Zelenszkij máris csalódott a svájci békecsúcsban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki vasárnap Szingapúrban találkozott az amerikai védelmi miniszterrel, azt mondta, csalódott amiatt, hogy néhány nagyhatalom vezetője nem vállalta részvételét az Ukrajnáról szóló, Svájcban tartandó békecsúcson.

Kína jelezte, hogy elnöke, Hszi Csin-ping nem vesz részt a találkozón, Joe Biden amerikai elnök pedig még nem kötelezte el magát.

„Csalódottak vagyunk, hogy a világ néhány vezetője még nem erősítette meg részvételét a békecsúcson”

– mondta Zelenszkij, anélkül, hogy név szerint megemlítette volna Kínát vagy az Egyesült Államokat.

Zelenszkij vasárnap Szingapúrban megbeszélést folytatott az amerikai védelmi miniszterrel. Az ukrán vezető Lloyd Austinnal a szingapúri Sangri-la Párbeszéd nevű biztonságpolitikai fórum keretében találkozott, amely a világ vezetőit, köztük az amerikai és a kínai védelmi minisztert tömörítő fórum.

Több mint száz ország és szervezet vállalta, hogy részt vesz a júniusra tervezett svájci csúcstalálkozón – mondta Zelenszkij, és sürgette az ázsiai-csendes-óceáni térség országait, hogy csatlakozzanak.

Kína pénteken közölte, hogy nem vesz részt a svájci békekonferencián, mert nem teljesül azon feltétele, hogy az eseményen mind Oroszország, mind Ukrajna részt vegyen.

Zelenszkij és Austin azután találkozott, hogy az ukrán elnök pénteken előrelépésnek nevezte, hogy az Egyesült Államok engedélyt adott Kijevnek, hogy amerikaiak által szállított fegyvereket használhasson oroszországi célpontok elleni támadásra, bizonyos feltételek mellett.

Az ukrán elnök az amerikai miniszterrel folytatott tanácskozás után azt mondta, hogy a találkozó „nagyon jó” volt. Az X-en (korábban Twitter) közzétett nyilatkozatában Zelenszkij elmondta, hogy megvitatta országa védelmi szükségleteit, Ukrajna légvédelmi rendszerének megerősítését, az amerikai F-16-os vadászrepülőgépek szállításával kapcsolatos koalíció kérdését, továbbá egy kétoldalú biztonsági megállapodás kidolgozását.

Pat Ryder tábornok, a Pentagon szóvivője közölte, hogy Lloyd Austin megismételte „az Egyesült Államok megingathatatlan támogatását” Ukrajna számára.

Az elmúlt napokban Zelenszkij több európai országba is elutazott, hogy újabb katonai támogatást kérjen az ukrán hadseregnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz hadvezetés „nevet” az ukránokon, amiért a korlátozások miatt nem tudják bevetni a nyugati fegyvereket orosz területeken lévő célpontok ellen.

Zelenszkij a The Guardian című baloldali brit napilapnak adott, szombaton megjelent interjúban úgy fogalmazott: a békében élő nyugati országoknak „más prioritásaik” vannak, és „érthető módon nem osztják” Ukrajna sürgető egzisztenciális meggondolásait.

Az elnök szerint Oroszország az Ukrajnának szánt nyugati fegyverszállításoknál gyorsabban pótolja hadseregének fegyverveszteségét.

Zelenszkij bírálta, hogy a nyugati országok korlátozzák az általuk szállított fegyverek oroszországi bevetését. „Teljesen logikátlan, hogy bár vannak nyugati fegyvereink, de csak nézhetjük a gyilkosokat, a terroristákat, akik az orosz oldalról gyilkolnak bennünket. Azt hiszem, néha még nevetnek is ezen a helyzeten, mert tudják, hogy látjuk őket, de nem tudjuk őket elérni” – fogalmazott az ukrán államfő.

A The Guardian felidézi, hogy Joe Biden amerikai elnök röviddel az interjú elkészítése után valamelyest enyhítette az amerikai fegyverek oroszországi bevetésének tilalmát, de ez csak a Harkiv környéki határterületekre vonatkozik, az orosz területek elleni mélységi csapásmérés tilalma változatlanul érvényes.

Zelenszkij az interjúban kijelentette: az ellenkező értelmű hírekkel szemben Nagy-Britannia sem adott „száz százalékos hozzájárulást” ahhoz, hogy Ukrajna orosz területeken lévő célpontok ellen használhassa a brit fegyvereket.

Az ukrán elnök szerint „a Fehér Ház köntörfalazása emberéletekbe került”.

Hozzátette: továbbra sem érkezik elégséges mennyiségű amerikai fegyverzet ahhoz, hogy újabb ukrán dandárokat lehessen felszerelni az északkeleti országrészben előre nyomuló orosz alakulatok visszaszorítására.

Zelenszkij hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „senki nem vádol senkit, ott tartunk, ahol tartunk, harcolunk, és mindennap meg kell találnunk a kiutat az adott helyzetből”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára, Szerhij Nyikiforov megerősítette pénteken: az Egyesült Államok megengedte Ukrajnának, hogy a tőle kapott fegyverekkel, bizonyos korlátozás mellett, csapásokat mérjen Oroszország területére.

Az engedély abban korlátozza az ukrán felet, hogy csupán a harkivi régóval határos orosz területet támadhatja – emlékeztetett a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál.

„Ez jelentősen megerősíti azt a képességünket, hogy szembe szálljunk az orosz határon túli előre nyomulási kísérletekkel” – jelentette ki Nyikiforov. Az ukrán hírportál szerint Zelenszkij pedig a The Guardian brit lapnak adott interjújában világossá tette, hogy Ukrajnának szüksége van olyan erős, nagy hatótávolságú fegyverek használatának lehetőségére, amelyek képesek eltalálni Oroszország belsejében lévő célpontokat. Az államfő megjegyezte, ha erre Washington nem adott volna zöld jelzést, akkor más szövetségesek, például Nagy-Britannia is megakadályozhatnák Ukrajnát abban, hogy bevesse a tőlük kapott nagy hatótávolságú fegyvereket.

„Higgyék el, válaszolnunk kell ezekre az orosz támadásokra. Nem értenek másból, csak az erő alkalmazásából. Nem mi vagyunk az első célpont, és nem mi leszünk az utolsó sem” – tette hozzá.

Ingrida Simonyte litván miniszterelnök a Bloombergnek adott nyilatkozatában – amelyet a Jevropejszka Pravda idézett – kijelentette, hogy országa kész katonai kontingenst küldeni Ukrajnába, hogy segítse az ukrán csapatok kiképzését. Emlékeztetett arra, hogy Litvánia már a 2022 februárjában indított, egész Ukrajnára kiterjedő háború előtt is segített az ukrán hadsereg kiképzésében, a litván és az ukrán fegyveres erők között pedig régóta fennáll az együttműködés. Hozzátette: jelenleg Litvániában és harmadik országokban képeznek ki ukrán katonákat, de nem tartja kizártnak, hogy ezt Ukrajnában is megtegyék olyan országokkal együttműködve, amelyek ezt akarják. Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegramon azt közölte, hogy az éjjel az orosz erők súlyos csapást mértek Harkiv városára, és romba döntöttek egy ötemeletes lakóházat. Eddig öt halálos áldozatról tudnak – mondta, hozzátéve, hogy tovább kutatnak a romok alatt túlélők, illetve holttestek után. A csapás következtében 25-en sérültek meg, nyolc embert szállítottak kórházba, köztük egy 12 éves kislányt és egy 11 éves fiút. Két sérült állapota súlyos.

Az ukrán légierő jelentése szerint péntekre virradó éjjel az orosz erők öt Sz-300-as és Sz-400-as légvédelmi rakétával támadták Harkivot az oroszországi belgorodi régióból, ezenfelül Kijevet Iszkander rakétával a Kurszki területről, valamint négy Sahíd csapásmérő drónnal a Krasznodari területen fekvő jejszki járásból. A légvédelem lelőtt egy Iszkander-K rakétát Kijev térsége felett, valamint négy Sahíd drót Ukrajna három régiójában.

A DTEK energetikai vállalt sajtószolgálatának közlése szerint a főváros, Kijev fölött lelőtt rakéta roncsai megrongálták az elektromos hálózatot, és teljesen megsemmisítettek egy transzformátor-alállomást. Személyi sérülésről nem érkezett hír.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) nyilvánosságra hozták, hogy a fegyveres erőkkel együttműködve többnapos hadműveletet hajtottak végre az orosz csapatok ellátását biztosító logisztika megsemmisítésére az orosz megszállás alatti Krím félszigeten. Átfogó csapást mértek alállomásokra és áramellátó hálózatokra, valamint a kőolajtermék-készletekre az oroszországi Krasznodari területen. Először az ukrán erők rakétatámadást indítottak két komp ellen, amelyek a krasznodari régióban lévő Kavkaz kikötőbe tartottak, és amelyeket az oroszok katonai logisztikára használtak. Ezután az SZBU drónjai olyan elektromos alállomásokat találtak el, amelyek közvetlenül a Krím félszigetet és a Kercsi-szorost látják el árammal, beleértve az ottani kikötőket is.

Péntekre virradóra az SZBU az ukrán haditengerészettel közösen megtámadta a Kavkaz kikötőben található olajátrakó raktárt, ahol akkora tűz ütött ki, ami még műholdról is jól látható volt. Az SZBU-nál elmondták, hogy csütörtökre virradó éjjel drónjaikkal megsemmisítették Oroszországnak a Krímben elhelyezett nagy hatótávolságú, mintegy 100 millió dollár értékű radarérzékelő komplexumát is. Az ukrán vezérkar helyzetjelentésében megerősítette, hogy az ukrán erők Neptun rakétákkal eltalálták a Kavkaz kikötő kompátkelőjét és olajterminálját. A vezérkar közölte azt is, hogy Oroszország pénteken tüzérségi tűz alá vett határátkelőket a vele szomszédos Szumi és Csernyihiv megyékben.

Zelenszkij közösségi oldalain arról adott hírt, hogy újabb 75 ukrán foglyot sikerült hazaszállítani orosz fogságból. A hadifoglyokkal való bánásmód koordinációs központja arról is beszámolt, hogy újabb 212 elesett ukrán katona holttestét szállították haza az ország orosz megszállás alatti területeiről.