Zelenszkij aláírta a középiskolai és egyetemi hallgatók katonai alapképzéséről szóló törvényt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a közép- és felsőoktatási intézményekben tanulók általános katonai alapképzéséről szóló törvényt az ukrán parlament honlapján megjelent közlemény szerint.

A jogszabály célja az általános katonai képzés rendszerének javítása, amely az Ukrajna védelme tantárgy oktatásával történik. A dokumentum indoklásában a célok között szerepel az ukrán állampolgárok felkészítése a nemzeti ellenállásra.

A törvényt május 22-én fogadta el a kijevi törvényhozás. Akkor Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő kifejtette, hogy a sorozás előtti képzés helyett általános katonai alapképzés bevezetését javasolják, amelyet a gimnáziumi, szakközépiskolai és felsőoktatási intézményekben, valamint minden más oktatási tevékenységre engedéllyel rendelkező intézményben oktatnának.

Az Ukrajna védelme elnevezésű tantárgy programját egy végrehajtó hatóság fogja kidolgozni a védelmi minisztériummal egyeztetve.

Zseleznyak a Telegram üzenetküldő csatornáján közölte, hogy az államfő további öt törvényt írt alá. Köztük a roamingra vonatkozó európai jogszabályok normáinak végrehajtásáról szólót, valamint a közigazgatási törvénykönyvnek a – főleg a családon belüli erőszak elleni küzdelemről szóló – isztambuli egyezmény ratifikálásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényt. Az egyezményt az ukrán parlament még 2022 júniusában ratifikálta.

Az államfő egyben aláírta a dokumentumok külföldön történő feldolgozásának folyamatáról szóló törvényt is, amely kísérleti jelleggel jóváhagyja a jelenleg alkalmazott megközelítéseket. Ez vonatkozik a Dokument nevű állami vállalat külföldi munkájára, valamint a belföldi és külföldi útlevelek egyidejű feldolgozásának és cseréjének lehetőségére.

A Dokument vállalat külföldi munkájával április közepe óta széles körben foglalkozott az ukrán média, mert a mozgósítás miatt felfüggesztették az állampolgároknak nyújtott konzuli szolgáltatásokat. Ez utóbbiakat május 18-án ugyan újra indították, de ahhoz, hogy ezt a szolgáltatást az ügyfelek megkapják, a férfiaknak be kell mutatniuk katonai regisztrációs okmányukat.

Az orosz hadsereg fokozta a támadások ütemét a vasárnap véget ért svájci békekonferencia idején – jelentette az ukrán vezérkar.

„A nap folyamán az ellenség intenzíven fokozta támadó- és rohamtevékenységeinek ütemét lehetőséget keresve, hogy rést ejtsen védelmünkön, vagy elűzze az ukrán egységeket állásaikból” – ismertette a vezérkar az esti hadijelentést.

A közlés szerint az összecsapások száma 88-ra gyarapodott, az orosz erők különösen a donyecki Pokrovszk térségében próbálnak áttörést elérni. A kijevi hadvezetés szerint Pokrovszknál volt a legtöbb összecsapás, összesen 36, amelyből 25 támadást elhárítottak, 11 azonban még zajlik. A közvetlenül északabbra és délebbre fekvő Liman, illetve Kurahove települések környékén tíz-tíz próbálkozást tett az orosz hadsereg az ukrán állások elfoglalására.

A vezérkar arról is beszámolt, hogy az orosz légierő siklóbombákat is bevetett az ukrán védelmi állások ellen, amire az utóbbi hónapokban többször is sor került az ukrán légvédelem gyengesége miatt.

Heten meghaltak az oroszországi Belgorod megyében, amelyet ukrán tüzérségi támadás ért. Közben Ukrajna támadást hajtott végre Oroszország belsejében, a fronttól mintegy 200 kilométerre egy katonai repülőtér ellen is. Sajtóbeszámolók szerint a drónokkal végrehajtott csapásban több orosz repülőgép megsérült. A rosztovi régióban található légibázison több tucat vadászbombázó állomásozik – közölte az M1 Híradója.

Szinte teljesen kihaltak Budo-Vorobivska utcái. Az ukrán határfaluból az utóbbi időben a lakosság több, mint fele elmenekült, mert az orosz hadsereg tankokkal, aknavetőkkel, tüzérséggel folyamatosan támadja a települést. Több ház megrongálódott, az üzletek tavaly nyár óta nem nyitottak ki, három hete leállították a kenyérszállítást is – tett hozzá az M1.

„Itt leszek a végsőkig. Van egy farmom, kár lenne itt hagynom a tehenemet. A falu gyönyörű, és az utcánkban a legerősebb és legkitartóbb emberek maradtak itt” – magyarázta egy asszony.
Az orosz-ukrán háború kezdete óta

a határ két oldalán fekvő településeket naponta érik lövések és dróntámadások.

Az oroszországi Sebekinóban pénteken egy ukrán tüzérségi támadás romba döntötte egy négyemeletes lakóépület 15 lakását. A törmelék több embert maga alá temetett, a hatóságok legkevesebb hét sebesültről tudnak. A 40 ezres határváros és a környező falvak gyakran válnak ukrán támadások célpontjává.

Moszkva azt állítja: a pénteki harcokban az orosz védelem 87 ukrán drónt semmisített meg, amelyek többségét a déli katonai parancsnokságnak otthont adó Rosztov régió ellen indították: a Morozovszk városát ért támadás egy katonai légibázisban is kárt tett, sajtóbeszámolók szerint több repülőgép megsérült.

A rosztovi Millerovóban pedig

merényletkísérletet hajtottak végre egy orosz vezérkari főnök ellen.

A Don-menti Rosztov hírportál által közzétett videófelvételen szemtanúk rögzítették, ahogy lángokba borul az autó. Miután furcsa zajokat hallott, és észrevette, hogy füst kezdett áramlani a kocsiból, a magas rangú katonatiszt elhagyta a járművet és sértetlenül megúszta az esetet. Az oroszországi Nyomozó Bizottság közölte, hogy büntetőeljárás indult gyilkossági kísérlet miatt.
Közben Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy

Moszkva a határ menti orosz városoktól távolabbra tolja a frontvonalat a Harkivi régióban.

Az orosz elnök, aki Ukrajnában harcoló katonákkal találkozott Szolnyecsnogorszkban, azt mondta: azért voltak kénytelenek offenzívát indítani, hogy megvédjék Belgorodot és az ukrán határon fekvő más városokat az ukrán lövedékektől.

„Most egyszerűen arra kényszerülünk, hogy visszatoljuk a frontvonalat Harkiv irányába, hogy csökkentsük a Belgorod és más lakott területek elleni terrortámadásokat. Világos, hogy a 10, 15, 17 kilométeres mélység nem akadályozza meg az ellenséget, hogy nagyobb hatótávolságú fegyverekkel csapjon le. De mégis, ez a fenyegetés fokozatosan távolodik a nagyobb lakott területeinktől” – magyarázta Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Vlagyimir Putyin figyelmeztetett: ha folytatódnak az orosz városok elleni csapások, akkor a lakott területek biztosítására ellenintézkedések várhatók.

Elfoglalta az orosz hadsereg a Zaporizzsja megyében lévő Zahirne települést a hétvégén, miközben hatból öt frontszakaszon előrenyomult Ukrajnában, és 11 ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

A moszkvai katonai tárca szerint az ukrán hadseregnek több mint 1700 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett három lőszerraktárt, három harckocsit – köztük egy német Leopardot-, kilenc páncélozott harcjárművet, egy brit Braveheart és egy lengyel Krab önjáró, valamint egy-egy amerikai M777-es és M198-as vontatott tarackot, továbbá tíz drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. A donyecki régióban lévő Nikolszke községben pilóta nélküli repülőgépről végrehajtott csapás következtében életét vesztette Nyikita Cicagi, a News.ru hírportál haditudósítója.

Még a frontvonalon szolgáló ukrán katonák is nézték válogatottjuk első mérkőzését a labdarúgó Európa-bajnokságon. A románok ellen vívott összecsapáson előzetesen Ukrajnát tartották az esélyesebbnek, a meccset azonban 3-0-ra a román csapat nyerte.

A harkivi stadion lebombázott lelátójának egy darabját állították ki hétfőn a müncheni stadionban, a román–ukrán meccs kezdete előtt. A kék-sárga üléseken jól látszódik a háborús pusztítás nyoma, mindegyik székből hiányzik egy kisebb vagy nagyobb rész. A háború sújtotta sportlétesítmény pusztulását bemutató installáció célja, hogy felhívja a figyelmet az orosz agresszió okozta károkra.

„Ahogy az országunk, úgy a csapatunk sincs jó állapotban. Ha sikerülne továbbjutnunk a csoportkörből, azt már sikerként könyvelhetnénk el. De az ittlétünknek más célja is van: fontos üzenetet közvetítünk arról, hogy az Ukrajnában dúló háború folytatódik” – mondta az ukrán labdarúgó-szövetség elnöke, a játékosként aranylabdás csatár, Andrij Sevcsenko.

A mérkőzés is szimbolikusan kezdődött. Az ukrán csapat játékosai ukrán zászlóval a vállukon futottak ki a gyepre, és hallgatták meg a himnuszt. Azt mondták: pozitív üzenetet akartak közvetíteni azoknak, akik otthonról vagy akár a frontvonalból követik a meccset. Az UEFA néhány órával korábban úgy döntött, hogy senki sem vihet be orosz zászlót a stadionba, orosz állampolgárok ugyanakkor bent lehettek a találkozón.

A meccset rengetegen nézték Ukrajna-szerte, köztük a frontvonal közelében szolgáló katonák is. Ők fegyvereiket a falra akasztva, állandó készültségben ültek le a tévé elé.

„Az ember szeretne otthon lenni, onnan nézni ahogy játszik az ukrán csapat, együtt a barátokkal” – mondta az egyik katona.

Az ukrán válogatott a háború miatt nem tudott hazai pályán felkészülni, így végül 3–0-ra kikapott a románoktól. A szurkolók hangsúlyozták: már az Európa-bajnoki részvétel is nagy eredmény a számukra.

„A focit is befolyásolja a háború. A játékosaink nem tudtak rendesen felkészülni. Csak külföldön, például Horvátországban tudtak edzeni. Ez nagy hatással van a teljesítményükre, de az, hogy ott vagyunk Németországban, és játszunk ezen a tornán számunkra már győzelem” – mondta egy kijevi férfi.

A vereség ellenére az ukránok remélik, hogy továbbjuthatnak a csoportból.

„Nagy reményeink voltak, de néha szerencse is kell, Ukrajnának pedig abból ma nem sok jutott, míg Romániának annál több. Két meccs még hátravan, remélhetőleg továbbjutunk és jobban fogunk játszani” – mondta egy ukrán szurkoló.

A csoportkörben Ukrajna még az egymás ellen döntetlent játszó Szlovákia és Belgium ellen lép pályára.