Viktor az önálló európai külpolitika fontosságáról beszélt
Oxfordban nyilatkozott.
Az angliai Oxford közelében lévő Blenheim-kastélyban ma tartják az Európai Politikai Közösség negyedik csúcstalálkozóját, amelyen Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is részt vesz. A kormányfő szerint jól halad a békemissziója.
Orbán Viktor az EPC-csúcson Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A mi koncepciónk lényege, ami eltér a hivatalos koncepciótól, hogy az Európai Uniónak nem az amerikai demokraták külpolitikáját kéne másolnia, hanem egy stratégiai autonómia jegyében – és ezt éltetjük itt egyfolytában – egy saját, európai megközelítés kellene – közölte az Európai Politikai Közösség (EPC) negyedik csúcstalálkozójára érkező Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön az angliai Oxford közelében lévő Blenheim-kastélyban.
Arra a kérdésre, hogyan áll a magyar békemisszió, Orbán Viktor elmondta:
jól állunk, haladunk vele, nem egyszerű, ha van szembeszél, de egyelőre minden lépést megtettünk a tervek szerint.
Hozzátette, az európai megközelítés érdekében tett néhány javaslatot.
Haladok lassan, de emésztik. Remélem, hogy a következő lépésekkel előrébb juthatok
– értékelt.
Az elmúlt napokban az ukrajnai béke érdekében folytatott tárgyalásairól szólva közölte, azokon a saját álláspontját képviselte, Donald Trumpról pedig elmondta, hogy „ő a béke embere, és amire szükségünk van, az a béke”.
A georgiai politikai helyzettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Georgia csodálatos ország, amely nagyon jól teljesít, az ottani kormány pedig igen nehéz körülmények között próbálja fenntartani az ország függetlenségét és a szuverenitását.
Sajnálatos módon sok európai vezető nem érti meg, milyen nehéz egy olyan országnak, mint Georgia, megőriznie a szuverenitását minden irányba – jegyezte meg, hozzátéve: ő maga azonban nagyra értékeli ezt.
Arra a kérdésre, hogy mi az üzenete Ukrajna számára, a magyar miniszterelnök azt mondta:
önökkel vagyok.
Úgy vélte, a béke érdekében még hosszú utat kell megtenni, mert sok a háborúpárti ország, amelyek hisznek abban, hogy katonai erővel megsemmisíthetik az oroszokat. Orbán Viktor azonban kiemelte: ő nem ezt gondolja, mert ismeri az oroszokat, az ukránokat és az egész kontextust, így véleménye szerint ennek a konfliktusnak nincs megoldása a csatatéren.
– Minden nap ártatlan emberek ezreit veszítjük el, pedig az emberi élet a legdrágább, ezért meg kell ezt állítanunk – hangsúlyozta, hozzáfűzve: a megoldást nem a csatamezőn, hanem a tárgyalóasztalnál lehet megtalálni.
Az EPC csütörtöki csúcstalálkozójára több mint 40 európai állam-, illetve kormányfő kapott meghívást. A vezetők az előzetes napirend szerint megvitatják az Ukrajnának nyújtott támogatást, valamint az olyan közös kihívásokat, mint az energia és az összeköttetés, a biztonság és a demokrácia, valamint a migráció.
Az Európai Politikai Közösség az Európa jövőjéről szóló politikai és stratégiai megbeszélések kormányközi fóruma, amelyet 2022-ben Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésére hoztak létre.
A határbiztonság erősítése az Európai Politikai Közösség angliai csúcstalálkozójának középpontjában
A határok biztonságának erősítését helyezte a munkáspárti brit kormány az Európai Politikai Közösség (EPC) csütörtökön kezdődött egynapos angliai csúcstalálkozójának középpontjába.
Orbán Viktor az EPC-csúcson Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivi
David Lammy brit külügyminiszter a rendezvény helyszínén kijelentette: a csúcstalálkozó alkalmat nyújt arra is, hogy London új alapokra helyezze kapcsolatrendszerét az Európai Unióval, bár ez nem jelenti azt, hogy Nagy-Britannia visszalépne a EU integrációs szervezeteibe.
Az EPC-csúcs 44 országból érkezett küldöttségei a Londontól száz kilométerre északnyugatra, Oxfordshire megyében lévő Blenheim-kastélyban, Sir Winston Churchill néhai brit kormányfő egykori otthonában gyűltek össze.
A londoni miniszterelnöki hivatal a helyszín kiválasztásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Churchill központi szerepet töltött be az Európát fenyegető agresszió és zsarnokság elleni fellépésben.
A Downing Street tájékoztatása szerint Sir Keir Starmer brit miniszterelnök az informális rendezvényen európai szintű együttműködést szorgalmaz az illegális bevándorláshoz kötődő szervezett bűnözés, mindenekelőtt az embercsempészbandák elleni fellépésben. London szándéka szerint az együttműködésben az egyes EU-tagországok mellett részt vesz az Europol és a Frontex határvédelmi ügynökség is.
A brit kormány által a csütörtöki EPC-csúcs elé időzítve közzétett friss adatok szerint tavaly 380 ezren léptek be „nem szabályozott módon” az Európai Unió területére, 17 százalékkal többen, mint egy évvel korábban.
A Downing Street adatai szerint az unió területére illegálisan belépők 41 százaléka csónakokkal a Földközi-tenger középső térségéből, 26 százalékuk a Balkánon átvezető szárazföldi útvonalakon, 16 százalékuk a keleti mediterrán térségen át érkezett tavaly az EU-ba.
David Lammy brit külügyminiszter a csütörtöki EPC-csúcs helyszínén a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette ugyanakkor: az európai partnerországok üdvözölték, hogy az új munkáspárti brit kormány törölte az illegálisan Nagy-Britanniába érkező menedékkérők ruandai áttelepítési tervét, amelyet a Konzervatív Párt vezette előző kormány kezdeményezett.
Lammy szerint az európai kormányok egyöntetűen az illegális bevándorlás elleni közös fellépés akadályának tekintették a ruandai áttelepítési programot.
Erről a programról a Boris Johnson vezette akkori tory kormány kötött államközi szerződést 2022-ben a közép-afrikai országgal, de a jogi és parlamenti csatározások miatt az áttelepítések nem indultak el a július 4-i nagy-britanniai parlamenti választásig, amelyen a Konzervatív Párt súlyos vereséget szenvedett.
Sir Keir Starmer munkáspárti miniszterelnök első munkanapján bejelentette, hogy kormánya törli a ruandai programot és az embercsempészek elleni fellépésre összpontosító, terrorellenes módszereket alkalmazó új határbiztonsági parancsnokságot hoz létre.
David Lammy külügyminiszter a csütörtöki BBC-interjúban megerősítette, hogy a munkáspárti brit kormány új alapokra kívánja helyezni kapcsolatait az EU-val. Megerősítette ugyanakkor a kormányfő által már többször hangoztatott álláspontot is, hogy a Labour-kormány nem kíván visszalépni az Európai Unióba, sem az EU sarkalatos integrációs szervezeteibe, köztük a vámunióba és az egységes belső piacra.
Lammy szerint London célja egy új, a jelenleginél jobb kereskedelmi egyezmény megkötése az EU-val.
Ugyancsak csütörtökön, a BBC rádió hírmagazinjának nyilatkozva – arra a kérdésre, hogy a NATO az Egyesült Államok hozzájárulása nélkül is fenn tudná-e tartani az Ukrajnának nyújtott támogatás jelenlegi szintjét, tekintettel Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt ezzel kapcsolatos igen szkeptikus nyilatkozataira – a brit külügyminiszter kitérően úgy fogalmazott: az európai szövetségeseknek mindenképpen nagyobb részt kell vállalniuk az Európa biztonságát szolgáló ráfordításokból.
Donald Trump valóban mondott ezt-azt a NATO-ról és Európa védelméről, de elnöksége alatt a korábbinál is nagyobb amerikai katonai kontingenst bocsátott a NATO európai védelmének rendelkezésére, és ő volt az első, aki Javelin típusú rakétákat adott Ukrajnának
– mondta a brit külügyminiszter.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
