Scholz kancellár tudja, hogy sok német nem ért vele egyet

Olaf Scholz német kancellár elismerte, hogy sok német állampolgár nem ért egyet Berlin Ukrajnának nyújtott támogatásával és az Oroszország elleni szankciókkal, de szerinte ennek az irányvonalnak nincs alternatívája – mondta az ARD-nek adott interjúban.

„Valóban sok olyan  polgár van, aki nem ért egyet azzal, hogy támogatjuk Ukrajnát, nem ért egyet azzal, hogy szankciókat hoztunk Oroszország ellen. Ez többek között a választási eredményekben is tükröződik. De itt az én szemszögemből nézve nem lehet az az alternatíva, hogy ezen most változtatunk” – fogalmazott.

Aztán úgy folytatta: „Mindig is az óvatosság mellett voltam, és amellett, hogy minden lehetőséget megragadjunk egy békés fejlődésre, amely nem jelenthet egyet Ukrajna feladásával. És én továbbra is ennek a pártján állok.”

Szerinte jó az irány. „Látjuk, hogy elérhetünk valamit” – állította, példaként említve a svájci konferenciát.

A kancellár ugyanakkor azzal vádolta Oroszországot, hogy „megpróbálja megváltoztatni a térképet”. Ezért pedig a Nyugatnak folytatnia kell az Ukrajnának nyújtott támogatásokat.

A front északi és déli vonalán is egyre nagyobb nyomás alatt áll az ukrán védelem. A Harkiv megyei ukrán csapatok arról számoltak be, hogy ötszörös tűzerővel néznek szembe, Donyeck megyében pedig sorozatosan visszavonulásra kényszerülnek a védők. A leghevesebb harcok most Csasziv Jar környékén dúlnak. A város elestével az oroszok előtt megnyílna az út a két közeli nagyváros, Kramatorszk és Szlovjanszk felé – számolt be az M1 Híradó.

Gyakorlatozni indul a Híradó felvételein egy ukrán iskolásokból álló osztag. A fiatalok többsége tizenéves, de akad köztük olyan is, aki még a tíz évet sem érte el. Oktatójuk szerint fontos, hogy a gyerekek már kisiskolás korban is képesek legyenek alapvető katonai feladatokat ellátni.

„Minden energiánkat a fiatal generációba kell fektetnünk, hiszen rajtuk múlik a jövő. Meg kell érteniük, hogy ők ukránok, akikre itt van szükség, hogy építsék az országot” – mondta a csoport kiképzője.

A gyakorlatokon elsősorban a fegyverek kezelését, az összehangolt csapatmunkát és a harctéri mozgást tanulják. Ukrajna-szerte több száz hasonló csoportban készítik fel a gyermekeket a hosszan elhúzódó háborúra.

„Ukránként kötelességem megvédeni a hazámat. Azt gondolom, hogy meg tudnám állni a helyemet a fronton. Az alapokkal már tisztában vagyok, ami a későbbi kiképzésen jól fog jönni” – mondta egy 16 éves fiú, akinek a szülei jelenleg is a fronton harcolnak.

Egy idei törvénymódosítás 27-ről 25-re csökkentette a hadkötelesség korhatárát, de a fiatalok akár már 18 éves kortól is bevonulhatnak a hadseregbe.

Az emberhiánnyal küzdő ukrán erők már elítélteket is besoroznak. Az egyik osztagban emberölésért, lopásért és garázdaságért börtönre ítélteket képeznek ki, akiknek azt ígérték, a háború végéig tartó szolgálatukért cserébe visszanyerhetik a szabadságukat.

„Vannak, akik a szabadságuk ellenére mégsem akarnak harcolni a hazájukért, próbálnak kibújni a kötelesség alól. Mi harcolni akarunk, meg akarjuk védeni az országot. Az elítéltek közül mindenki élt a lehetőséggel” – mondta egy börtönviselt férfi.

A fegyencosztagok 3 hónapos kiképzés után kerülnek a frontra, ahol rögtön a sokszoros orosz túlerővel kell szembenézniük.

A harkivi fronton küzdő védők beszámolói szerint az ellenséges csapatok tűzereje ötszörösen meghaladja az ukránokét. A kijevi hadvezetés most ide összpontosítja a legütőképesebb erőit.

Ennek azonban a déli front meggyengülésével fizetik meg az árát. A moszkvai védelmi minisztérium szerint csapataik az elmúlt hetekben több területet foglaltak itt el, mint tavaly egész évben. Az ukránok attól tartanak, hogy ha Csasziv Jár is elesik, akkor az oroszok előtt megnyílhat az út Kramatorszk és Szlovjanszk nagyvárosok felé.

Oroszország fontolóra vette annak lehetőségét, hogy módosítsa nukleáris doktrínáját – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Hanoiban az észak-koreai és vietnami látogatása nyomán az orosz médiának tartott sajtótájékoztatóján.

Putyin ezt azzal indokolta, hogy a nyugati stratégiában csökkentették a nukleáris fegyver bevetésének „küszöbét”, és nagyon kis hatóerejű nukleáris robbanótölteteket fejlesztettek ki.

Hozzátette, hogy Oroszországnak egyelőre nincs szüksége nukleáris fegyver preventív bevetésére.

Moszkva az érvényben lévő doktrínája értelmében az ilyen eszközöket nukleáris támadásra válaszul vagy olyan hagyományos támadás esetén vetheti be, amely egzisztenciális fenyegetést jelent az országra nézve.

Az orosz vezető nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva precíziós fegyverekkel lássa el Phenjant. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy illegitim szankciókat vezetett be Észak-Koreával szemben, és ezeket Leningrád náci blokádjához hasonlította.

Közölte: Moszkva arra számít, hogy együttműködése Phenjannal visszatartó hatással lesz az elhúzódó koreai válság körülményei között. Elismerte, hogy a minap aláírt orosz-észak-koreai szerződés „kiélezettnek” tűnik a jelenlegi körülmények között, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy nincs benne újdonság.

„Azért kötöttük meg ezt a szerződést, mert a régi megszűnt létezni. És az előző szerződésünkben, amely azt hiszem, 1962-ben volt, minden ugyanígy volt” – mondta.

Az orosz elnök azzal vádolta meg a NATO-t, hogy Oroszország számára biztonsági fenyegetést hoz létre Ázsiában. Hangot adott álláspontjának, miszerint Szöul „nagy hibát követne el”, ha fegyvert szállítana Kijevnek, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva ebben az esetben válaszlépéseket fog tenni. Mint állította, Dél-Koreának nincs miért aggódnia, mert Oroszország csak agresszió esetén nyújt katonai segítséget Észak-Koreának.

Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nincs szükség észak-koreai katonák bevetésére az ukrajnai hadszíntéren.
Ukrajnáról szólva előbb azt mondta, hogy Kijev nem Oroszország, hanem a Donyec-medence „köztársaságai” ellen „követett el agressziót”, később, más szövegkörnyezetben úgy fogalmazott, „agressziónak nevezhető”, hogy az ukrán fél nagy hatótávolságú fegyverekkel lövi a belgorodi régiót.

Hangsúlyozta: azok, akik ezeket az eszközöket szállítják, azt állítják, hogy nem állnak háborúban Oroszországgal, de Moszkva fenntartja magának a jogot, hogy fegyvert szállítson a világ más részeibe.

Kijelentette, hogy az orosz fegyveres erőknek nem célja Harkiv megközelítése, majd hozzátette, hogy az ukrán hadsereg számára sokba kerülnek azok a kísérletek, hogy visszaszorítsák az orosz erőket.

„Tudjuk, hogy főleg az amerikaiak és az európaiak taszítják az ukránokat abba az irányba, hogy mindenáron – még egyszer hangsúlyozom, mindenáron – szorítsák vissza alegységeinket az államhatár vonaláig, és ezt 2024-ben a várható NATO-csúccsal, majd az Egyesült Államokban tartandó választásokkal kapcsolatban nagy sikerként tervezik tálalni” – mondta.

Meglátása szerint az ukrán hatóságok azért érdekeltek a harcok folytatásában, mert nem akarnak választásokat tartani. „A tárgyalásokat a csapataink kivonásához kötik, ami a kijevi rezsim álma, ezért minden jel szerint ezek sohasem fognak megtörténni, mert a kijevi rezsim nem akarja feladni a hatalmat, és nem akar rendes választásokat tartani, az ukránalkotmánynak megfelelően. Tehát örökké késleltetni fogják a tűzszünetet, és abban érdekeltek, hogy csapataink ezeken a területeken maradjanak, mert nem érdekeltek a választások megtartásában” – tette hozzá Putyin.

Emlékeztetett az ukrán alkotmánybíróság egy korábbi határozatára, amely szerint az ukrán elnök hivatali ideje öt év. Erre alapozva prognosztizálta, hogy a Nyugat a jövő év első felében „le fogja cserélni” a szerinte lejárt mandátumú Volodimir Zelenszkijt, miután a népszerűtlen döntéseket „ráaggatja”.

Megismételte, hogy „akár holnap” meg lehetne kezdeni a tárgyalásokat, de Moszkva a terepen kialakult aktuális helyzetből fog kiindulni.

Rámutatott: a Nyugat nem mond le arról a tervéről, hogy „stratégiai vereséget” mérjen Oroszországra.

„Oroszország számára ez az államisága végét jelenti (…) Ez az orosz állam ezeréves történetének végét jelenti. Azt hiszem, ez mindenki számára világos. És akkor felmerül a kérdés: miért kellene félnünk? Nem jobb, ha elmegyünk a végéig? Ez elemi formai logika” – fogalmazott Vlagyimir Putyin.

Putyin hibázott, amikor megszállt egy szuverén nemzetet, az Európai Unió pedig hibázott, amikor kelet felé terjeszkedett – véli Nigel Farage brit konzervatív politikus.

Nigel Farage szerint Brüsszel és a NATO is megakadályozhatta volna az orosz–ukrán háború kitörését, a brit konzervatív politikus már 2014-ben is figyelmeztette az Európai Parlamentet.

Nigel Farage brit konzervatív politikus nagyinterjút adott a BBC brit közmédiának, amelyben megnevezte az orosz–ukrán háború kirobbanásáért felelős erőket – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

A Reform UK párt vezére azt mondta, hogy természetesen Vlagyimir Putyin orosz elnök hibája az, hogy Európában most háború dúl.

Kiemelte ugyanakkor, hogy

a Nyugat volt az, amely kiprovokálta az orosz inváziót.

Szerinte az Európai Unió és a NATO bővítése okot adott arra, hogy Putyin azt mondja az orosz népnek, hogy a Nyugat eljön értük.

Farage az interjúban felidézte, hogy

már 2014-ben is figyelmeztette Brüsszelt az Európai Parlamentben: ki fog törni az orosz–ukrán háború.

Ezt az érvelését a közösségi oldalán is megerősítette.

„Egyike vagyok azon keveseknek, akik következetesen és őszintén nyilatkoznak az orosz–ukrán háborúról.

Putyin hibázott, amikor megszállt egy szuverén nemzetet, az Európai Unió pedig hibázott, amikor kelet felé terjeszkedett.

Minél előbb felismerjük ezt, annál közelebb kerülünk a háború befejezéséhez és a béke megteremtéséhez” – írta Farage.

Nigel Farage az interjút követően éles bírálatok egész sorát kapta. Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint Putyin kezére játszik ezekkel a kijelentésekkel.