Macron kiállt Orbán békekezdeményezése mellett

A Mandiner értesülése szerint Magyarország szuverenitását hangsúlyozta Emmanuel Macron francia elnök a NATO-csúcson, amikor Orbán Viktor békemissziójáról kérdezték.

A francia elnök kiállt a magyar kormányfő békemissziója mellett

A francia elnök visszafogottan beszélt a magyar miniszterelnök oroszországi és kínai útjáról, valamint arról, hogy a csúcstalálkozó után Donald Trumppal is találkozott, és azt hangsúlyozta, hogy ezeken a találkozókon Orbán Viktor nem az Európai Uniót, hanem Magyarországot képviselte.
Macron arról is beszélt, hogy találkozott Orbánnal, és továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az államoknak megvan a joguk a saját szuverenitásukhoz és ahhoz, hogy diplomáciai kapcsolataikat függetlenül intézzék.

Majd hozzátette, hogy a magyar kormányfő látogatásai szerinte „nagyon hasznosak” voltak, ugyanakkor ezeken a látogatásokon „egyedül” Magyarország nevében tárgyalt a miniszterelnök.

A francia elnök azt is kifejezte, a NATO egységesen „nagy tisztelettel” viseltet Magyarország iránt.

Bár az uniós intézmények és egyes tagállamok vezetői megbüntetnék a magyar kormányt Orbán Viktor békemissziója miatt, Európa legmeghatározóbb politikusai nem ítélik el a tárgyalásokat.

Giorgia Meloni olasz kormányfő (b) Orbán Viktor magyar miniszterelnök (j) és Emmanuel Macron francia elnök (k) 2024. június 27-én (Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto / NurPhoto az AFP-n keresztül) Fotó: NurPhoto via AFP

Hatalmas az ingerültség és nagy vita zajlik arról, hogyan lehetne visszaütni Magyarországnak a békemisszió miatt – mondták a Financial Times forrásai, akik Orbán Viktor moszkvai útját az EU-szerződések megsértésének tekintik. Szerintük a miniszterelnök kockáztatta a közös uniós célokat, ezért összehívnák az EU-s miniszterek rendkívüli értekezletét, amelynek egyetlen célja Magyarország „kihágásainak” kezelése lenne – írta meg a Mandiner.

Alexander De Croo belga ügyvivő miniszterelnök úgy véli, a magyar kormányfő aláássa a belga EU-elnökség által elért eredményeket, Charles Michel, az Európai Tanács leköszönő elnöke pedig azt mondta, a találkozó Vlagyimir Putyinnal politikai hiba volt, az „elfogadhatatlan diplomáciai munkamódszer” bizalmatlanságot szült.

A La Repubblica viszont idézi Emmanuel Macron francia elnököt, aki szerint

A lapnak nyilatkozó olasz kormányfő is kiállt a békemisszió mellett, Giorgia Meloni hangsúlyozta, teljesen természetes, hogy az országok vezetői tárgyalnak egymással, és abban sem lát semmi különöset, hogy Orbán Viktor találkozott Donald Trumppal is.

– jelentette ki Meloni, aki hozzátette, ettől függetlenül úgy látja, hogy Oroszország nem igényli a párbeszédet.

A magyar miniszterelnök Donald Trump volt amerikai elnökkel egyeztetett a békéről.

Orbán Viktor miniszterelnök gépe már Európa felé tart, de reggel hat óra körül még az óceán Amerikához közeli felén volt látható – vette észre az Index, a FlightAware és egy másik repüléskövető oldal, az ADS-B Exchange adataira hivatkozva.

Mint arróltöbb lap is beszámolt, a magyar kormányfő a békemissziója részeként Donald Trumppal találkozott, és a béke lehetőségeiről egyeztetett. A kormányfő az X-en a találkozóról úgy fogalmazott: „Békemisszió 5.0. Megtiszteltetés volt ma meglátogatni Donald Trump elnököt Mar-a-Lagóban.”

Békemissziója részeként Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe és később Washingtonba is ellátogatott a kormányfő.

Moszkva, 2024. július 5. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök a tárgyalásuk után tartott moszkvai sajtótájékoztatón 2024. július 5-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: Benko Vivien Cher

Orbán Viktor miniszterelnök Magyarország soros elnökségét átvéve azonnal útnak indult. Első látogatása Kijevbe vezetett. Kijevi látogatása után Moszkvába utazott. Az orosz fővárosban közel háromórás megbeszélést tartott Vlagyimir Putyin elnökkel, amely egyik fő témája az ukrajnai háború és annak lezárásának kérdése volt. A vezetők eszmecseréje után a magyar miniszterelnök vázolta, hogy mára érthető, hogy a háborúban érintett felek álláspontjai a háború lezárásával kapcsolatban eltérők és messze állnak egymástól, ezzel együtt az első és legfontosabb lépés, a kapcsolatfelvétel megtörtént, amelynek fenntartása érdekében tovább fog dolgozni – írja elemzésében az Eurázsia Központ.

Moszkva után a miniszterelnök Azerbajdzsánba utazott, ahol Susában vett részt a Türk Államok Szervezetének július 5–6-i ülésén. Felszólalásában Orbán Viktor megköszönte Ilham Aliyev elnöknek a meghívást a találkozóra, méltatva Aliyev erőfeszítéseit a regionális béke érdekében. Orbán figyelmeztetett az ukrajnai háború okozta globális megosztottságra, és a párbeszédet szorgalmazta a globális együttműködés helyreállítására. Kiemelte a Türk Államok Szervezetének fontosságát a Kelet–Nyugat irányú együttműködés szempontjából, valamint kitért Magyarország EU-elnökségi prioritásaira is, amelyek között kiemelt helyen szerepel a béke elérése. Az azerbajdzsáni látogatást sem kerülte el a nyugati kritika. Josep Borrell X-en közzétett közleményében hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök nem kapott felhatalmazást az EU Tanácstól a TÁSZ-csúcson való részvételhez, valamint hogy utóbbi elutasít minden kísérletet az észak-ciprusi török törekvések legitimálására.

Kínában Hszi Csin-ping elnök hétfőn kijelentette, hogy az ukrajnai válság politikai rendezése és a korai tűzszünet minden fél érdeke, és sürgette a nemzetközi közösséget, hogy teremtse meg a feltételeket az Oroszország és Ukrajna közötti közvetlen párbeszédhez és tárgyalásokhoz. Hszi ezt az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel való pekingi találkozóján mondta, aki hétfőn reggel érkezett a kínai fővárosba. Orbán Viktor a „Békemisszió 3.0”-val fémjelezte az eseményt.

Hszi hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek segítséget kell nyújtania az Oroszország és Ukrajna közötti közvetlen párbeszédhez és tárgyalásokhoz. Csak akkor jöhet létre tűzszünet, ha minden nagyhatalom „inkább pozitív, mint negatív befolyást gyakorol” – mondta. Hszi elmondta, hogy Kína a maga módján aktívan elősegíti a béketárgyalásokat, bátorít és támogat minden olyan erőfeszítést, amely a válság békés megoldását segíti elő. Megállapítva, hogy Kína és Magyarország alapelvei és törekvései összhangban vannak, elmondta, hogy Kína hajlandó folytatni a kommunikációt Magyarországgal és az érintett felekkel.

Hszivel folytatott találkozóját követően Orbán az X-en azt írta, hogy Kína „kulcshatalom” az orosz–ukrán konfliktus békefeltételeinek megteremtésében. 

– írta a magyar miniszterelnök.

Magyarország július elején vette át az Európai Unió soros elnökségét. Hszi Orbánnal folytatott hétfői találkozóján reményét fejezte ki, hogy Magyarország aktív szerepet vállal majd Kína és az EU közötti kapcsolatok egészséges és stabil fejlődésének előmozdításában és a köztük lévő pozitív kölcsönhatások kialakításában. Jövőre lesz a Kína és az EU közötti diplomáciai kapcsolatok felépítésének 50. évfordulója. Hszi azt is hangsúlyozta, hogy a Kína és az EU közötti kapcsolatok stratégiai jelentőségűek és globális befolyással bírnak, ezért „stabilan és egészségesen kell tartani azokat” – majd hozzátette, hogy mindkét félnek együtt kell működnie a globális kihívások kezelésében.

A kétoldalú kapcsolatokról Hszi elmondta, hogy Kína tovább mélyíti a reformot, elősegíti a magas színvonalú fejlődést és előmozdítja a magas szintű nyitást, ami új lehetőségeket és lendületet ad a Kína és Magyarország közötti együttműködésnek. A két ország közötti magas szintű eszmecserék fenntartását, a politikai kölcsönös bizalom elmélyítését, valamint a stratégiai kommunikáció és koordináció fokozását szorgalmazta.

Orbán Hszi májusi magyarországi állami látogatására emlékeztetve kijelentette, hogy országa a Kínával való együttműködés erősítését szorgalmazza, és ellenzi a „kis körök” kialakítását és a blokkosodást. A magyar miniszterelnök elmondta, hogy Magyarország hajlandó megragadni az EU soros elnökségének lehetőségét, hogy aktívan elősegítse az EU és Kína közötti kapcsolatok szilárd fejlődését, majd megjegyezte, hogy Kína világbékét akar, és egy sor fontos, konstruktív kezdeményezést terjesztett elő a viharos nemzetközi helyzet közepette. Orbán Viktor szerint Kína gyakorlati lépésekkel demonstrálta, hogy fontos stabilizátor a világbéke előmozdításában és Magyarország nagyra értékeli és értékeli Kína szerepét és befolyását a globális ügyekben, és hajlandó szorosan fenntartani a stratégiai kommunikációt és együttműködést Kínával.
Az az elképzelés, hogy a Patrióták Európáért Putyin-barát, külső elemzőktől ered – jelentette ki Giorgia Meloni olasz kormányfő, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsalád elnöke az új európai parlamenti pártcsoport megszületését kommentálva kedden.

Giorgia Meloni úgy vélte, nem felel meg a valóságnak a „megfigyelőktől” származó kijelentés, miszerint a Patrióták Európáért egy olyan csoport, amely közel áll Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz.

Az ECR és egyben az olasz jobboldali kormánypárt elnökének ez volt az első kommentárja az Európai Parlamentben (EP) hétfőn megalakult új pártcsaláddal kapcsolatban.

A Patrióták Európáért megelőzte az ECR-t, amely létszámát tekintve így a harmadikról a negyedik helyre szorult vissza az EP-pártcsoportok sorában. Az ECR-ből a Patrióták Európáérthoz csatlakozott a spanyol Vox, és Giorgia Meloni kormányszövetségese, a Matteo Salvini vezette Liga is az új európai formáció tagja lett.

Giorgia Meloni azoknak az újságíróknak nyilatkozott, akik elkísérték őt a NATO kedden kezdődő washingtoni csúcstalálkozójára, amelyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök, a Patrióták Európáért egyik alapítója is jelen van.

Az olasz kormányfő úgy vélte, hogy „túl egyszerű” az elemzőknek az az olvasata is, miszerint a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) francia párt elveszítette a választásokat. „Senki sem hirdethet győzelmet: a három politikai front közül egyik sem tud önállóan kormányozni” – mondta Meloni.

Hozzátette, hogy számos más európai tagállammal ellentétben most Olaszország az a tagállam, ahol stabil a kormányzás, miközben korábban pont fordított volt a helyzet.

A NATO-csúccsal kapcsolatban Giorgia Meloni hangsúlyozta, hogy a szövetségnek „egységet és a változó világhoz való alkalmazkodási képességét” kell felmutatni. Úgy vélte, a Kijevben lebombázott gyermekkórház bizonyítja „az igazi akaratot a békés megoldás keresését hirdető orosz propagandához képest. Amikor ilyen erőteljes támadás éri a civil lakosságot, és gyerekeket vesznek célpontba, teljesen más üzenet érkezik”.